Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csak a kölcsönösségen alapuló dialógus hozhat eredményt - fogalmazott, hozzátéve, az EJEB hatásköréről szóló egyezmény reformja "hosszú időt venne igénybe, s az eredménye bizonytalan lenne". Hozzátette, ma reálisabbnak tűnik a bírók közötti párbeszéd újraértelmezése, az összehasonlító jog szerepének erősítése, amelynek következménye a strasbourgi bírói fórum önmérsékleten alapuló szerepvállalása lehetne.
Trócsányi László kiemelte, az intézmény döntéseinek akkor van valódi legitimációjuk, ha azt az országok azokat el tudják fogadni, azaz az ítéletek nem idegenek az adott társadalomtól.
Az EJEB feladata és felelőssége, hogy megfontolja a Nagy-Britanniából, Franciaországból és más országokból érkező kritikákat - írta a miniszter.
A tárcavezető kitért arra: az EJEB működését érő tartalmi és eljárási kritikákat kár lenne vita nélkül lesöpörni az asztalról, az Európa Tanács országait illetően az emberi jogok területén a minimálstandardok meghatározása "hasznos és támogatandó, visszalépés lenne, ha nem becsülnénk meg az eredményeket".
A túlzott uniformizálást azonban nem lehet támogatni - közölte Trócsányi László, aki szerint a menekültügyi kérdésekben "az intézmény joggyakorlata mintha nem venné figyelembe azt a migrációs nyomást, amellyel az egyes államok napjainkban találkoznak". Arról, hogy a menekültügyi szabályozás és gyakorlat vonatkozásában egy adott ország biztonságos származási vagy tranzitállamnak minősíthető-e, avagy sem, a bíróság megállapításai nem tekinthetők meggyőzőnek. Nehezen dönthető el, hogy adott estben a jogvédő feladatoknak akar eleget tenni, vagy valós bírói fórumként jár el - írja a testületről Trócsányi László.
