Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A névcsere nem egyszerűen szimbolikus. Ez a nap elégtétel a polgári, konzervatív tábornak,
a legendás lapot újra a legendás nevén vehetik ki a postaládájukból, vagy vehetik meg az újságárusnál.
Mindannyian emlékszünk arra a napra, amikor a konzervatív oldal lapját Simicska Lajos elrabolta, valamifajta bosszú és a Hír TV-vel együtt a néppártosodó jelmezt felvevő antiszemita Jobbik és a baloldal degenerált nászának szolgálatába próbálta állítani. Aztán 2018 áprilisában, a harmadik hatalmas Fidesz-győzelem, valamint a baloldal és a kollaboránsok bukása után szemétre dobta. Igaz, akkor a Magyar Nemzet már az állampárti Népszabadság utódja volt - még a tipográfiájában is próbált arra hasonlítani. A Magyar Nemzet szellemisége közben tovább élt a Magyar Idők szerkesztőségében, és
most, négy évvel az arcátlan rablás után a név is hazatér.
Talán pont azért jelent ekkora értéket ez a név és a mögötte lévő eszmei tartalom, mert olyan sok szerencsétlen, válságos időszakon keresztül őrizte a konzervatív értékeket.
A Magyar Nemzetet Pethő Sándor alapította 1938-ban, az után, hogy korábbi lapjából, a Magyarságból a tulajdonos náci lapot csinált. Pethő Sándor célja az volt, hogy egy jobboldali, konzervatív, keresztény lapot hozzon létre, amely szemben áll minden ordas eszmével, így a kommunizmussal és a nácizmussal is. A következő években írt a lapba Illyés Gyula, Márai Sándor, Móricz Zsigmond, Szekfű Gyula és Szerb Antal is, többek között. Pethő Sándor, akit közben elüldöznek a laptól az erősödő nyilasok és a náci németek magyarországi hívei, 1940-ben egy közlekedési balesetben meghalt. 1944-ben a német megszállás után a lap szerkesztőségét a Gestapo feldúlta, és a Magyar Nemzetet betiltották.
1945. május 1-én indult újra, kisgazda-támogatással, de most már a szovjet megszállás alatt. Bár Rákosiék sötét diktatúrát alakítottak ki, a lap szerkesztősége még ekkor is megpróbált a szűk lehetőségekhez képest harcolni, volt, hogy egy időre be is tiltották. 1953-tól nyíltan Nagy Imrét támogatták Rákosi Mátyással szemben. 1954-ben lett a lap hivatalosan a Hazafias Népfront lapja. 1956-ban a forradalom előtti hónapokban széles teret adtak a Petőfi-körnek, majd
a forradalom utolsó napjaiban Pethő Tibor irányításával a forradalom félhivatalos lapja lett.
A forradalom bukása után a lapot betiltják, majd megint a Hazafias Népfront lapjaként indítják újra.
Látni kell,
már a lap neve egyfajta polgári attitűdöt hordozott,
abban a korban, amikor Magyarországon a lapokat szovjet mintára nevezték el (gondoljunk csak a Szabad Népre és utódjára a Népszabadságra). Még akkor is, amikor a lapban csak az állampárt nézetei jelenhettek meg. A Magyar Nemzet a hetvenes évek végétől aztán ténylegesen megelőzte korát.
Ekkor már újra a lapalapító fia, Pethő Tibor volt a főszerkesztő. 1977 karácsonyán óriási visszhangot váltott ki, amikor Illyés Gyula erdélyi magyarságról írt cikke (Válasz Adynak és Herdernek) jelent meg. A Ceausescu-diktatúra nagykövetsége jegyzékben tiltakozott. Ettől kezdve a Magyar Nemzet kiemelten fontosnak tartotta
felhívni a figyelmet az erdélyi magyarság elnyomására.
A nyolcvanas évek közepétől a lap a lakiteleki gondolat közvetítője lett, így
hatalmas szerepet játszott a rendszerváltásban.
A magyar nyilvánosságban egyedül itt lehetett olvasni a Lakiteleki Találkozóról Pozsgay Imre interjújában.
A rendszerváltás után már nyíltan konzervatív lap lett, amelyet a privatizáció során a francia jobboldali Hersant csoport szerzett meg. Az állampártból itt maradt kommunista újságíró-társadalomban óriási a felháborodás, ők a liberális svéd jelentkezőnek játszották volna ki a lapot.
1994-ben, a szocialisták visszatérése után a Horn-kormány próbálta elrabolni a lapot, és végül hamarosan a Postabanknak adja. Az első Orbán-kormány idején aztán a Magyar Nemzet egyesül a Napi Magyarországgal, és 2000-től a jobboldalnak újra markáns konzervatív lapja lesz.
2002 után a választási vereséget követően a lap tartja a lelket az elkeseredett nemzeti érzelmű szavazókban.
A Magyar Nemzet a nemzeti ellenállás fő letéteményese lesz 8 éven keresztül,
egészen 2010-ig, amikor hatalomra kerül a második Orbán-kormány. A lap ettől kezdve természetesen a nemzeti újjáépítést támogatja.
2014, a második kétharmados győzelem után jelentkeznek az újabb viharfelhők. A sértődött Simicska Lajos a lapot megpróbálja kicsinyes bosszúja szolgálatába állítani. 2015. február 6-án - napra pontosan négy éve - Liszkay Gábor főszerkesztő, Csermely Péter főszerkesztő-helyettes és több médiavezető, Élő Gábor (mno.hu), Gajdics Ottó (Lánchíd Rádió) és Szikszai Péter (Hír TV) megtagadja, hogy Orbán Viktor családját támadó cikkek jelenjenek meg, és lelkiismereti okokból felmond. Nem sokkal később megjelenik a Magyar Idők, amely átmenti a Magyar Nemzet szellemiségét.
A Magyar Nemzet ugyanis közben a második számú Népszabadság lett. Simicska tőlük is az antiszemita Jobbik támogatását és a Jobbik és a baloldal összefogásának elősegítését várja. Pethő Sándor lapja 2015-ben a nácik és kommunisták szellemi örököseinek prédája lett.
Jellemző, hogy még a Népszabadság tipográfiáját is megpróbálták másolni. A választási kampányban a lap hazug, lejáratónak szánt anyagokat közöl a Fideszről, de sikertelenül. A Fidesz és Orbán Viktor 2018. április 8-án harmadszor is kétharmados győzelmet arat.
Ekkor Simicska, ahogy ellopta, úgy el is dobja a Magyar Nemzetet. Egyik napról a másikra megszünteti, az addig őt kiszolgáló és feltétel nélkül rajongó kollaboránsokat kirúgja.
A Magyar Nemzet három és fél év tetszhalott állapot után valóban meghalt.
2019. február 6-án azonban újjászületik, és újra a nemzeti konzervatív tábor lapja lesz.
Óriási győzelem ez a konzervatív nyilvánosság számára.
Akkora elégtétel, amelyhez fogható csak a Hír TV tavaly augusztusi visszatérése volt. Most sem tudunk mást írni, mint akkor, Igazság című cikkünkben: az életben ritkán adódnak elégtételek, de ez most az. Jogos elégtétel.
A Magyar Nemzet annyi kínkeserves és nehéz időszakban volt a konzervatív ember szellemi tápláléka, és nyújtott reményt a legkilátástalanabb években is.
Most itt az idő, hogy újra ezen a néven jelenjen meg a nemzeti érzelmű polgárok napilapja.
