Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Lázár János a Kossuth rádióban emlékeztetett: a rendelkezésre álló uniós forrásokból idén 2500-2700 milliárd forintnyi támogatás kifizetését tervezik, középtávon pedig az a kormány célja, hogy március végéig kiírjanak minden EU-s pályázatot. Ezek elbírálása az év végéig megtörténik, megkötik a szerződéseket,
2018. március 31-ig pedig a kifizetések is lezárulhatnak.
Ekkorra a Magyarországnak 2020-ig járó 9000 milliárd forintnyi forrás bekerül a gazdaságba. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nincs olyan hivatalos információ, hogy akár a brexit, akár a kényszerkvóta elutasítása miatti esetleges büntetés befékezné az uniós költségvetési ciklust.
Azért ez a feszített tempó, mert növelni kell az ország gazdasági versenyképességét, az előző költségvetési ciklus tapasztalata szerint viszont az időszak végén nehéz a forrásmentés, ha rosszul ütemezzük a pályázatokat. Az előző ciklus tapasztalata az is, hogy a vállalkozók a gazdasági válság okozta
kárenyhítésre, jövedelempótlásra használták a pályázati pénzeket,
nem pedig termelékenységnövelésre vagy fejlesztésre. Ezt kellett megfordítani. A források termelékenységnövelő elköltése azért is döntő, mert 2020 után kevesebb forrás jut a magyar gazdaságba – mondta Lázár János. A magyar mezőgazdaságnak kell leginkább javulnia, mert az eddigi uniós források ellenére lényegesen nem javult a termelékenység. Hiába vannak jó minőségű földjeink, forrásaink, agrár hagyományaink és szakembereink, a boltok polcairól sokszor külföldi termékeket vesznek le a vásárlók. Ezen az irányon változtatni kell Lázár szerint.
A források szétosztásának ökölszabálya, hogy 60%-ot kell gazdaságfejlesztésre fordítani a vállalkozókon keresztül. Kevesebb jut így az építkezésekre, infrastruktúrára, közvetlen életminőség-javításra, de a költségvetés erre már képes áldozni – mondta a miniszter, aki példaként említette a Modern Városok programot, illetve a 800 milliárdos útépítési programot, amelyekben maximum egyharmadnyi az uniós forrás, a többi költségvetési.
Lázár János azt mondta, lezárult Brüsszellel az előlegfizetési vita, az uniós központban tudomásul veszik, hogy több előleget fizet a magyar kormány, mint szokás. Más vita, ami lassítaná a tervezett tempót, nem látszik. Magyarország igyekszik a lehető legrugalmasabbá tenni Brüsszel folyamatosan bonyolódó szabályrendszerét. Részben ezért léptek be a pályázatelbírálásba az állami alkalmazottak, akik olcsóbban dolgoznak, és visszaszorítható a pályázatelbírálási lobbi.
470 milliárd forint jelenleg a kutatás-fejlesztés forrása, amit lehetőleg még tovább kellene bővíteni Lázár szerint. A miniszter kiemelt fontosságúnak nevezte még a kormányablakok bővítését és az agrárium támogatási rendszerének átalakítását.
A 4-es metró beruházásáról készült OLAF-jelentés kapcsán Lázár János úgy vélte: az ellenőrök a beruházók érdekeit képviselték, nem pedig a megrendelő fővárosét. A miniszter bejelentette: a magyar költségvetés még ma is törleszti a fővárosnak a metróépítéshez szánt támogatási összeget, ám az idei részlet – 20 milliárd forint – kifizetését felfüggesztik, mert megalapozott a csalás gyanúja az OLAF tanulmánya szerint.
Lázár János azt mondta: leegyszerűsítve az történt, hogy külföldi nagyvállalatok - például a Siemens és az Alstom - "a Fővárosi Önkormányzat vezetésével és a különböző műszaki ellenőrökkel, tervezőkkel összefogtak, és meglopták Brüsszelt és a magyar költségvetést". Demszky Gáborék tevékenysége miatt azért kerül nehéz helyzetbe a Fővárosi Önkormányzat, mert az EU visszakéri a pénzt, és a magyar állam is tehet így.
Ilyen helyzetben nem lehet adófizetői pénzt odaadni
– fogalmazott a miniszter, aki többször is elismételte, hogy
a főváros dolga lesz visszaszerezni az elcsalt összegeket,
és a kormány is a fővárostól fogja majd visszakérni. A kormány minden jogi segítséget megad a fővárosnak, ezzel együtt is nehéz dolga lesz Budapestnek – mondta Lázár János.
