Agresszió és Soros-pénzek: így lázít Gulyás Márton

2018.01.18. 13:54

Ismét egy kirívóan agresszív támadással hívta fel magára a figyelmet a Soros György által támogatott Gulyás Márton azzal, hogy rátámadt az Állami Számvevőszék épületére, és nagyon komoly károkat okozott a műemlékben. A rendkívül tehetségtelen és anarchista provokátor nem megy a szomszédba akkor, ha feszültséget és agressziót kell kelteni. Korábban páros lábbal rúgott bele a XX. század egyik legnagyobb magyar balettművészébe, Markó Ivánba, de a holokauszt áldozatainak megemlékezésén is okozott már botrányt. Most bemutatjuk, ki is ez a zsebprovokátor.

Gulyás Márton, ha éppen nem a magyar demokrácia jövőjét „menti meg”, akkor állami épületeket fest össze, próbál tönkretenni. Mert az amúgy nagyon demokratikus. Tavaly tavasszal a Sándor-palotát – járulékos veszteségként pluszban még néhány rendőrt – öntött le festékkel, most pedig az Állami Számvevőszék épületének esett neki.  Nézzük is meg jobban, ki ez a Soros György által kitartott figura. 

Négy hónapot bírt ki

Gulyás egy középosztálybeli család harmadik gyermeke, édesapja Gulyás Gyula dokumentumfilm-rendező. Gulyás Márton a XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjaként 19 évesen színdarabot rendezett, később Nagy Zoltánról szóló filmjével felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, de azt nem végezte el, összesen négy hónapot járt az intézménybe. Nem felelt meg a követelményeknek. Nyilatkozata szerint azért, mert túl radikális gondolkodása miatt, rossz volt a viszonya a tanárokkal. Gulyás egyébként már a gimnáziumi évei alatt tüntetést szervezett az igazgató ellen.

Gulyás Mártonnak eddig még egyeten felsőoktatási intézményt sem sikerült elvégeznieFotó: Mudra László - Origo

Amikor még tetszett az állami pénz Gulyásnak

A 2000-es években szegődött a Schilling Árpád vezette Krétakörhöz. Gulyás pályafutásának egyik fordulópontja a 2008-as váltás a Krétakörön belül. Ekkor döntött úgy Schilling, hogy a hagyományos alternatív társulati forma helyett társadalmi ügyekre jobban reflektáló (esetleg jobban fizető) kreatív művészeti központot hozna létre, és kiadta a „Tessék politizálni!" jelszót. Éppen ekkor kötött három évre szóló külön megállapodást a Krétakör és a Hiller István vezette szocialista kultusztárca: összesen 300 millió forintot kapott volna a társaság. Végül összesen 120 millió forintot kaptak. Gulyás Márton ekkor nem állt ki a színre, hogy fellépjen a kormányzati beavatkozás ellen. 

És jött Soros György 

Gulyás 2010 után lett a Krétakör ügyvezető igazgatója, miután elődje, Gáspár Máté otthagyta a társaságot, hogy a Soros György alapítványa által fenntartott Open Society Institute művészeti és kulturális vezetőjeként folytassa – a Krétakör rendre ott is van a Soros-féle fizetési listán. Gulyás aktív politizálása 2012-ben kezdődött. Akkor a Hallgatói Hálózat diáktüntetésén szólalt föl.

2013-ban a Heti Válasz cikke szerint szép summát kaptak a Soros György nemzetközi alapítványa, azaz az Open Society Foundation kampány startjakor szétosztogatott félmilliárd forintjából, majd 36 millió forintot akasztottak le a Norvég Civil Támogatási Alap kasszájából is. Gulyás az ATV-ben azt nyilatkozta, a pénzt például Lázár János elleni tüntetés szervezésére használták fel, de Schilling főpénztárosa a PestiSrácok.hu-nak is beszélt minderről.

Soros György is alaposan kitömte Gulyás MártontForrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

Bajnainak próbált segíteni

Gulyás egy 2013-as interjúban kijelentette: „kifejezetten a Humán Platform és társszervezeteinek megerősítésére és tevékenységének országos kiterjesztésére szolgál ez a pénz”. Ez a szervezet a Krétakör virtuális mozgalma, amely saját hitvallása szerint az oktatási és a szociális szféra elégedetlenkedő dolgozóit szeretné képviselni. Akkoriban a személyi átfedésekből jól láthatóan Bajnai Gordon politikai projektjének részeként, ma újfent csak kormányellenes álcivilként.

Gulyás Márton azt mondta, hogy

125 ezer dollárt kapott Soros Györgytől a Krétakör.


Puzsér Róbert korábban azt állította, hogy Soros György 20 millió forintot adott Gulyásnak videósorozatára. Puzsér a kijelentését később visszavonta. A liberális Bitó László viszont valóban 20 millió forinttal támogatta Gulyás Márton videósorozatát. A Bitó Lászlóról elnevezett szalon liberális értelmiségiekből álló zárt klub, mely fontos szerepet tölt be a balliberális eliten belül, nem egyszer fordult már elő, hogy ők döntöttek ellenzéki pártok belügyeiben.

