Kedden elkezdődött Kovács Béla kémkedéssel vádolt volt jobbikos politikus pere

Kedden elkezdődött az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel, valamint költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla - ismertebb nevén KGBéla - európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus elleni büntetőper a Budapest Környéki Törvényszéken. Az ülést államtitok miatt zárt ajtók mögött tartják.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az Európai Parlament (EP) függessze fel Kovács mentelmi jogát, amire 2015 októberében került sor.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat,

KGBéla akkor bejelentette: kilép a Jobbikból.

Kovács Béla a bíróságon Fotó: Szabó Gábor - Origo

A vád lényege, hogy

a képviselő egy idegen állam érdekében, annak titkosszolgálata részére kémkedett, és aktívan segítette az orosz hírszerzést.

E tevékenység célja az volt, hogy

az Oroszország érdekében az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.

Ezzel kapcsolatban a KNYF korábban azt közölte: a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő konspiratív módon rendszeresen találkozik orosz diplomatákkal és havonta Moszkvába látogat.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az ügyészség szerint

a jobbikos politikus 2012 és 2014 között orosz hírszerzőnek adott át adatokat,

például energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldova uniós csatlakozásáról, az EU és Ukrajna, Fehéroroszország kapcsolatáról, a Déli Áramlattal kapcsolatos uniós álláspontról, az európai bankrendszer jövőjével kapcsolatos adatok megszerzéséről, átadásáról, a 2014-ben esedékes európai parlamenti választásokról, és európai uniós csúcstalálkozóról.

A vád alapján Kovács Béla a Magyarországról távozó orosz hírszerző utódját is informálta - többek között - az EU aktualitásairól, illetve a magyarországi belpolitikai helyzetről.

Kovács Béla és vádlottársai Fotó: Szabó Gábor - Origo

A nyomozás során

az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlására fiktív - érdemi munkavégzés nélküli - gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015 októberében újabb eljárás indult.

Ebben az ügyben is felfüggesztették a képviselő mentelmi jogát, majd a két eljárást egyesítették.

A költségvetési csalásra vonatkozó vádpont szerint

a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró - több mint hatmillió forint - vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-ben és 2013-ban.

A törvényszék előkészítő ülését államtitok miatt zárt ajtók mögött tartják, azon csupán a bíró, az ügyészek, a védők és vádlottak vesznek részt.

Kovács Béla a törvényszéken is arról beszélt a sajtó képviselőinek: ő nem tudhatta, hogy hírszerzőkkel beszélt, "nincs a homlokukra írva". Arra az újságírói kérdésre, hogy találkozott-e kémekkel, Kovács Béla azt mondta: nem tudja, munkájából fakadóan nagyon sok emberrel találkozik, külföldiekkel, diplomatákkal.

Nem kéne ezt az ügyet túlpörgetni

- fűzte hozzá a vádlott.

Szikinger István ügyvéd kijelentette: védence nem kémkedett, erre vonatkozó bizonyítékkal eddig nem találkoztak. Szerinte az elsőfokú ítélet jövőre születhet meg.