Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2014-es országgyűlési és önkormányzati választások óta 17 egyéni országgyűlési választókerületben tartottak időközi választásokat. Ezek közül három országgyűlési volt, míg a többi önkormányzati. Arra teszünk most kísérletet, hogy ennek alapján felvázoljuk, hogy miként változtak meg az érintett választókerületekben az erőviszonyok, és ennek milyen országos hatása lehet.
Elemzésünkben csak
a 10 ezer főnél népesebb településeken tartott voksolásokat
vettük figyelembe, mivel a parlamenti pártok általában ezeken szoktak elindulni. A számításoknál azt is megnéztük, hogy az adott választások időszakában milyenek voltak az általános politikai erőviszonyok, mivel ezek az elmúlt időszakban is folyamatosan változtak.
A 17 egyéni választókerület közül az eredmények alapján nyolcban nagy valószínűséggel a Fidesz–KDNP nyerne. Ezekben a körzetekben 2014-ben is a kormánypártok diadalmaskodtak. Három választókerületben szinte biztosan a baloldal nyerne, ezekben a legutóbbi országgyűlési voksoláson is a baloldal nyert. A maradék hat körzetet billegőnek minősítettük. Ezekben a Fidesz legnagyobb riválisa vagy a baloldal vagy a Jobbik lehet. Most pedig nézzük a részleteket.
A Fidesz a 17-ből nyolc körzetben biztosan nyerne.
Ebből három Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. Békésben, Hajdú-Bihar, Pest, Tolna és Vas megyében pedig egy-egy választókerületet. A kormánypártok számára az érintett választókerületekben tartott időközi voksolások közül a szolnoki, a paksi, a karcagi, a kisújszállási és a szentendrei siker volt a legfontosabb. Ezeken a voksolásokon a baloldali ellenzék mindig egységesen indult, sőt Szentendrén már a Jobbik sem indított jelöltet. Mindezek ellenére az ellenzék áttörése elmaradt.
A baloldali pártok dominanciája megmaradt három budapesti egyéni választókerületben. Angyalföld-Újpest választókerületben Kiss Péter halála miatt még 2014 novemberében volt időközi országgyűlési voksolás. Akkor a baloldal jelöltje több mint 50 százalékos támogatottsággal diadalmaskodott. Volt egy időközi önkormányzati választás Újpesten és a XIII. kerületben,
a kormánypártoknak egyik körzetben sem volt esélyük a győzelemre.
2016 októberében Soroksáron volt időközi önkormányzati választás, ahol bár 2014-hez képest erősödött a Fidesz, ez nem volt elég a helyi civil jelölttel szemben. Éppen emiatt a budapesti 17-es választókerületet is a baloldalnak adtuk.
A billegő körzeteket egyenként nézzük át. A Fejér megyei 4-es körzet Dunaújvárost és a környező településeket fedi le. A Fidesz–KDNP 2016 júniusában megnyerte az egyik dunaújvárosi körzetben tartott időközi választást, de itt a baloldali erők külön indultak. Ráadásul 2014-ben a választókerületben a Fidesz jelöltje még 36 százalékot sem kapott, de így is sikerült nyernie. Várhatóan 2018-ban a baloldal és a Fidesz versenyezhet a dunaújvárosi választókerületben, feltéve, ha a baloldali térfélen csak egy jelölt lesz.
A Salgótarján és környékét lefedő választókerületben 2016 elején volt választás. Akkor Salgótarjánban döntöttek az új polgármesterről. A baloldal akkor simán győzött, de
a Fidesz még így is tudott erősödni a 2014-es eredményéhez képest.
A választókerületben a jobboldal felé húzó kis falvak elegendőek voltak arra, hogy legutóbb a Fidesz-jelöltje nyerje az országgyűlési választást. 2018-ban nagy valószínűséggel a nagyváros és a kis falvak közötti aktivitáskülönbség döntheti el erre, vagy arra a körzetet.
A Pest megyei 10-es választókerületben még 2015 elején volt egy időközi önkormányzati választás Pilisen. Akkor az MSZP győzött, de fontos megjegyezni, hogy a Fidesz támogatottsága azokban a hónapokban meredeken zuhant, így nem volt annyira meglepő, hogy a körzetben a kormánypárt szavazói inkább otthon maradtak. A körzetben 2014-ben fölényesen győzött a Fidesz, de a 2015-ös vereség mindenképpen figyelmeztető jel.
Szintén billegő körzet lehet a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei 2. számú, ami Nyíregyháza egy részét és a környező településeket fedi le. Itt is még 2015 elején volt egy voksolás Tiszavasváriban, amit a várakozásokkal szemben
a Jobbik nagyon simán elvesztett.
A körzetben 2014-ben is erős volt a Jobbik, éppen emiatt 2018-ban is a Fidesz és a Jobbik között dőlhet el a választás, bár a kormánypártoknak jobbak az esélyeik a győzelemre.
Veszprém megyében két időközi országgyűlési választást tartottak még 2015 elején. Mindkét helyen vesztettek a kormánypártok, de a tapolcai körzetben csupán pár száz szavazattal. A választásokat akkor tartották, amikor a Fidesz a felmérések szerint több százezer szavazóját vesztette el. Az ellenzéki sikerhez mindkét körzetben az kellett, hogy a kormánypárti szavazók otthon maradjanak, mivel a győztes jelöltek nem tudták növelni a szavazóik számát 2014 tavaszához képest. Éppen emiatt billegőnek nyilvánítottuk ezeket a körzeteket.
Összességében 17 választókerületet vizsgáltunk. Ezek közül 2014-ben 14-et megnyert a Fidesz, míg most nyolcban biztosan győznének. A hat billegő körzet közül pedig háromban (Pest megyei 10., Szabolcs megyei 2. számú és a tapolcai körzet) inkább a kormánypártoknak kedveznek az erőviszonyok. Becslésünk szerint tehát a 17 választókerület közül 11-ben lehet 2018-ban kormánypárti győzelem, míg hatban ellenzéki.
A Fidesz tehát korábbi
győztes választókerületeinek 78 százalékát megtartotta.
Ha ezt az arányt országosan kivetítjük, akkor a kormánypártok 75, míg az ellenzék 31 egyéni körzetet nyerhetnek meg 2018-ban. Három évvel ezelőtt az országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP 96, míg a baloldali ellenzék 10 egyéni választókerületet nyert meg.