A bukott diák szemtelenkedése a zsenivel

Gulyás egyik legvisszataszítóbb akciója 2013-ban volt, amikor Markó Iván Az ember tragédiája című táncszínházi adaptációjának bemutatóján bekiabálásokkal zavarta meg a tapsot a Pesti Magyar Színházban. Nem tetszett Gulyásnak, hogy a Magyar Fesztivál Balett 130 millió forintos támogatást kapott a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból. Gulyás akciója azért is volt szánalmas és nevetséges, mert egy sikertelen művész, egy művészeti felsőoktatási intézményből kibukott fiatalember próbált szemtelenkedni a huszadik század egyik legnagyobb balettművészével, egyáltalán, az egyik legnagyobb magyar művésszel.

Markó Iván első táncos volt Maurice Béjart-nál, megalapította a Győri Balettet, majd a Magyar Fesztivál Balettet, politikai rendszerektől, országoktól, földrészektől függetlenül elismert és világhírű művész,
Gulyás Mártonnak művészként (ha egyáltalán nála használható ez a szó) csak a kudarc jutott.
A provokációban is: Gulyás, amikor nemcsak kiabálni kellett, hanem Markó beszélgetni kezdett vele a színpadról, már nem nagyon tudott mit mondani.

Gulyás Márton előszeretettel vesz részt agresszív akciókban, de a verbális agresszió sem idegen tőleFotó: Szabó Gábor - Origo

Még a holokauszt áldozatait is meggyalázta

Gulyás ezután is folytatta anarchista tevékenységét. 2014 januárjában megzavarta a holokauszt nemzetközi emléknapján tartott megemlékezést a Holokauszt Múzeumban. 2014 áprilisában a Humán Platform és a Krétakör aktivistáival együtt, „Tedd magad szabaddá!” feliratú papírokkal tüntettek annak az épületnek a közelében, melyben a Fidesz eredményváró rendezvényét tartotta. Nyáron Gulyás állítása szerint a DK, „Ellenállás napja" című rendezvényén inzultálták és megverték őt a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai miután a „Cigányozás helyett baloldali megoldást” feliratú táblával tiltakozott. Ezt követően gyakorlatilag az összes kormányellenes tüntetésen feltűnt.

2015 augusztusában azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy a velencei biennálén a magyar pavilon kiállítását zavarta meg. Gulyásék a magyar kormány kerítésépítése és menekültekkel kapcsolatos kampánya ellen tiltakoztak, NATO-szögesdróttal és a Fidesz-kormány plakátjaival vették körbe és zárták el az épületet, de az olasz rendőrség végül leszedette és elkobozta a szögesdrótot. „Ha gépfegyverrel irtanád a migránsokat, ha rettegsz az Európát »megszálló« »hordáktól«, ha aggódsz a magyar állam és az EU intézményeinek riasztó embertelensége miatt: akkor neked készült ez az epizód” – írta akkor a videó ajánlójában Gulyás Márton.

Gulyás és az anarchista agresszió

Az anarchista-tehetségtelen aktivistától egyébként sem áll messze az agresszivitás. Jó példa erre, hogy munkatáborba zárná a neki nem tetszőket: „Már a tárgyhoz sem tudsz kapcsolódni. Szánalmasabb vagy, mint Mészáros Lőrinc lesz majd 2030-ban a NER-bűnözőknek fenntartott munkatáborban. Btw. lehet, hogy oda még te is jó leszel” – írta egyik bejegyzésében. 

Gulyás Márton szerint nemes célért küzdöttek a bolsevikok: „Abban a történelmi kontextusban legitim módon és érthetően az emberek azt mondták, hogy joguk van az élethez. A cári Oroszország elleni lázadás alapvetés”. „Ha a kormány ősszel sem tér jobb belátásra, akkor olyan szinten fogjuk felbontani az együttműködést az államhatalommal. Fel kell készülni a blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra” – mondta Gulyás Márton 2017 őszén.

Az ÁSZ székházát Gulyás Márton támadta meg és öntötte le narancssárga festékkel. Az első becslések szerint a műemléki védettségű épületben több százezer forintos kár keletkezettForrás: MTI/Balogh Zoltán

Jogerősen elítélték

Tavaly tavasszal a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló jogszabály, valamint a felsőoktatási törvény módosítása ürügyén szólította ismét utcára kevés hívét Gulyás. Festékkel öntötte le a Sándor-palotát, amiért 300 óra közmunkára ítélték. Gulyás előzetesbe is került, majd gyorsított eljárásban hozták meg az ellene szóló ítéletet.

Akkor azt mondta: nagyon megviselte a 72 órás őrizet. Ez azonban nem volt igaz, a politikai aktivista hazudott, ugyanis nem sokkal az után, hogy Simicska Lajos tévéjében Kálmán Olga nevetségesen oldott, mondhatni baráti hangulatban tegeződött és csevegett vele, a tévében panaszkodott elviselhetetlen fáradtságáról, néhány perccel később már feltűnt a Planet Romeo (Gay Romeo) nevezetű társkereső oldalon.

Az Origót is megtámadta

Gulyás Márton támadást intézett a Nemzeti Választási Iroda ellen is. A bíróság kimondta: az aktivista garázdaság vétségében bűnös, egy évre próbára bocsátotta, a cselekmény elkövetéséhez használt csavarhúzót és ácskalapácsot elkobozta, valamint 41 800 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.

És ne felejtsük el Gulyás Márton azon botrányát sem, amikor legalább húsz társával be akart törni az Origo szerkesztőségébe. Az Origo biztonsági őre kidobta, erre közel egy órán át bolyongani kezdtek az irodaházban, mászkáltak a lépcsőházban, és propagandaplakátokkal összerondították az épületet. 

Ennyi tehát, ami telik Gulyás Mártontól és társaitól.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK