Magyarország vezetésével megkerülhetetlen lett a visegrádi csoport

2018.08.01. 09:53

A visegrádi négyek a magyar elnökség vezetésével sikeres évet zártak, nemzetközi szerepük megnőtt, és az európai nagyhatalmak számára is fontos a szövetség véleménye – így értékelték a mögöttünk hagyott magyar V4-elnökséget a Külügyi és Külgazdasági Intézet által megkérdezett szakértők.

Közép-Európa korábban inkább „lózungnak, történelmi örökségnek” számított, de a migráció kérdésében tanúsított álláspontja által egységgé kovácsolódott, és alapvető formálójává vált az európai döntéshozatalnak – mondta még a tusnádfürdői nyári egyetemen Magyar Levente. A külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára úgy vélte, az Európai Unióban ma már nem vállalják annak az ódiumát, hogy a visegrádi négyek (V4) ellenében nagy horderejű döntéseket erőltessenek. Nyomatékosította: Közép-Európa öntudatra ébredése azonban a látszat ellenére sem jelenti, hogy az ide tartozó országok megkérdőjeleznék az európai összetartozást.

Ugrósdy: Jó eredményekkel zárult a magyar elnökség

Mindezeknek az eredményeknek az elérésben nagy szerepe volt a V4-en belüli egyéves magyar elnökségnek, ami tavaly júliusban kezdődött. A 2017–2018-as magyar elnökségi évad korábban nem látott nehézségekkel nézett szembe a politika szintjén – értékelt Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója. A szakember szerint nemrég még igaz volt a mondás, miszerint Közép-Európa az Európai Unió legstabilabb pontja, azonban a tavaly őszi cseh választás és az azt követő kormányalakítási nehézségek, a lengyelminiszterelnök-csere és a szlovák kormányválság következtében már csak a magyar miniszterelnök személye változatlan a 2017 nyarának kormányfői négyeséből. Ebből a szempontból a magyar elnökség szerencsés volt, mert nem kellett radikális változásokat végrehajtani a tavaszi parlamenti választások után – olvasható abban a Külügyi és Külgazdasági Intézet által kiadott kiadványban, ami a magyar elnökséget értékelte.

Nagyon sikeres volt a V4-ek együttműködése a magyar elnökség alattForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Ugrósdy szerint ez a V4-elnökségi évad a forma és a szakpolitikai tartalom szempontjából is jó eredményekkel zárult. A legtöbb kérdésben sikerült fenntartani a visegrádiak egységét az uniós vitafórumokon, ám ennek elsősorban nem politikai, hanem strukturális-történeti okai vannak. A V4 országai számára létfontosságú az uniós tagság, de elsősorban nem a Brüsszelből érkező támogatások miatt, hanem sokkal inkább az unió – és főként Németország – piacával, vállalataival ápolt mély együttműködés okán – hangsúlyozta az igazgató.

A nagyok is ránk figyelnek

Bár sok magas szintű, illetve csúcstalálkozó is zajlott az elmúlt évben, a legfontosabb feladat mégis az alacsonyabb szintű tárcaközi együttműködés, a brüsszeli koordináció, illetve a térség érdekeiért való fellépés volt – mondta Ugrósdy. Nem véletlen, hogy már a legnagyobbak – Angela Merkel és Emmanuel Macron – is fokozottan figyelnek a négy tanácsi szavazattal bíró Visegrádi Csoportra, és több „minicsúcsot” is tartottak velük Brüsszelben, a rendes uniós állam- és kormányfői találkozók előtt – tette hozzá. A V4-nek a közös uniós határőrizet ügyében tett javaslatai mára a mainstream részévé váltak, és egyre több kérdésben mozdul el az uniós vezetés és az uniós közvélemény is a közép-európai országok által képviselt irányba.

Ugrósdy elmondta, hogy amiben a magyar elnökségi évad újat hozott, az a V4 „társadalmiasítása” – ami alapvetően rendkívül nehéz feladat egy olyan regionális együttműködés esetében, amely egy nagyobb integráció részeként működik, és mindig is az elitek felségterülete lesz, elsősorban a szakpolitikai és koordinációs jellege miatt. Ennek ellenére nagyon sok olyan rendezvény volt az elmúlt egy évben, amelyek segítségével egy kicsit jobban megismerhettük egymás kultúráját, értékeit, problémáit és vágyait – tette hozzá.

Egyre mélyebb a V4-es együttműködésForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Középpontban az élelmiszerbiztonság

A 2017 nyarán kezdődött magyar elnökség programja már jelezte, hogy a V4-ek a regionális együttműködés és a Visegrád márkanév erősítése, illetve a Keleti Partnerség és a Nyugat-Balkán államainak az Európai Unióba történő integrációjának elősegítése mellett aktív szerepet kívánnak vállalni az EU jövőjéről folyó diskurzus alakításában is – mindezt már Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont elemzője mondta. A magyar elnökség különösen nagy hangsúlyt fektetett a csoport tagjainak a fontosabb uniós kérdésekkel kapcsolatos álláspontjainak az összehangolására, törekedve arra, hogy ahol lehet, a közös V4-es álláspont már a különböző szinteken megvalósuló uniós egyeztetéseket megelőzően kialakuljon – tette hozzá.

Az elemző szerint fontos eredményként értékelhető a V4-eknek a kettős élelmiszer-minőséggel szembeni fellépése is. A cseh kezdeményezést követően, 2017 júliusában a V4-es miniszterelnökök határozatban emelték fel a szavukat az egyes EU-tagállamok fogyasztóit esetlegesen hátrányosan érintő jelenség ellen. A témának az uniós napirenden tartása idén tavasszal az EU részéről egy élelmiszer-minőséggel foglalkozó tudásközpont felállításához és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv módosításához vezetett. A magyar elnökségi ciklus számos kezdeményezése – mint a V4-es kormányfők és Izrael miniszterelnökének az első multilaterális szintű egyeztetése, illetve az új EU-tagállamok közötti agrárpolitikai együttműködés – a szlovák ciklus alatt teljesedhet ki – vélekedett Dobrowiecki Péter.

A migráció ügyében teljes a V4-es nézetazonosságForrás: AFP/Hanna Sonia

Garai: Mélyülő koordináció

A visegrádiak együttműködésének a dinamikája nem akadt meg – sem a napi szakértői egyeztetések, sem a magas rangú találkozók szintjén – erről már Garai Nikolett beszélt. A Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője szerint e tendencia pozitív fejleményként értékelhető, hiszen állandó szupranacionális intézményrendszer híján a kooperáció üteme és mélysége mindig az adott kormányok aktuálpolitikai prioritásaitól és azok egybeesésétől függ. Bár a visegrádi kormányok prioritásai között vannak eltérések, és nem minden politikaterület mentén azonosítható közös érdek vagy álláspont, a Visegrádi Csoporton belüli koordináció és egyeztetés a magyar elnökség alatt tovább mélyült  – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK