Tavaly novemberben kezdtek arról cikkek megjelenni az európai sajtóban, hogy a Fidesz európai pártcsaládjában, az Európai Néppártban vannak olyan pártok, akik nem látják szívesen a Fideszt a közösségükben. A kialakuló feszültség háttérében természetesen a magyar kormánypárt határozott migrációs politikája és bevándorlásellenessége húzódott meg.
Az idei év február végén, március elején, az Európai Néppárt egy hangos kisebbsége, egészen pontosan 13 tagpártja, hivatalosan is kezdeményezte a nagyobbik magyar kormánypárt, egyébként a Néppárt egyik - ha nem a - legsikeresebb pártjának kizárását az elvileg konzervatív-keresztény Európai Néppártból.
Ahogy azt a korábbi cikkünkben már megírtuk, többek közt az alábbi, sok esetben a kereszténységtől és konzervatív értékrendtől nagyon-nagyon messze álló pártok és politikusaik kezdeményezték a Fidesz kizárását a Néppártból. Íme néhány közülük:
Engel neve szerepel azon 36 EPP-s politikus között, akik - a DC Leaks tényfeltáró portál által az Open Society Foundation (OSF) belső adatbázisából nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján – Soros György megbízható szövetségesének számítanak az Európai Parlamentben.
Megjegyezendő, hogy szintén a luxemburgi Keresztényszociális Néppárt tagja a második Orbán-kormány egyik legnagyobb kritikusa, Viviane Reding is.
A luxemburgi néppártnak egyébként csak 3 EP-képviselője van, és a felmérések alapján ez a szám nem is fog változni május után sem.
A Szociáldemokrata Párt tagja amúgy az a José Manuel Barroso, aki 10 éven át volt az Európai Bizottság elnöke (2004-2014), egyetemista korában pedig egy maoista ifjúsági szervezetet vezetett.
Avramopuloszról azt érdemes megjegyezni, hogy erősen bevándorláspárti, kezdeményezője volt számos Brüsszelből jövő, a migránsok befogadására irányuló tervezetnek.
Legutóbb - némileg ellentmondva önmagának - arról beszélt, hogy az illegális bevándorlást legalizálni kellene, majd pedig kijelentette, hogy – szerinte – véget ért a migrációs válság, noha az általa közölt adatok alapján csak tavaly 150 ezer illegális bevándorló érkezett Európába.
Az Új Demokrácia tehát Avramopulosz miatt nem szeretné a Néppártban látni a Fideszt.
Anna Maria Corazza Bildt a brüsszeli liberális elit kedvenc lapjában követelte a Fidesz kizáratását a Néppártból. Corazza Bildt neve is szerepel Soros György megbízható szövetségeseinek a listáján.
Mivel a párt lényegében semmiben sem különbözik a liberálisoktól, ezért a jövőben sem számíthatnak 3-4 EP-képviselői helynél többre.
Roberta Metsola. Metsola Magyarország ellen szólalt fel, majd pedig így is szavazott a Soros-Sargentini jelentést követő vita után.
2016-tól kezdődően határozottan szorgalmazta a kötelező betelepítési kvóták ráerőltetését valamennyi tagállamra.
Metsola neve is szerepel Soros bizalmi listáján.
A magam részéről mindent meg fogok tenni azért, hogy a Fidesz elhagyja a Néppártot".
Nem meglepő módon Thun is szerepel Soros listáján.
A Soros-Sargentini jelentést természetesen ő is megszavazta. Lengyelországban egyébként közös EP-listán indul a jobbközép PO, a posztkommunista baloldal, az erősen bevándorláspárti zöldek és egy új liberális párt. A közös lista neve „Európai Koalíció". A PO-nak jelenleg 19 EP-képviselője van, ami - a közös indulás ellenére, vagy éppen azért - 14-re fog csökkeni.
A magyar kormány Junckert ábrázoló tájékoztató jellegű plakátkampánya miatt azt nyilatkozta a német Die Weltnek, hogy szerinte komolyan kellene tárgyalni a Fidesz kizáratásáról.
A tavalyi országgyűlési választások után kijelentette, hogy nem örül Orbán Viktor újabb kétharmados győzelmének, és szorgalmazza a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását hazánk ellen.
Soros szövetségeinek a listáján persze ő is szerepel.
Jól látható tehát, hogy nemcsak barátok veszik körül a magyar kormánypártokat az európai pártcsaládjukban, hanem bizony olyan balliberális pártok képviselői is, akik mindenben az ellenkezőjét képviselik a Fidesz által vállalt értékeknek: bevándorláspártiak és sokan közülük olyan közeli kapcsolatot ápolnak a Soros-féle birodalommal, hogy szerepelnek a Soros-birodalom EP-beli "megbízható szövetségeseit" magában foglaló listán is.
