György László: Amerikában mindenkinek kötelező jelentenie, honnan kap pénzt

Hosszabb interjút adott György László a 888.hu-nak. A Századvég gazdaságpolitikai elemzője beszélt a magyar gazdasági megoldásokról, amelyekre az Egyesült Államokban is rácsodálkoznak, de kitért az államadósságra és az uniós forrásokra is. Arra is emlékeztetett, hogy Amerikában teljesen megszokott, hogy a civileknek jelezniük kell, ha külföldről kapnak pénzt.

Évi 1000 milliárd forintot csoportosít át a magyar kormány a nemzetközi tőkétől a lakosság felé - mondta el György László a 888.hu-nak adott interjújában. A Századvég gazdaságpolitikai elemzője szerint ez a szektoriális különadóknak köszönhető, amelyeket a monopol cégekre vetnek ki.

Ilyen a bankadó is, amely egy 0,1 százalékos kulccsal évi 360 milliárd forint bevételt jelent a magyar bankrendszertől.

György sok számot felsorolt, jelezte például, hogy a nettó bérhányad, vagyis a nettó bér részesedése a teljes megtermelt jövedelemből több mint 6 százalékot nőtt 2010-2016 között. "Erre az egyébként liberális közgazdászok, mint Dean Baker vagy Jeffrey Sachs is csak ennyit mondanak, hogy wow" - jegyezte meg.

A szakember beszélt a civilekre vonatkozó szabályozásról is.

Felhívta rá a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban például mindenkinek kötelező jeleznie, ha külföldről pénzt kap,

és azt is, hogy pontosan honnan származik a forrás, és mire költötték el. De azt is kifejtette, hogy miközben Magyarországon az állami vagyont "a világon egyedülálló módon adták el külföldiek kezébe", Amerikában törvények védik a közvagyont. Jogszabály vonatkozik a repülőterekre és a közművekre is, mint a víz, a gáz és a villany. Ezt Amerikában nem lehet külföldiek kezébe adni, de még a hazai magántulajdonba vétel is bizonyos korlátokba ütközik.

György László Magyarország eladósodásának folyamatáról is beszélt. Úgy összegzett, hogy ez a trend még 1974-ben kezdődött, ekkor viszont még "csak" másfélmillárd dollár volt a magyar állam tartozása.

A rendszerváltás előtt, 1989-ben ugyanez már 20 milliárd dollár volt.

Ennek viszont körülbelül a tizede volt az, amelyet valóban a magyar gazdaságra költöttek, a többi rész jellemzően kamatteher volt. Ezt az elemző szerint úgy kell elképzelni, hogy az a pénz, amely Magyarországra bejött, az tulajdonképpen be sem jött, nem is látta Magyarországot, hanem egy amerikai bank technikailag – mint a kocsmákban – ráírta, hogy ez a "Magyarország-cech" és elutalta a pénzt egy olajtermelő vállalatnak.

Kitért az uniós forrásokra is, emlékeztetett rá, hogy egy lengyel számítás szerint a 2007-2013-as ciklusban a Visegrádi Négyeknek járó források 58 százaléka visszaáramlott a donor országokhoz. A támogatások jelentős részét külföldi tulajdonú vállalatok kapták meg Magyarországon is.

A teljes interjú itt olvasható.