A rendőrségi honlapon írtak szerint "a Kúria megállapítja, hogy az alperes a 2011. március 1. és 2011. május 1. közötti időszakban a Gyöngyöspatán tartózkodó Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg tagjaival szembeni intézkedések elmulasztásával
zaklatást valósított meg a gyöngyöspatai roma közösség tagjaival szemben,
amivel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat. A Kúria az alperest a további hasonló jogsértéstől eltiltja."
A gyöngyöspatai ügyben a Társaság a Szabadságjogokért indított pert a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen, mert szerintük
a rendőrség etnikai hovatartozás alapján diszkriminálta a gyöngyöspatai romákat
2011 tavaszán, a szélsőséges szervezetek úgynevezett járőrözése idején.
A 2013 nyarán kezdődött tárgyaláson a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság jogi képviselője a kereset elutasítását kérte, mert szerinte
a rendőrök mindvégig objektív módon, a rendőrségi törvény szerint jártak el.
Azt mondta, a szervezetek járőrözésének kezdetekor a rendőri intézkedésekre nem volt törvényes lehetőség, jogszabály hiányában. Épp ezért a TASZ keresetlevelét
felelőtlennek és elfogultnak nevezte.
Azt is mondta, hogy a Gyöngyöspatán történteket vizsgáló országgyűlési bizottság is azt állapította meg, hogy a rendőrség szakszerűen látta el feladatát.
Az Egri Törvényszék 2015 szeptemberében megállapította a hátrányos megkülönböztetést, de nem tiltotta el a rendőrséget a további jogsértéstől, ezért a TASZ fellebbezett.
A másodfokú ítéletet a Debreceni Ítélőtábla hozta 2016 áprilisában. A testület nem tartotta megalapozottnak, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán hátrányos megkülönböztetésben részesítette a helyi roma közösséget, ezért elutasította a felperes keresetét.
A TASZ felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, és ezután mondta ki a Kúria a közelmúltban, hogy a Heves megyei rendőrség 2011-ben hátrányosan különböztette meg a romákat Gyöngyöspatán.