2030-ig Európában bárhol lecsaphatnak a terroristák

Terrorism and conflict. Armed terrorists near the fence of barbed wire and smoke in the distance; Shutterstock ID 469302194; PO: 75500996; Job: Spektrum kampány (PR)

Eddig nem látható alapossággal mutatja be a nemzetközi terrorizmus teljes spektrumát az Antall József Tudásközpont legújabb kiadványa. A Terrorizmus elmélete és gyakorlata című mű a sokfajta különböző nézőpont szintetizálásával, enciklopédikus igényességével széles körű áttekintést nyújt a területről, így a mű kézikönyvként és tankönyvként egyaránt használható.

A terrorizmus globális kihívás, nem ismer határokat, nincs tekintettel nemre, korra, vallásra és kultúrára, ugyanakkor állandóan változik. A terroristák gyakran arctalan, gátlástalan, többnyire megtévesztett emberek – olvasható az Antall József Tudásközpont által kiadott A terrorizmus elmélete és gyakorlata című könyvben. A hazai piacon hiánypótlónak számító művet Dr. Marie-Helen Maras, a New York-i Városi Egyetem oktatója írta.

Izgalmas olvasmány

A szerző – a legújabb elméleti kutatások és gyakorlati eredmények alapján – komoly tapasztalatok birtokában, tudományos igénnyel elemzi ezt a jelenséget.

Bepillantást enged a terrorszervezetek belső világába,

valamint a terrorelhárítás területén nagy gyakorlattal rendelkező szolgálatok által alkalmazott módszerekbe.

Az Antall József Tudásközpont győri irodájában Kiss-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára, Wagner Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója és Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense mutatták be a könyvet, a beszélgetést Baranyi Tamás Péter, a tudásközpont kutatási vezetője vezette.

Egyedülálló könyv jelent meg a magyarul a terrorizmusról Forrás: Shutterstock / Prazis/Prazis

Hatalmas forrásanyag

A könyv megjelenése kapcsán az előadók kifejtették, hogy magyar nyelven nem jelent meg korábban a terrorizmus kérdésével ilyen teljességgel foglalkozó mű. Az amerikai szerző, aki végzettsége szerint büntetőjogász, komoly gyakorlati háttérrel rendelkezik a terrorizmussal összefüggő kérdésekben, iraki szolgálata alatt a nemzetközi terrorizmus jelenségét közvetlenül tapasztalta meg.

A könyv megírásához hatalmas forrásanyagot használt fel, ezek pontos megadásával a témában írt diplomamunka írásához is kiváló alapot nyújt. A szerző elsődleges célja ugyanakkor az olvasó stratégiai gondolkodásának fejlesztése, a könyv a sokfajta különböző nézőpont szintetizálásával, enciklopédikus igényességével széles körű áttekintést nyújt a területről, így

a mű kézikönyvként és tankönyvként egyaránt használható.

A könyv feltérképezi a nemzetközi terrorcsoportokat, tárgyalja a dzsihádista terrorizmus mellett az Európát egyaránt veszélyeztető szélsőbaloldali és radikális jobboldali ideológiáktól vezérelt fenyegetéseket is.

Új aranykor?

Az előadók hangsúlyozták, hogy a terrorelhárítás sikerességében elsődleges fontosságú a hírszerzés és a megismerés, ennek megfelelően a mű részletesen vizsgálja az úgynevezett „terrortámadási ciklus” lépéseit, amely elengedhetetlen a támadások kivitelezésének megértésében és így a folyamat megállításában. A hazai terrorelhárítási képességek fejlesztéséhez kiváló alapanyag, mivel a terrorizmussal kapcsolatos fogalmakat rigorózusan meghatározza, így elősegíti a magyar terrorelhárítási gyakorlat harmonizálását a nyugati államok eljárásaival.

Napjaink terrorizmusával kapcsolatban az előadók kifejtették, hogy nem beszélhetünk a terrorizmus „új aranykoráról”, azonban tény, hogy a 2005-től 2015-ig terjedő időszakban

jóval kevesebb sikeres terrortámadást tudtak végrehajtani Európában.

A közelmúlt terrorakciói ugyanakkor növelték Európa nemzeti és integrált hatóságainak éberségét, ezért ma már sikerül nagyszámú terroristát letartóztatni kontinensünkön. Szem előtt kell tartanunk ugyanakkor, hogy az európai incidensek döntő többsége nem dzsihádista hátterű, azonban a dzsihádista elkövetők akciói gyakrabban vezetnek halálos kimenetelű támadásokhoz.

Egyes elemzések szerint 2030-ig kell terrortámadásokra számítani Európában Forrás: AFP/Ketevan Kardava

Nem leszünk első számú célpontok

Az előadók különböző jövőképeket vázoltak fel a terrorizmus elkövetkezendő tendenciáival kapcsolatban. Bizonyos elemzések azt vetítik előre, hogy 2030-ig fog tartani az európai közvéleményt napjainkban leginkább foglalkoztató, szélsőséges vallásos indíttatásból elkövetett terrorizmus, azonban a Közel-Kelet politikai és társadalmi stabilitásának megjósolhatatlan kimenetele ezt az előrejelzést vitathatóvá teszi.

Ahogy a 9/11 után kezdődött korszakban,

Magyarország továbbra sem fog bekerülni a terroristák első számú célpontjai közé,

azonban a közel-keleti harcokból, különösen az Iszlám Államból visszatérő harcosok súlyos terrorfenyegetést jelentenek kontinensünkön a belátható jövőben, a tömegkommunikáció jelenlegi struktúrája pedig elő is segíti a közelmúlthoz hasonló terrortámadásokhoz való vonzódást a radikálisok körében. Abban biztosak lehetünk, hogy a terrorizmus jelensége is át fog alakulni a technológiai fejlődés hatására, és néhány évtizeden belül olyan támadási formák jelennek meg a kibertérben és akár a biológiai szférában, amelyeket mai ismereteinkkel még nem láthatunk előre.