Történelmi rekord: Orbán Viktor negyedszer lesz miniszterelnök

2018.05.10. 08:59

Immár negyedszer választja meg a magyar Országgyűlés Orbán Viktort miniszterelnöknek. Ha a Fidesz elnöke kitölti a mostani ciklusát, akkor abszolút rekorder lesz, mivel megelőzi a 14 és fél évet hivatalban lévő Tisza Kálmánt. Felidézzük, hogy korábban milyen körülmények között választották meg Orbán Viktort. A miniszterelnök már négy éve is arról beszélt, hogy nem akar bevándorlást támogató politikát, pedig akkor még viszonylag távol voltunk a 2015-ös migránsválságtól.

Negyedszerre választja meg az Országgyűlés miniszterelnöknek Orbán Viktort, a Fidesz elnökét csütörtökön délután. A döntéshez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával azonnal (újra) hivatalba lép. Az eskütétel után a kormányfő beszédet mond a parlamentben. Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés keddi alakuló ülésén javasolta, hogy a parlament Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek. 

Áder János köztársasági elnök kedden kérte fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy alakítson kormánytForrás: MTI/Illyés Tibor

Rekordok

A 2018-as parlamenti választás eredményeképpen a Fidesz-KDNP szövetségnek 133 mandátuma van az új Országgyűlésben. Mindennek alapján Orbán Viktor megválasztása formaságnak tekinthető. Ha a Fidesz elnöke elnyeri a képviselők többségének a bizalmát, akkor három év múlva a magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke lesz. Orbán Viktor Tisza Kálmánt előzheti meg, aki 1875-1890-ig volt Magyarország kormányfője. Lázár Györgyöt, aki 1975 és 1987 között volt miniszterelnök, már három hónap múlva megelőzi, de Lázár György, a Kádár-rendszer egyik bábkormányfője értelemszerűen soha nem indult demokratikus választáson.

Tisza Kálmánt előzheti meg OrbánForrás: Magyar miniszterelnökök 1848–2002. Kossuth Kiadó

Orbán Viktor azzal, hogy negyedjére lép hivatalba, már megelőzte Wekerle Sándort, aki háromszor lett miniszterelnök, először 1892–1895 között, majd 1906-tól 1910-ig, végül 1917–1918-ban állt a kormány élén. 

Orbán Viktor: A legfontosabb a törvényes rend

Orbán Viktor csütörtöki negyedik megválasztása egyébként több szempontból is szimbolikus napra esik. Egyrészt húsz évvel ezelőtt 1998. május 10-én tartották az akkori parlamenti választás első fordulóját, majd május 24-én a másodikat, ami után megalakulhatott az első Orbán-kormány. Másrészt pont négy éve választották meg harmadszorra kormányfőnek Orbán Viktort.

A T. Ház 222 igen szavazattal, 8 tartózkodással a Magyar Köztársaság miniszterelnökének választotta meg Orbán Viktort, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökét 1998. július 6-ánForrás: MTI/Soós Lajos

Ha már a húsz évvel ezelőtti eseményeket elevenítettük fel, akkor érdemes visszamenni az időben 1998. július 6-ára. Orbán Viktort akkor választották meg először Magyarország miniszterelnökének. A Fidesz elnökét 222 igen szavazattal, 119 voks ellenében, 8 tartózkodás mellett szavazták meg. Előzőleg a kijelölt miniszterelnök válaszolt a kormányprogram vitájában elhangzott felvetésekre.

Orbán Viktor elmondta: "aki tehát azt akarja, hogy a törvényes rendet, biztonságot helyreállítsuk, aki azt akarja, hogy a gyermek ne csak a családnak, de az államnak is fontos legyen, aki növekedő, gyarapodó országban akar élni, aki úgy érzi, hogy a magyar nemzethez akar tartozni, és aki Magyarországot más európai népekkel együttműködő országgá akarja tenni, azt arra kérem, hogy szavazzon igennel a kormányprogramra".