Ezért ne lepődjön meg senki azon, hogy pártcsaládon belül is sok ellensége van a Fidesznek, főként kisebb pártok részéről. Számítások szerint ugyanis az Európai Néppártból 36 képviselő szerepel Sorosék baráti listáján,
ami jelentős szám, a frakció körülbelül egyhatoda, többek között a fentebb már említett politikusok is rajta szerepelnek, akik valahogy Magyarországot és a magyar kormányt minden alkalommal bőszen bírálják.
A fenti köztudott tényeken túl, ami meglepőbb és elkeserítőbb volt, az az, hogy Manfred Weber is sajátosan viselkedett, és egyre inkább úgy tűnt, hogy a Fidesszel szemben álló, bevándorláspárti pártokat támogatja. Erre utalt az is, hogy Weber ultimátumot intézett a Fidesz bent maradása feltételeként.
A Bild című német lapnak adott interjújában Weber három feltételt szabott, amely biztosítaná a Fidesz bennmaradását az Európai Néppártban: az első feltétel az, hogy a Fidesz „azonnal és végérvényesen leállítja a Brüsszel elleni kampányt". A második: bocsánatkérés az EPP megbántott tagpártjaitól.
A harmadik feltétel, hogy biztosítani kell Soros egyetemének megmaradását Budapesten.
Persze a „megmaradása" szó elég alaptalan, hiszen az egyetem mind a mai napig működik Budapesten.
Mindössze annyi történt, hogy a magyar törvényeknek megfelelően nem adhat ki amerikai diplomát, hiszen rendes kampusza az Egyesült Államokban nincs
– ellentétben mondjuk a McDaniel College intézményével, amely mind a mai napig gond nélkül, a törvények betartásával tud működni. Jellemző: Manfred Weber első útja Budapesten Soros egyetemére vezetett.
Noha Weber igyekezett magát határozott politikusnak mutatni, egy dolgot nem szabad elfelejtenie: a Fidesz-KDNP sok képviselőt delegál a frakcióba, a legnagyobb frakció jelöltje pedig elnyeri az Európai Bizottság elnöki posztját. Erre jelenleg éppen Manfred Webernek, az Európai Néppárt jelöltjének van a legnagyobb esélye, viszont könnyen előfordulhat, hogy ez a Fidesz-KDNP nélkül nem fog menni. De az is lehet, hogy nemcsak a liberálisokra, hanem még a szélsőbaloldali zöldekre is szüksége lesz.
Ezért a Néppárti csúcsjelölt egyre zavarosabban, ellentmondásosabban nyilatkozott, mert láthatóan két tűz közé került.
Hiszen egyrészt szüksége van ugyan a Fidesz támogatására, másrészt viszont meg akart felelni a bevándorláspárti liberális erőknek is Európában, amelyek mindenben szemben állnak a Fidesz által képviselt értékekkel.
Ezek a bevándorláspárti erők ráadásul nemcsak a jelenlegi és a remélt majdani koalíciós partnerek között vannak, hanem, ahogy azt fentebb bemutattuk, sajátos módon az Európai Néppárton belül is jelen vannak már.
A Fideszt ért támadások fő oka, hogy a kormánypártok továbbra is bevándorlásellenes állásponton vannak, és nem hajlandóak ezt feladni annak érdekében, hogy a baloldali, zöld és liberális frakciók igényeinek megfeleljenek.
Szemben Manfred Weberrel, aki láthatóan erőteljes udvarlásba kezdett ezeknek az erőknek.
Ahogy többször megírtuk az elmúlt napokban: Manfred Webernek ahhoz, hogy elnyerje az annyira áhított bizottsági elnöki posztot, nemcsak a szocialisták és a liberálisok, de a legszélsőségesebben bevándorláspárti zöldek jóindulatára is szüksége van.
Ezért kellett hát folyamatosan gesztusokat tennie a bevándorláspártiaknak.
A Néppárton kívüli és belüli bevándorláspárti erők alig várták, hogy bukni láthassák a Fideszt, és ezáltal elgördüljön egy újabb "akadály" az elvtelen és teljesen értékmentes együttműködés útjából.
Többek közt Judith Sargentini is, aki bár másik frakcióban ül, természetesen illetékesnek érezte magát, hogy beleszóljon a Néppárt belügyeibe, és kvázi kiadta az utasítást, mely szerint "nem elegendő, hogy az Európai Néppárt (EPP) foglalkozik a Fidesz tagságának kérdésével, meg kell kezdenie végre az etikai nagytakarítást,
és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal, és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához." Magyarul arra vetemedett egy teljesen más pártcsaládba tartozó képviselő, hogy maga szabna feltételeket, és diktálna egy olyan pártcsaládnak, aminek nem is tagja.
A szerdai, néppárti ülést megelőzően Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondta, hogy a Fidesz csak akkor tud az Európai Néppártban maradni, ha szerdán nem csupán a párt kizárására, de tagságának felfüggesztésére sem kerül sor.
Ez így is történt, sem kizárásra, sem felfüggesztésre nem került sor. Azonban már ekkor felvetette annak lehetőségét a miniszter, hogy ha a kizárás alaposságának vizsgálatára létrejön egy úgynevezett „három bölcsből" álló bizottság, a Fidesz önkéntes döntéssel azt vállalja, hogy a testület munkájának lezárultáig nem vesz részt a Néppárt testületeinek munkájában.
Ilyen előzmények és körülmények között jutottunk el a szerdai naphoz, amikor is délután háromkor összeült a Néppárt, és több mint háromórás tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy a magyar kormánypárt felfüggeszti a részvételét a néppárti üléseken egy ideig.
Tehát nincs kizárás, nincs kényszerű felfüggesztés. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, politikai elemző a köztelevízióban nagy sikerként értékelte a döntést.
A Fidesz háromtagú tárgyalóbizottsága (Novák Katalin, Varga Judit, Szájer József) fog tanácskozni a Bölcsek Tanácsának nevezett, három néppárti politikussal.
Szájer József az ülés után telefonon az MTI-nek azt mondta: az EPP 13 tagpártja kezdeményezte a Fidesz kizárását, és a szerdai tanácskozáson vita volt erről.
A néppárt vezetése és a Fidesz együtt azonban úgy döntött, hogy alakítanak egy bizottságot, és kizárás helyett azt vizsgálják majd, "hogyan alakul az EPP és a nagyobbik magyar kormánypárt viszonya".
Háromtagú bizottságot alakít a Fidesz is, és ezeket a vitákat az EP-választások után akarja lezárni - tette hozzá.
Sikertelennek nevezte az említett "manővert", amely a néppárt baloldali része, illetve a szocialisták és a liberálisok részéről Magyarország és a Fidesz bevándorláspolitikája ellen irányult.
Hangsúlyozta: a Fidesz önként vállalta, hogy nem gyakorolja jogait ez alatt az időszak alatt, és az EP-választások után visszatérnek arra, hogy a két szervezet viszonyát vizsgálják. A Fidesz tagsága ezzel nem szűnik meg, csupán "befagyasztásra kerül" - mondta a képviselő.
A magyar miniszterelnök a megbeszélést követően elmondta, hogy az EPP jövője kérdésessé vált, és ez a vita egyúttal a néppárt jövőjéről is szólt.
Az elmúlt hetekben az történt, hogy ennek a színes közönségnek a balliberális része azzal a javaslattal állt elő, hogy az EPP keresztény-konzervatív részét zárják ki - mondta Orbán Viktor.
Egy liberális súlypontú pártot akartak a baloldali erők - tette hozzá. Az EPP jövőjéről szólt a vita, miközben egy választási kampány elején vagyunk. Ennek a vitának a leginkább azok az erők örültek, akik fel akarták szeletelni az EPP-t.
A fő kérdés az volt, hogy az EPP képes-e egységesen fellépni a szocialistákkal szemben
- mondta Orbán Viktor. Azt nem tudtuk elérni, hogy a 13 kizárásunkat akaró párt vonja vissza a javaslatukat, ezért egy vitára került sor - mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor szólt arról is, nem lehet tudni, hogy a Bölcsek Tanácsa mennyi ideig vizsgálódik majd, de ez nem is fontos.
A határidő a választások után fog lejárni, mert ha a jelentés a választás előtt jelenne meg, akkor újabb vita lenne, és ez nem érdeke az EPP-nek
- tette hozzá. Mivel úgy döntöttünk, hogy semmilyen jogunkat nem gyakoroljuk a Néppártban, ezért még nincsen döntés arról, hogy május 26-a után hová ülnek be a Fidesz képviselői - hangsúlyozta a kormányfő.
A Fidesz csak olyan frakcióba ül be a választások után, ami bevándorlásellenes, és kiáll a keresztény értékek mellett, valamint nem köt háttéralkukat - mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor elmondta, hogy a Fidesz az EPP egyik legsikeresebb pártja, ezért nem fordulhatott volna elő semmilyen szavazás a kilépésről vagy a kizárásról, mert ezt kívánta a kölcsönös tisztelet.
A Néppárt jövőjéről született olyan döntés, hogy a keresztény-konzervatív iránynak helye van a Néppártban.