Trócsányi László: Óriási baklövést követett el az Európai Parlament

2018.09.18. 12:26

A Sargentini-jelentéssel mindenképpen el akarták ítélni a migráció tekintetében határozott álláspontot képviselő és a betelepítési kvótát elutasító Magyarországot – mondta Trócsányi László az Origónak adott interjújában. Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Parlament óriási baklövést követett el a szavazással, amely ráadásul egyáltalán nem tekinthető elegánsnak. Trócsányi László arról is beszélt, hogy az Európai Parlament esetünkben azonban politikai döntést hozott, politikusok mondtak véleményt politikai alapon. Politikai támadásra elsősorban politikai választ kell adni, de a jog is segítségül hívható és hívandó – tette hozzá.

Ön szerint a tartózkodó szavazat leadott szavazatnak minősül, vagy nem?

Számomra az a megdöbbentő, hogy egyáltalán előfordulhat egy ilyen jelentős szervezetnél ekkora bizonytalanság. Az Európai Parlament elnökének kellett a szavazás előtt két nappal jogi szakvéleményt kérni a szavazás rendjéről. Számomra ez meglepő és érthetetlen. Minden szervezetnek tisztában kell lennie a szavazás rendjével kapcsolatos alapkérdésekről, így visszatetsző, hogy két nappal a szavazás előtt előhoznak egy jogi állásfoglalást, amelyről nem lehet vitát folytatni.Az Igazságügyi Minisztérium is készített egy jogi szakvéleményt, és mi le tudjuk vezetni, hogy a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni a kétharmad számításánál. Elsősorban az európai szerződés rendelkezéseit kell figyelembe venni, valamint a szerződés szellemét. Az Európai Parlament a demokráciát hivatott megtestesíteni, így egy olyan jelentős döntésnél, mint amely most Magyarországra vonatkozott, álláspontom szerint nem demokratikus döntés született.

Trócsányi László igazságügyi miniszter: Nem demokratikus döntés született StrasbourgbanFotó: Polyák Attila - Origo

A 7. cikk szerinti eljárás megindításának eljárási rendjét az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 354. cikke szabályozza, amelyet az Európai Parlament Belső Szabályzatának 178. cikke tovább részletez. Véleményem szerint a Szerződések megfogalmazói nem olyan értelmet kívántak adni ezen cikkeknek, mint amelyet az Európai Parlament Jogi Szolgálata adott. Egy ilyen jogértelmezés nagyon veszélyes precedenst tudna teremteni, amely a későbbiekben vissza tudna ütni akár az európai intézményekre is. Azt hiszem, erre nem is gondoltak az Európai Parlament illetékesei. Félő, hogy amikor úgy döntöttek, hogy a tartózkodó szavazatokat nem kell figyelembe venni, úgy gondolták, hogy kizárólag csak ebben az esetben van esély Magyarország számára kedvezőtlen döntést hozni. Úgy tűnik, hogy inkább a politikai érdekek, a matematika, mint a jog került előtérbe. Mindenképpen el akarták ítélni a migráció tekintetében határozott álláspontot képviselő és a betelepítési kvótát elutasító Magyarországot. Szerintem az Európai Parlament óriási baklövést követett el, amely ráadásul egyáltalán nem tekinthető elegánsnak.

Kinél lehet perelni ilyen helyzetben?

Egy olyan európai parlamenti állásfoglalásról van szó, amely kvázi határozatnak is tekinthető. A kormány most vizsgálja a jogi lépés lehetőségeit, értékeli a pereskedés lehetőségét. Figyelembe kell venni a befogadhatósággal kapcsolatos joggyakorlatot, valamint azt, hogy az állásfoglalás milyen jogi erővel rendelkezik. Az eljárási szabálysértés Magyarország kárára történt, de a szavazás során többen lehettek olyanok is, akik a magyar jogi álláspontot osztották, és ma is tévesnek tartják az Európai Parlament jogértelmezését. Az Igazságügyi Minisztérium kiváló jogászai előterjesztést fognak e tárgyban tenni a kormány számára, de nyilván a politikai szempontokat is mérlegelni kell. Minden ilyen jellegű ügy peresítése komoly jogi mérlegelést igényel és a politikai szempontok is szerepet játszanak. Politikai döntés született eljárási szabálysértés útján.

Trócsányi: Az esetünkben politikai döntés születettFotó: Polyák Attila - Origo

A tartalmi kérdésekről már nem is beszélek, mert a Sargentini-jelentés nem jogi, hanem politikai dokumentum, olyan kérdéseket taglal nagy részben, amelyben az Európai Uniónak nincs is hatásköre. Az Európai Bizottságnak mint a szerződések őrének jogában áll kötelezettségszegési eljárást indítani egy tagállammal szemben, amennyiben úgy érzi, hogy egy tagállam megsérti a közösségi jogot. Néhány fontos, szimbolikus ügyben valóban vannak vitáink az Európai Bizottsággal, de ezeket mi jogi vitának tekintjük. A jogi viták végén, végső soron a bíróság dönt. Az Európai Parlament esetünkben azonban politikai döntést hozott, politikusok mondtak véleményt politikai alapon. Politikai támadásra elsősorban politikai választ kell adni, de a jog is segítségül hívható és hívandó.

Az EP jogi szakszolgálata miért titkosította a szavazásról szóló határozatot, míg sokszor a transzparencia hiánya miatt támadják ezen szervezetek Magyarországot?

Különösen érdekesnek találom, hogy az európai intézmények mennyire titkolóznak, ha belső működésükről kívánnak a polgárok információkat kapni. A transzparenciát nemcsak másoktól kell megkövetelni, hanem saját magukon is alkalmazni is. A szálka és a gerenda hasonlat jut erről eszembe.

A Soros-Sargentini jelentés elfogadását követően, most mi a következő lépés az uniós intézmények részéről?

Egy bizonytalan folyamat előtt állunk, mivel az Európai Tanácsnak dialógust kell folytatni az adott tagállammal. Azt nem lehet tudni, hogy mennyi ideig tart és miről fog szólni ez a dialógus. Lengyelország esetében két éve zajlik ez a processzus, ami nagyjából abból áll, hogy a tanács leveleket küld Varsónak, amiben különböző ajánlásokat fogalmaznak meg, majd pedig erre Varsó válaszol. Politikai folyamatról van szó, ahol nincsenek írott szabályok, ezért jogi aspektusból értékelhetetlen az eljárás. Minderre az EP-választási kampány időszakában kerül sor, így ez is csak azt bizonyítja, hogy inkább politikai ügyről van szó, egyes nyugat-európai politikusok kampány témává akarják emelni Magyarországot. Erre bizonyíték néhány európai ország vezető politikusának eddigi nyilatkozata. Mindenesetre nem szerencsés megtámadni egy országot politikai alapon, ez nem az európai egységet szolgálja.

„Azt sem szabad elfelejteni, hogy mi igenis nagyon szolidárisak vagyunk”Fotó: Polyák Attila - Origo

Egy 28 tagú unióban nem lehet csak egy szólamon játszani, a tagállamok eltérő történelemmel és szemléletmóddal vesznek részt az európai integrációban. A migráció jó példa erre. Egy gyarmattartó ország esetében a rossz lelkiismeret is megjelenhet a korábbi gyarmattartó magatartása miatt, de ez nem jelenti azt, hogy az ő problémáikat szét kellene teríteni Európában. Egyfajta önvizsgálatra is szükség lenne egyes országokban, ahelyett, hogy ujjal mutogatnának másokra. Közép-Európa egy békés térsége Európának, mi nem akartunk demokráciát exportálni, nem voltak gyarmataink, nem robbantottunk ki háborúkat, ráadásul 1990-ig egy zárt rendszerben, a szovjet érdekszférában élhettünk, Nyugat-Európa pedig azt többnyire közömbösen nézte. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mi igenis nagyon szolidárisak vagyunk. Többek között a nyugat-balkáni régió irányába, mivel van számukra mondanivalónk. Ráadásul az 1990-es évek elején a délszláv háború idején tízezreknek nyújtottunk menedéket, akik a fegyveres konfliktus elől menekültek. Mindig azért érzünk felelősséget, akik a legközelebb vannak hozzánk. Ez a koncentrikus körök elmélete. Egyébként számos ösztöndíjprogrammal segítünk azoknak, akik hazájukban különböző okokból nem tudnak tanulni. Mint egyetemi tanárnak számos olyan hallgatóm van, akik a magyar kormány ösztöndíjprogramjának köszönhetően tanulhatnak Magyarországon.

Sargentini egyáltalán megkereste Önt, hogy kikérje a véleményét a jelentéshez?

Engem nem keresett meg senki, a hölgyet nem ismerem. Nyílván ő elsősorban azon nem kormányzati szervekhez ment el, akik a koncepciózus jellegű jelentés összeállításában eleve partnerek lehettek. Igazságügyi miniszterként azonban némi rálátásom van azokra a kérdésekre, amiben a jelentés megpróbálta elmarasztalni Magyarországot. Számos olyan kérdést próbálnak újranyitni, amelyet időközben lezártunk. Az én ajtóm egyébként mindenki előtt nyitva áll, és azon külföldi vendégek, akik korábban jelezték, hogy egyeztetnének velem, azokkal mindig leültem, és normális légkörben rendeztük a vitás kérdéseket.

Trócsányi: Engem nem keresett meg senki, a hölgyet nem ismeremFotó: Polyák Attila - Origo

A nyugat-balkáni országok számára vonzóvá teszi az EU-t a Soros-Sargentini jelentés körüli politikai boszorkányüldözés?

Kettő nagyon érdekes jelenség van: egyrészt a Brexit, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok csatlakozási kérelme. A Brexit kapcsán az az érdekes, hogy az Európai Unióban kevés vita van arról, hogy vajon az uniónak van-e bármilyen felelőssége abban, hogy a brit népszavazás ilyen eredményt hozott. Miért csak a briteken kérjük számon a népszavazás eredményét? Ami a Balkánt illeti, egyértelmű a helyzet. Ha nem integráljuk őket, hanem csak hitegetjük őket, akkor abból még komoly gondok származhatnak. Törökország évtizedek óta hivatalosan tagjelölt ország, de egyáltalán van még valaki, aki komolyan gondolná, hogy Törökország az unió tagja lehetne? A törökök viszont joggal érezhetik, hogy az európai út felvillantása egy komolytalan ígéret volt az unió részéről.

A közép-európai képviselők kiállása mennyiben rajzolhatja át az EP politikai térképét?

Legyünk őszinték, minden közép-és kelet európai országban felmerül, hogy vajon ki lesz a következő. A kis-és közepes országok joggal gondolkodnak azon, hogy ma ő, holnap én. Nyilvánvalóan a régi tagállamok akarják megmondani, hogy merre menjen az unió, ők szeretnék meghatározni az unió működésének irányvonalát. Látni kell, hogy nem csak a visegrádi országokban van egy aggodalom, mikor fordulhat ellenük az a gépezet. Ezzel szemben Közép-és Kelet Európa országai mára felébredtek, és asztal körüli vitákban már nem statisztaszerepet akarnak betölteni, érdemben kívánnak megszólalni, igényt tartanak arra, hogy valóban egyenjogú félként tekintsenek rájuk.

Meddig lehet ezt a törésvonalat élesíteni?

A magyar Alaptörvény világosan fogalmaz, mely szerint Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. A szavak fontosak: szabadság, jólét és biztonság. Ennek érdekében kell munkálkodni, és akkor a törésvonalak megszüntethetők. Ma ezen fogalmakról vitatkozunk. Mit jelent például a biztonság.

Ezeket a vitákat egy új uniós alapszerződés nem tudná lezárni?

Jelenleg nincs napirenden egy új európai uniós szerződés, és nem is látom realitását ennek. Inkább jobban be kellene tartani számos rendelkezését. Például azon szabályokat, amelyek a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartásáról vagy a szubszidiaritásról szólnak. Vagy a szavazások rendjéről.

Trócsányi: Nagy változások nem lesznek az AlaptörvényenFotó: Polyák Attila - Origo

Sokat beszéltünk a jövő évről, mikor zárulhat le, és milyen mértékű lehet az alaptörvény revíziója?

Azt a feladatot kaptam, hogy értékeljem, hogy az Alaptörvény egyes intézményei mennyiben váltak be, szükséges-e esetleg bizonyos módosításokat végrehajtani. Pontosak e megfogalmazások, nincsenek-e értelmezési zavarok. Értelemszerűen nagyon nagy változások szerintem nem lesznek, de vannak olyan, akár intézményi kérdések, amiket rendezni kell. A munka folyamatban van, amint elkészülök, jelezni fogom.

Mikor indulhat el a közigazgatási bíráskodási rendszer?

2020. január 1-én reményeim szerint megkezdi a munkát az új közigazgatási bíráskodási rendszer. Nagyon komoly munkát kell folytatni addig, hogy minden zökkenőmentes legyen. Egy új bírósági struktúra kialakítása nagyon ritka a magyar történelemben, ezért aprólékos és komoly szakmai munkát kell végeznünk. Nagyon büszke vagyok arra, hogy hetven évvel az után, hogy 1949-ben megszűnt a közigazgatási bíráskodás, visszaállíthatjuk a korábbi rendszert. Mindezzel párhuzamosan pedig határozottan visszautasítom azokat az ellenzéki vádakat, miszerint a közigazgatási bíráskodás felállításával rossz irányba mennek majd a dolgok. Mi a bírói függetlenség teljes körű biztosítása mellett az ítélkezési színvonal emelésében vagyunk érdekeltek. Ez pedig közérdek. Még ebben az évben beterjesztjük a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényt.

Milyen további tervei vannak az Igazságügyi Minisztériumnak?

A jövő évben a jogi versenyképességet javító törvényeket kívánunk a parlament elé terjeszteni. Komolyan akarunk foglalkozni az alternatív vitarendezési szabályok korszerűsítésével is. A mediátori rendszer továbbfejlesztésével terheket vehetünk le a bíróságokról, de ehhez az egész közvetítői rendszer átvilágítására van szükség. Ennek érdekében munkacsoportot állítottam fel, amely az átvilágítási munkákat követően javaslatokat terjeszt elém, amelyet ismertetni fogok. Ma még kevesen veszik igénybe a közvetítői eljárást, így amennyiben a munkával elkészültünk, javaslatainkat megtesszük. Arra is figyelmet kell fordítanunk, hogy a közvetítői rendszert a szélesebb közönség számára is ismertté tegyük.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK