Ez a könyv magyarázattal szolgál a kínai gazdaság – „reform és nyitás" politikájának köszönhetően beindult – gyors növekedésére. Konkrét tények és adatok segítségével mutatja be az elmúlt negyven év történetét: Kína sikeres fejlődését, amelynek elsődleges célja az emberek életminőségének és a közösség jólétének előmozdítása.
Az újonnan felmerülő problémák elemzése közben a szerző végigveszi a kínai gazdaság fejlődésének különböző szakaszait és kihívásait, valamint rávilágít arra, hogy további reformok segítségével fenntartható az ország növekedésének folytonossága. A könyv a kínai gazdasági csodát világosan és közérthetően, mégis érdekfeszítően mutatja be, emellett tovább bővíti a gazdaságfejlődésről készült tudományos elemzések szakirodalmát.
Legyen szó horizontális, vagy vertikális összehasonlításról a kínaiak messze a legnagyobb jövedelemnövekedést tapasztalhatták meg az elmúlt évtizedekben. Azonban nem reális, hogy a korábbi növekedési sebesség a következő évtizedekben is fenntartható legyen. A 2010-es népszámlálásból becsült adatok alapján a kínai lakosság 2022-ben eléri az 1,38 milliárdos csúcsot, amit csökkenés fog követni. Mindez hozzájárul majd az egy főre eső jövedelmi növekedéshez is, de lesznek negatív hatásai.
Innentől kezdve a kínai gazdaságnak meg kell másznia a növekedés hegyoldalát, és meg kell rohamoznia a reformok stratégiai fontosságú hágóját. A változás jelentése kettős. Egyfelől a kínai gazdasági növekedésnek már inkább technológiai és intézményes innovációkra, modern ipari struktúrára és a teljes termelékenység növelésére kell támaszkodnia. Csak ebben az esetben fokozható a növekedés minősége, inkluzív jellege, bár a növekedési ráta a jövőben lassulni fog.
Az ismert népességkutató és közgazdász, Caj Fang, 1956-ban született. 1982-ben mezőgazdasági közgazdaságtanból diplomázott a Renmin Egyetemen. 1985-ben mesterfokozatot szerzett a Kínai Társadalomtudományi Akadémián (CASS), ugyanitt doktorált 1989-ben, majd az Akadémia Vidékfejlesztési Intézetében kutatóhelyettesként dolgozott, és számos vezető pozíciót is betöltött. Az Akadémia Népesség- és Munkagazdaságtan Intézetének igazgatója, valamint 2008 óta az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának tagja, 2014-től az intézmény alelnöke. A kínai gazdaság, mezőgazdaság, gazdasági növekedés elismert kutatója.