Váratlanul megszólalt egy fontos szereplő a jobbikos vesztegetések ügyében

Ózd, 2018. március 24. A jobbik ózdi utcafórumának résztvevője köszönti Vona Gábor pártelnököt a városi piacon 2018. március 24-én. MTI Fotó: Vajda János

A Jobbik és médiaserege sokáig hallgatott a rendszerváltás utáni legnagyobb vesztegetési botrányról, azonban közel egyhetes késéssel perrel kezdett el fenyegetőzni. Vonáék húzásával kapcsolatban több kérdés, gyanús momentum is felmerül, amiket érdemes számba venni. Közben egyre jobban ráég a lefizetési ügy a Jobbikra, hiszen Lattmann Tamás, a kisgazdák kormányfő-jelöltje is megszólalt. Szerinte fillérekért vásárolták fel a kisgazdákat, és mivel erről dokumentum is van, Vona pártjának akciója erősen felveti a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúját.

Az elmúlt héten a rendszerváltás utáni legnagyobb vesztegetési botránya robbant ki, miután Paulina László a kisgazdák elnöke arról számolt be a Tényeknek, hogy a Jobbik anyagi előnyöket ígérve meg akarta venni az FKGP-t. Innentől kezdve nem volt megállás, naponta derültek ki újabb és újabb részletek az ügyben. Érdemes felidézni a legfontosabb állomásait:

• Február 21-én adta Paulina László az ominózus interjút, amelyben azt állította, hogy az FKGP-jelöltek visszalépéséért cserébe Vonáék állták volna az FKGP jogászainak munkadíját, a peres ügyeinek költségét, valamint a párt vidéki programját is támogatták volna. Azt is mondta, hogy a szerződésnek van egy záradéka, ami szerint az előnyök akkor lépnek életbe, ha a kisgazdák visszalépnek a Jobbik javára.
• A kisgazdajelöltek és a párt tagságának jelentős részében elemi erejű felháborodást váltott ki pártjuk vezetőinek lépése. Először Engelmann József, a párt politikusa reagált a Jobbik vesztegetési kísérletére. Azt írta közösségi oldalán, hogy Balogh Károly a párt képviselője bagóért eladta a Kisgazdapártot a Jobbiknak. Utána jöttek a többiek, egyikük feljelentéssel fenyegette meg a Jobbikot, másikuk egy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával fenyegette meg Vonáékat.
• Február 25-én nyilvánosságra kerültek azok a dokumentumokat, amelyek alátámasztják mindazt, amiről Paulina beszélt. A dokumentumot Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója írta alá, valamint tanúként hitelesítette Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője és Balogh Károly, az FKGP elnöke.

A Jobbik sokáig hallgatott a kisgazdákkal kapcsolatos vesztegetési ügyben Forrás: MTI/Vajda János

Tehát a közvélemény közel egy hete beszél a vesztegetési ügyről, azonban az érintettek közül sokáig csak az FKGP szólalt meg a kérdésben, a Jobbik nem. Ez azért is furcsa, mert a botrány elsősorban utóbbira éghet rá, komoly károkat okozva választási eredményében.

A Jobbik és médiája feltűnően hallgat a kisgazdaügyben

Ha jobban szemügyre vesszük a Jobbik és médiaseregének kommunikációját, akkor az látható, hogy óriási a csend a vesztegetési botránnyal kapcsolatban. A Jobbik sokáig csupán egy közleményt adott ki az ügyben, amelyben megköszönte a Független Kisgazdapárt támogatását és jelöltjeinek visszaléptetését. A párt médiahálójában szokás szerint az Alfahír szolgáltatta a legpárthűbb információkat olvasóiknak: megírták, hogy a kisgazdajelöltek visszalépnek a Jobbik javára, később kiemelték, hogy ez az orosházi körzetben meg is történt, majd fontosnak tartották felhívni a figyelmet a kisgazda-pártvezetés közleményére. Simicska Lajos médiabirodalma ennél sokkal szűkszavúbb volt, ők csupán arról számoltak be, hogy visszalépnek a Jobbik javára az FKGP-jelöltjei. Egyvalami közös volt ezekben a megnyilvánulásokban:

kimaradt belőlük, hogy komoly vesztegetési botrányba keveredett a Jobbik, és a kisgazdák jelöltjei valósággal fellázadtak a pártvezetői döntés ellen.

Nem tájékoztattak Paulina László nyilatkozatáról, illetve az állításait alátámasztó dokumentum nyilvánosságra kerüléséről. Meglehetősen gyanús, hogy a Jobbik politikusai egyáltalán nem nyilatkoznak az ügyről, dermedt csend lengi be a párt számára kimondottan kínos kisgazdaügyet.