A kétharmados fülkeforradalom

Orbán Viktort legközelebb 2010. május 29-én választották újra miniszterelnöknek a Fidesz első kétharmados győzelme után. A Ház akkor egy szavazással döntött a programról és a kormányfő megválasztásáról. A képviselők közül 261-en igennel, 107-en nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. Igennel szavazott 225 fideszes, 36 KDNP-s képviselő, nemmel voksolt 54 szocialista, 40 jobbikos és 13 LMP-s képviselő. A szavazástól 18 képviselő maradt távol.

A kormányfő ezt követően a történelmi zászlók előtt letette esküjét, majd a képviselők elénekelték a Himnuszt. Az esküokmány aláírása után Orbán Viktornak gratuláltak a parlamenti pártok elnökei, illetve frakcióvezetői, ezután az új kormányfő a páholyba ment, ahol Sólyom László köztársasági elnökkel is kezet fogott. A kormányprogram elfogadásához és a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének, azaz 194 képviselőnek az igen szavazatára volt szükség.

Orbán Viktor leteszi az esküt, miután a parlament 261 igen szavazattal megválasztotta őt a Magyar Köztársaság miniszterelnökének 2010. május 29-énForrás: MTI/Kovács Attila

Orbán Viktor akkor arra kérte a Fidesz és a KDNP parlamenti frakcióját, hogy indítsa el az új alkotmány elkészítésének munkafolyamatát. A Fidesz elnöke a kormányprogram vitájában elhangzottakra válaszolva azt mondta: először meg kell egyezni a legfontosabb célokról, azokat lépésről lépésre kell megközelíteni, és a parlamentben megvitatni. A politikus úgy fogalmazott: több millió ember vállán állunk.

Véleménye szerint akik vitatkoztak azzal, hogy áprilisban a szavazófülkékben forradalom zajlott le, azt mondják, demokráciában nem lehetséges olyan forradalom, amely nem a demokrácia megdöntésére irányul. Közölte: ezt az érvelést az osztályharcra alapuló, hatalomközpontú történelemoktatásnak tudja be, ő azonban egy másik iskolát képvisel, amely szerint ez igenis lehetséges: egy demokráciában lehetséges mély, átható, tartós változás, amely alapjaiban változtatja meg az életet. Egy demokráciában a forradalom csak alkotmányos lehet – összegezte az akkori helyzetet a kormányfő.

„Internacionalizmus helyett a haza szeretete"

Négy évvel ezelőtt szintén május 10-én választotta meg kormányfőnek az akkor már csak 199 tagú parlament Orbán Viktort. A Fidesz elnökét 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében választotta ismét kormányfővé az Országgyűlés. Igennel a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP-, a Jobbik-, az LMP-frakciója, valamint az Együtt-PM öt független képviselője. A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen. Orbán Viktor nem szavazott.

A nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd harmadik kormányának politikája - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az újraválasztása után tartott beszédében. Az elkövetkező négy évről úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, "az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk".

A képviselők felállva megtapsolják Orbán Viktor megválasztott miniszterelnököt az Országgyűlés ülésén 2014. május 10-énForrás: MTI/Beliczay László

Orbán Viktor elmondta, a 2014-es választás megerősítette a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást is, megerősítette, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, hogy a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessék, hogy a globális erők előtti behódolás helyett a nemzeti függetlenség megtartásáért küzdjenek, és hogy "internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljük a gyermekeiket", továbbá azt is, hogy rend legyen.

A magyar népre veszélyesnek és szélsőségesnek nevezte azt a politikát is, amely "az ezeréves Magyarországot valamiféle Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni", csakúgy, mint az unióból való kilépés programját. Orbán azt ígérte, ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni. A miniszterelnök bejelentette, folytatni fogják a nemzeti konzultáció politikáját. Orbán már akkor kifejtette: kormánya nem akar bevándorlást támogató politikát, ehelyett szorgalmazza a gyermekvállalás segítését, a népességfogyás természetes úton való megfordítását, továbbá visszautasítja a házasság és a család relativizálását.