Kíméletlen boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen

JUNCKER, Jean-Claude az Európai Bizottság elnöke beszél évértékelő beszéd Közéleti személyiség foglalkozása politikus SZELLEMI TEVÉKENYSÉG SZEMÉLY
Strasbourg, 2016. szeptember 14. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédet tart az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2016. szeptember 14-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Vágólapra másolva!
Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökre tervezett, Magyarországgal foglalkozó brüsszeli meghallgatása egy kíméletlen boszorkányüldözésnek és egy, a kommunista időkből ismert koncepciós pernek a keveréke - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő Brüsszelben tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján hétfőn.
Vágólapra másolva!

Kovács Zoltán hangsúlyozta, a kirakatperekhez és a középkori boszorkányperekhez hasonlóan nehéz megmondani, hogy mi lesz a csütörtöki meghallgatás eredménye, ugyanakkor ki fog derülni, hogy

a felhozott vádak legtöbbje kettős mércén alapul, illetve politikailag motivált támadás.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Elmondta azt is, hogy Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója az uniós eljárások és együttműködések miatt. A korábbi eljárások lezárultával, vagy azok folyamatban lévő részeredményeinek bemutatásakor rendre bebizonyosodott, hogy

Magyarország teljes mértékben és minden szempontból megfelel az európai keretek adta feltételeknek. Valódi kritika, intézményes jogállami kritika nem éri Magyarországot, kizárólag politikai

- húzta alá a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán kiemelte, veszélyes problémákat okoz, és komoly kérdéseket vet fel, ha a politikai véleménykülönbségek miatt európai uniós eljárásokat vagy azokra hasonlító procedúrákat indítanak egyes tagállamok ellen. Különösen akkor, ha ezeket az eljárásokat és vizsgálatokat nem folytatják le valamennyi ország esetében. Kiemelte, azoknak sem a száma, sem a jellege nem tűnik ki a más uniós tagállamok ellen indított kötelezettségszegési eljárások közül.
Ezek a jogi procedúrák arra tanítottak, hogy vannak olyan viták, amelyek esetében érdemes akár a legvégső, a bírósági fokozatig elmenni, ugyanis több esetben derült ki, hogy a politikailag motivált eljárások mögött kettős mércét alkalmazott az azokat indító uniós intézmény.

- húzta alá Kovács Zoltán.
Az illegális bevándorlással kapcsolatban elmondta: Magyarország volt az első az unióban, amely az illegális migráció megállítása érdekében alapos és működő intézkedéseket hozott, amelyek fenntartják a lehetőségét annak, hogy ellenőrizze a beáramlást. Az intézkedéseknek és a kiépített fizikai elemeknek köszönhetően az illegális határátlépések száma mára nulla felé közelít. Ezzel egy időben a bevezetett szabályozások továbbra is lehetővé teszik a legális belépést az országba és az Európai Unióba. Ezzel Magyarország teljes mértékben teljesítette a rá rótt kötelezettségeket és elvárásokat - tette hozzá.

A migránsokkal együtt érkeznek a terroristák

Nem lehet elvenni a jogot az uniós tagállamoktól, hogy megvitassák az integráció jövőjével kapcsolatos kérdéseket - ezt már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt. A tárcavezető kiemelte: azok a történelmi kihívások, amelyekkel az EU szembesült, "velünk maradtak" az elmúlt egy évben is. Szerinte antidemokratikus és elfogadhatatlan európaiatlannak nevezni azokat, akik a vita jogát fenn akarják tartani maguknak.

Szijjártó Péter a kihívások között említette a terrorizmust, a bevándorlást, az energiabiztonságot, a brexitet, valamint az ukrajnai helyzetet.

A terrorizmussal kapcsolatban emlékeztetett: az elmúlt két évben 27 terrortámadás volt Európában, ezeknek 330 halálos áldozata és 1300 sebesültje volt. Pedig korábban Európában nem volt a mindennapi élet velejárója a terrorizmus, és Magyarország elutasítja, hogy ezzel együtt kellene élni, hogy ez természetes dolog - közölte. Hozzátette: "elvárjuk az európai intézményektől, hogy végre lépjenek fel ebben a kérdésben".

Forrás: AFP/Hanna Sonia

Úgy vélte, a terrorizmus "egyenesen fakad" abból a tényből, hogy az elmúlt két évben Európába másfél millió illegális bevándorló jöhetett be minden ellenőrzés nélkül, ez az áramlás igenis lehetőséget biztosít a terrorszervezeteknek, hogy saját harcosaikat gond nélkül ideküldjék.

Ráadásul Európában bizonyos társadalmi integrációs folyamatok kudarcot vallottak, párhuzamos társadalmak jöttek létre egyes országokban - magyarázta. Hozzátette: ezekkel a tényekkel szembesülni kell, nem lehet eltagadni kényelmi szempontok, a politikai korrektség miatt.
A külügyminiszter közölte: Afrikában elapadhatatlan forrásai vannak a bevándorlásnak. Ezért a migránsok Európába indulását ösztönző politika helyett meg kell állapodni az afrikai országokkal arról, hogyan segítünk a migrációt kiváltó okok megszüntetésében. "Európa biztonsága Afrikában kezdődik" - mondta.