Emiatt sem kell szégyenkeznie Magyarországnak
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Az utóbbi években megritkultak a helyi népszavazások Magyarországon. Mindennek az oka, hogy a rendszerváltás óta mostanra lezárultak a különféle közigazgatási viták az egyes településrészek között. Budapesten mindig is ritkán voltak helyi népszavazások, de február 18-án az erzsébetvárosiak dönthetnek a vendéglátóhelyek nyitva tartásáról. Térségi összehasonlításban nézve meglehetősen sok országos népszavazást tartottak Magyarországon, sok uniós államban egyáltalán nem kérdezik meg az embereket ilyen formában.
Február 18-án népszavazáson dönthetnek az erzsébetvárosiak arról, hogy éjfél után is nyitva tarthatnak-e majd a vendéglátóhelyek, vagy pedig be kell zárniuk. A VII. kerületi helyi referendum abból a szempontból is érdekes, hogy az elmúlt években egyre kevesebb hely népszavazást tartottak Magyarországon, ráadásul Budapesten viszonylag ritkák azok a szavazások, amikor nem képviselőket választanak. Míg 2017-ben csak három helyi népszavazás volt Magyarországon, addig 2013-ban még 11 kérdésben voksolhattak több településen, de 2000-ben például 21 helyi népszavazás volt. Mi állhat ezen folyamat hátterében?
Nagyon sokszor döntöttek önállósodásról
Az egyik legfontosabb ok, hogy mostanra a magyar település-és közigazgatási rendszerben lezajlottak azok a változások, amelyek okot adtak volna egy népszavazásra. Az 1990-es rendszerváltást követően a helyi referendumok egy-egy településrész önállósodásáról szóltak. Jó példa erre, hogy
1990 és 1993 között 79 helyi népszavazásból 52 területszervezési kérdésről szólt,
ez 67 százalékos arányt jelentett. Budapesten kiemelkedő népszavazás volt 1992-ben, amikor a XX. kerületről vált le Soroksár és jött létre a XXIII. kerület.
A másik nagy csoportot a beruházási és környezetvédelmi kérdések tették ki a helyi népszavazásokon. 1990 és 1993 között hét környezetvédelemmel kapcsolatos ügy volt. Ezeknek a jellemzője az, hogy főleg kistelepülésen tartották őket és zömmel a Dunántúlon. Az évtized végére a helyi népszavazások egyik fő témájává léptek elő ezek az ügyek. Sőt a 2000. évben tartott 24 helyi referendum harmada (8 népszavazás) ilyen ügy volt. 1999-ben öt ügy tartozott e körbe, míg 2001-ben csak egy ilyen ügy.
Ketten döntöttek a Margitszigetről
A helyi népszavazások témája több esetben volt közlekedési kérdés a 2000-es években, de arra is volt példa, hogy egy lakópark megépítéséről is megkérdezték az embereket. A népszavazásokat nagyrészt kis településeken, vagy kisebb városokban tartottak az elmúlt évtizedekben. Ennek oka, hogy
egy nagyvárosban egy-egy helyi ügy mellett lényegesen nehezebb mozgósítani az embereket,
és az aláírásokat is könnyebb gyűjteni a kisebb településeken.
Éppen emiatt Budapesten sok esetben az önkormányzat kezdeményezett referendumokat. 2011-ben például Józsefváros önkormányzata arról kérdezte a helyieket, hogyan alakítsák át a hajléktalanokra vonatkozó rendeleteket, vagy éppen a kukázással mi legyen. 2013-ban a Margitsziget közigazgatási beosztásáról szavaztak a XIII. kerületben, amit szintén a testület kezdeményezett. Az akkori referendum érdekessége az volt, hogy összesen három embernek volt szavazójoga, közülük ketten jelentek meg, így a népszavazás érvényes lett.
A 2014-es parlamenti választás után az ellenzéki szereplők politikai energiáik jelentős részét az országos népszavazások kezdeményezésére helyezték, így a helyi referendumok teljesen elsikkadtak. Pedig 2015-ben a XII. kerületben a Normafa megújításáról is megkérdezték a helyieket, de a népszavazás teljesen hidegen hagyta a nagyobb ellenzéki pártokat. Mindennek eredménye az lett, hogy
2016-ban például csak egy helyi népszavazást tartottak Magyarországon,
míg 2017-ben csak hármat. Mindezen referendumok közös nevezője volt, hogy az alacsony részvétel miatt érvénytelenek lettek.
Több száz kérdésben akartak népszavazni
Ha már országos népszavazások, akkor jelenleg három kérdésben zajlik aláírásgyűjtés. A gyűjtésre a három kezdeményezőnek március három különböző időpontjáig van idejük a 200 ezer érvényes szignó begyűjtésére. Az előzetes hírek szerint mindhárom kérdésben nem várható országos népszavazás, mivel a kezdeményezők nem tudnak majd elégséges aláírást bemutatni a választási bizottságnak, bár ha valami csoda történik, akkor elképzelhető, hogy az országgyűlési választás után pár hónappal népszavazhatunk majd.
Az új népszavazási törvény
2014-es hatálybalépése óta egyébként 274 népszavazási kérdést nyújtottak be az állampolgárok.
Ebből végül összesen 16 kérdést hitelesítettek a megfelelő hatóságok, és összesen egy kérdésben volt referendum 2016. október 2-án. Akkor több mint 3,4 millió ember mondott nemet a kötelező betelepítési kvótára. Az ellenzéki pártoknak 2014 óta egyetlen kérdésben sem sikerült 200 ezer érvényes aláírást összegyűjtenie.
Teljes ellenzéki kudarc
Az igazi országos népszavazási dömping 2010 és 2014 között volt. Akkor összesen 653 kérdésben szerettek volna országos népszavazást tartani. 23 esetben indult meg az aláírásgyűjtés, de abban a négy évben nem sikerült egyetlen ellenzéki pártnak sem országos népszavazást kiíratnia. Legutoljára ellenzéki pártnak a 2006-2010-es időszakban sikerült országos népszavazást kiharcolnia. A Fidesz-KDNP a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj ügyében tudott megfelelő mennyiségű szignót összegyűjteni, majd pedig 2008. március 9-én a Gyurcsány-kormány intézkedéseit sikerült visszavonatni az érvényes népszavazással.
Ha körülnézünk a Magyarországgal szomszédos országokban, vagy pedig Európában, akkor Svájcot leszámítva más országokban sem túl gyakoriak az országos vagy éppen a helyi népszavazások.
Ausztriában 1945 óta csupán két népszavazás volt, Németországban és Belgiumban pedig egy sem.
Ennek ellenére az előbb felsorolt államokat bajos lenne nem demokráciának nevezni. Régiónkban a legtöbb népszavazás Szlovéniában volt a rendszerváltás óta, szám szerint 19, míg a legkevesebb Csehországban. A csehek csupán az EU-s tagságról voksolhattak.