Staudti elszólás

Volt azonban egy apróbb, azonban annál látványosabb rés a jobbikos kommunikációs falon. Staudt Gábor a párt országgyűlési képviselője a Mandinernek egy e-mailben elismerte a portál által nyilvánosságra hozott Jobbik-FKGP szerződés hitelességét. Amellett, hogy ez volt az ügy kirobbanása óta az első jobbikos megnyilvánulás a botrányban, meglehetősen furcsa, hogy a politikus a jobbikos hírzárlat ellenére megszólalt. Nemcsak ez volt az egyetlen érdekesség Staudt válaszában, hanem az is, hogy

tulajdonképpen elismerte, hogy a Jobbik megvesztegette a Kisgazdapártot, vagy legalábbis a vezetőit.

Ugyanis a „Vállalások a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről az FKgP irányába" című dokumentum valóban tartalmazott egy záradékot, miszerint a Jobbik feltételhez köti az anyagi juttatásokat. Staudt feltehetően előremenekült, hiszen a dokumentumon díszelgő aláírása megegyezik az országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozatán szereplő aláírással. Persze, az is lehet, hogy szándékos volt a kiszólás, és ezzel üzent Vona Gábornak, ahogy arra ez elmúlt napokban többször is volt példa.

Közel egyhetes késéssel a Jobbik feljelentette Paulinát

Sokáig nem reagált a Jobbik az ügyben, azonban közel egyhetes késéssel megszólaltak. Először Szilágyi György parlamenti képviselő egy újságírói kérdésre jelezte, hogy a Jobbik semmiféle anyagi juttatást nem adott az FKGP-nek, jogi útra terelik az ügyet.

Nem meglepő módon előbb a Simicska-közeli Indexen, majd negyven perccel később az mno.hu-n jelent meg a hír, miszerint jogi lépéseket tesz a Jobbik az FKGP alelnöke, Paulina László nyilatkozatai után.

A Jobbik azt állította az Indexnek megküldött válaszában, hogy semmilyen pénzt nem adott, illetve semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem nyújtott a javukra történt visszalépésekért cserébe. Hozzátették, hogy a továbbiakban a kialakult kisgazda-belháborúval nem kívánnak foglalkozni. Vonáék részéről ezek szerint a történet lezárva. Nem érdemes azonban ennyivel elengedni az ügyet, hiszen több kérdés, gyanús momentum is felmerül Vonáék perrel fenyegetőzése kapcsán.

1. Miért közel egyhetes késéssel jelentették be, hogy jogi útra terelik a kérdést?
2. Miért vártak ki eddig a válaszlépéssel, hiszen jól láthatóan rájuk égett az ügy?
3. A bíróági döntés értelemszerűen csak a választások után fog megszületni, így Vonáék bátrabban fenyegetőzhetnek perrel. Ha a bíróság nem a javukra ítél, annak április után kevésbé lesz számukra jelentősége.
4. Attól, hogy azt mondták, jogi útra viszik a vesztegetési botrányt, közel sem biztos, hogy így is tesznek. Könnyen lehet, hogy ez csupán egy kommunikációs húzás volt a szavazóik megnyugtatása miatt.
5. Gyanúra adhat okot, hogy a vesztegetési botrány jogi útra terelésének bejelentése, nem hivatalos közlemény formájában történt meg, hanem csupán az Indexnek löktek információkat ezzel kapcsolatban.

Lattmann Tamás: A Jobbik akciója erősen felveti a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúját

Újabb kanyar a történetben, hogy váratlanul megszólalt a lefizetési botrány kapcsán Lattmann Tamás is. A kisgazdák miniszterelnök-jelölt jelöltje (a párt nem tudott országos listát állítani, így nem lett belőle kormányfő-jelölt) erősen belemászott a sztoriba, pedig leírása alapján nem akart. Úgy látja a Jobbik megvesztegette a kisgazdavezetőket.

Ahogy betettem magam után az ajtót, fillérekért felvásárolták a pártot, azzal a fizetési feltétellel, hogy csak akkor megy a pénz, ha visszaléptek a jelöltek.

– szögezi le közösségi oldalán Lattmann.

Lattmann Tamás Fotó: Bielik István - Origo

Szerinte a Jobbik akciója erősen felveti a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúját, hiszen „ott vannak a dokumentumok".

Miért is akar perelni a Jobbik?

– teszi fel a kérdést az FKGP reménybeli kormányfő-jelöltje. Bejegyzése végén tiszteltét fejezi ki azoknak a talpon maradt jelölteknek, akik bejelentették, hogy nem lépnek vissza. Egyúttal odaszúrt a Jobbiknak: eredményes együttműködést kíván a Jobbikhoz azoknak, bármelyik politikai oldalon, akiknek még mindig van erre gusztusa.