A nő és élettársa több mint tíz éve éltek egy szentesi házban. A 75 éves férfi hosszú ideje beteg volt, bal oldalára teljesen lebénult, állandó gondozásra szorult.
A nő helyzetüket kilátástalannak érezte, ezért egy éve, karácsony előtt elhatározta, hogy véget vet szenvedéseiknek.
Előbb könyveket gázolajjal leöntve, majd a gázpalackot kinyitva próbált tüzet gyújtani, de csak kisebb károkat okozott.
Másnap reggel a félálomban levő férfihoz lépett, és egy pengével, átvágta a bal csuklójának ereit, és saját csuklóját is megpróbálta megvágni.
A vérző férfit röviddel később egy gondozásában segítő ismerősük találta meg, aki mentőt hívott.
A vádlott csak könnyebb sérüléseket szenvedett, a férfi azonban életveszélyes állapotba került. Az asszony azzal védekezett, hogy párja egyetértett a ház felgyújtásával, tanácsokat is adott hozzá, és beleegyezett az öngyilkosságba. Az idős férfi ezt tagadta.
A bíró az ítélet indoklása közben, többek között azt mondta
az asszony beszámítási képessége súlyos fokban korlátozott, a kiemelt súlyú bűncselekményt közeli hozzátartozója sérelmére elkövető vádlottal szemben azonban idős kora ellenére szükségesnek látta a szabadságvesztés kiszabását.
Az ítélet egyelőre nem jogerős, mert a vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért az esetleges fellebbezés bejelentésére.