Soros keze Grúziáig ér

2017.04.21. 16:01

Kétnapos látogatáson tartózkodik Grúziában a magyar miniszterelnök és delegációja. Orbán Viktor tárgyal a grúz miniszterelnökkel és az államfővel is, illetve egy üzleti fórumon is beszédet mondott. A hírek most mégsem csak erről, hanem arról is szólnak, hogy néhány tucat tüntető várta a Tbiliszibe érkező kormányfőt, akik CEU-s jelszavakat kiabáltak. Nehéz elképzelni, hogy Grúziában éppen a Közép-európai Egyetem ügye lenne forró téma, az eset sokkal inkább annak a bizonyítéka, hogy Soros György keze hosszú, és sok helyre elér. Nem ez lenne az első jele annak, hogy a jótékonykodó milliárdos Grúziában is kavar. 

Orbán Viktor ellen és mellette is tüntettek Grúziában, amikor a magyar miniszterelnök megérkezett Tbiliszibe – írta az MTI. A demonstrálók összesen néhány tucatnyian lehettek, az egyik csoport a Közép-európai Egyetemért (CEU) állt ki és skandált, a másik pedig a magyar kormányfőt éltette.

CEU mellett tüntetők Tbilisziben

Forrás: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

A magyar delegáció egyébként egy kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Grúziába, Orbán Viktor a grúz miniszterelnökkel és államfővel is tárgyal, illetve egy üzleti fórumon is felszólalt. 

Az talán könnyen belátható, hogy szinte kizárt, hogy egy évek óta húzódó orosz konfliktussal terhelt Grúziában éppen a Soros-egyetem ügye lenne a legforróbb téma. Legalábbis nehezen képzelhető el, hogy ha csak páraknak is, de valóban az volt a legfontosabb dolguk péntek délelőtt, hogy egyébként magyarul és angolul írt, CEU-t támogató papírlapokat lobogtassanak Orbán Viktornak és delegációjának.

Közelebb állhat az igazsághoz, hogy a megmozdulást a jótékonykodó milliárdos, Soros György körei szervezhették.

Soros György hálózatának ugyanis Grúzia túlzás nélkül hazai pálya, nem a mostani lenne az első eset rá, hogy a tőzsdei spekulációkból meggazdagodó üzletember itt is keveri a kártyákat. Mutatunk is néhány idevágó bizonyítékot.

Még 2003-at írtunk, amikor Grúziában kipattant az ún. "rózsás forradalom", amely egy vitatott választási eredmény után szerveződött. Ez vezetett végül az akkori kormányfő, Severnadze bukásához és a nyíltan oroszellenes Szaakasvili 2004 eleji győzelméhez. Csakhogy a rózsák forradalma nem egy társadalmi reflex volt, hanem egy gondosan megszervezett politikai akció, amelyben komoly szerepet vittek az országban

az 1990-es évektől megjelenő civil szervezetek, amelyek száma a 2000-es évek elején elérte az ezret a 3,7 millió lakosú Grúziában.

A helyi és a nemzetközi sajtó érthetően sokat foglalkozott akkor a történtekkel, ezekben az írásokban és riportokban pedig gyakran kerül elő Soros és más pénzemberek, illetve több republikánus politikus neve is. Ne felejtsük el: Szaakasvilivel egy maximálisan Amerika-barát ember került hatalomra egy olyan országban, amely közvetlen szomszédja az oroszoknak, éppen ezért stratégiai jelentőséggel bír.

A kalkulációk arról szóltak, hogy Soros a különböző demonstrációk támogatására durván 4 millió dollárt költhetett – volt olyan grúz parlamenti képviselő, aki 42 millió dollárra becsülte Soros adományait 3 hónap alatt –, csak az erőszakmentes aktivista csoportok kiállítására 700 ezer dollár ment el. Soros kipróbált metódusai ezúttal is visszaköszöntek: az Otpor (Ellenállás) nevezetű szerb szabadcsapat mintegy ezer grúz diákot képzett ki a "sikeres forradalom módszertanára". De jutott pénz a kormányellenes média megtámogatására is.

Szaakasviliről annyit mindenesetre érdemes tudni, hogy egy New Yorkban tanult jogász, aki 2003-ban, mit ad isten, megkapta Soros alapítványának a díját, az Open Society Awardot.

Hogy ezért vagy másért, azt nem tudni, de elég kemény jelzőket kapott, ebben a cikkben például egyszerűen "Soros szajhájának" nevezik.

Miheil Szaakasvili grúz elnök 2008-ban

Forrás: MTI/Zurab Kurtsikidze

Az mindenesetre tény, hogy a rózsás forradalomban részt vevő szervezetek egy része, úgymint a Liberty Institute vagy az Eurasia Institute (amelyet egyébként a CIA is finanszírozott), a Rustavi-2 televíziócsatorna és a Kmara! ifjúsági szervezet elég tekintélyes összegekhez jutott hozzá, utóbbiak például 500 ezer dollárt kaptak azért, hogy szervezkedjenek Szaakasvili riválisa, Severnadze ellen. A szervezet ebből a pénzből graffitikampányba kezdett. 

Szaakasvili igazi főnyeremény volt Grúziának, hatalomra jutása után saját hatalma biztosítására próbálta megváltoztatni a jogszabályi környezetet,

aztán 2008-ban, a hírek szerint George Bush akkori USA-elnök személyes biztatására, belekezdett egy háborúba Oroszországgal,

amelyet azóta sem sikerült tisztességesen befejezni (bár a grúzok azt állították, hogy orosz katonai mozgások miatt kezdtek támadásba Dél-Oszétiában, egy 2009-es EU-jelentés azt állapította meg, hogy a háborút Grúzia kezdte). Szaakasvilinek mindez persze már nem fáj, mert amikor 2013-ban aztán megbukott, Ukrajnába ment, ahol állampolgárságot kapott, majd az a bravúr is összejött neki, hogy az egyik legkorruptabb régió, Odessza kormányzójának megválasszák. Példátlan életpálya.

Sorosból is megárt a sok

Tehát nagyjából ezzel érdemes tisztában lenni a mai minitüntetés háttere kapcsán. Soros jó munkát végzett Grúziában, hiszen a hálózata bármikor képes akcióba lendülni, ha helyzet van. Orbán Viktor látogatása Tbilisziben úgy tűnik, ilyen volt. Rossz hír viszont a milliárdosnak, hogy más grúzok éppen úgy gondolták, hogy a magyar miniszterelnök mellé állnak, egyúttal elutasítják Soros bevándorláspárti törekvéseit.

Grúz szimpátiatüntetők Orbán Viktor mellett

Forrás: MTI/AP/Sah Ajvazov