A szakértő elmondta, hogy az EB elindíthatja Lengyelország ellen az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, ezt azonban több más állammal szemben is kezdeményezhetné a Bizottság, például a kisebbségi jogok megsértése miatt.
Hozzátette:
az EB akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat,
az pedig sztenderd eljárás.
Az EU egyik alapítója, Franciaország semmilyen nemzeti vagy etnikai kisebbséget nem ismer el, de a Bizottság ennek ellenére nem fog eljárást indítani ellene. A franciáknak amúgy a költségvetési hiányuk már évek óta túllépi a megengedett 3%-os küszöböt, nemrég megkérdezték újságírók Jean-Claude Junckert, az EB elnökét, hogy indítanak–e ellenük kötelezettségszegési eljárást,
ő nemmel felelt, majd mikor arról érdeklődtek, hogy miért, azt mondta, mert az Franciaország.
Az Európai Bizottság most a lengyel kormány igazságügyi reformját vitatja, álláspontja szerint az nem tesz eleget az államhatalmi szervek elválasztásának. Tóth Norbert kiemelte:
ez egyrészt alkotmányjogi és nem nemzetközi jogi kérdés,
amit a lengyel alkotmányjogászok feladata megítélni.
Másrészt a jogállamiság kérdése, aminek megsértését állítva elindulhat a 7. cikk szerinti eljárás, elvont, és az Európai Unióban nem definiált érték. Ezért gondolják a lengyelek önkényesnek az eljárást - tette hozzá. A jogállamiság helyes megnevezése egyébként a joguralom, de ezt Brüsszelben másképp értelmezik,
hiszen ott kettős, illetve többes mérce van érvényben.
A szakértő kitért arra is, hogy amennyiben döntésére kerül a sor, négyötödös többség kell az elmarasztalásához, az erre szavazó országok pedig azt kockáztatják, hogy megromlik a viszonyuk Lengyelországgal, ezért kétszer is meg fogják gondolni, miként szavazzanak.