Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A köztársasági elnök a trianoni békediktátum 100. évfordulójára összehívott parlamenti emlékülésen úgy fogalmazott, Magyarország sorsa sunyi háttértárgyalásokon már 1920 előtt eldőlt.
Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt, Budapest is feketébe öltözött. Az üzletek zöme, az iskolák zárva tartottak, zúgtak a harangok, a magyarok 5 percig csendben álltak, a törvénytelenséget egyetlen magyar sem tudta feldolgozni
- hangsúlyozta, ismertetve Magyarország számszerű veszteségeit is. Kiemelte, a magyarság a XIX. század végén pár évtized alatt képessé vált minden gépe legyártására, amire csak a mezőgazdaságnak szüksége volt, a budapesti földalatti pedig megelőzte a londoni átadását is.
Áder János úgy látja, a konfliktus, a viszálykodás nem szűnt meg a békével, sőt, csak a bolsevizmus térnyerését tette lehetővé a soknemzetiségű államokban. Kiemelte még, hogy Anglia miniszterelnöke, Lloyd George sürgette, hogy a határok igazodjanak lehetőleg az etnikai határokhoz, ne egyéb megfontolások érvényesüljenek. Francois Mitterrand (francia baloldali államfő) pedig - mint mondta - úgy vélekedett,
mind az első, mind a második világháborút lezáró békeszerződések igazságtalanok voltak.
Azonban szerinte indokolt az is, hogy a saját házunk előtt is söprögessünk". Szerinte az akkori (1918-1919) magyar elit tehetségtelensége, utópikus gondolkodása is táplálta a "politikai vakságot", a "súlyos felelőtlenséget". De Károlyi Mihály nem épített erős karhatalmat, Apponyi Albert beszédét pedig szívós diplomáciai háttérmunkával kellett volna alátámasztani.
Magyarország nem élt területi követelésekkel a szomszédok felé, ami tiszteletet jelent, ezt a tiszteletet pedig szeretné, ha a szomszédos államok is megadnák a magyarok felé, mert "amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítani" együtt.
"Az elhallgatásban, a történelemhamisításban nem, de a történelmi esélyek kihasználásában partnerek leszünk" - jelezte, hogy a "nemzet lelki határai változatlanok maradjanak". "A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is" - zárta ünnepi gondolatait Áder János köztársasági elnök.
Az emlékülés kezdetén felvonultak a történelmi zászlók is. Latorcai János az ülést levezető elnök megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte a határon túli magyarságot, annak képviselői azonban a járványhelyzet miatt nem lehettek jelen a budapesti ülésen.
Felidézte, Antall József néhai miniszterelnök lélekben és érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni, éppen 30 évvel ezelőtt, ami kijelölte a nemzetpolitikai irányt.
Emlékeztetett a 10 évvel ezelőtt keletkezett kettős állampolgársági lehetőségre a határon túli magyarok számára, ezáltal a "nemzettársak honfitársakká is váltak". Reményét fejezte ki, hogy a centenárium a szeretet és a tisztelet kifejezését hozza a Kárpát-medencében.
Szűcs Lajos, a parlament jegyzője ezt követően felolvasta a centenáriumi nyilatkozatot, amelynek része, hogy a határon túlra szorult nemzetrészek az elmúlt száz évben különböző államalakulatban kellett, hogy éljenek; számuk folyamatosan csökkent, mára alig több, mint kétmillió.
A határon túli magyarok az idők során a diszkrimináció számtalan formája miatt kellett, hogy szenvedjenek, jogaikat csorbítják, érdekeik érvényesítését meghiúsítják.
A nyilatkozat tartalmazza, hogy Magyarország javasolja az ENSZ-nek, hogy legyen egyetemes emberi alapjog a nemzethez tartozás joga.
Kövér László házelnök, úgy is, mint a nyilatkozat előterjesztője, az emlékülésen elmondta, a politikai nyilatkozat elfogadására nyomós okok vannak. A trianoni diktátum ugyanis nemcsak a múlt, hanem a jelen is, és a jövővé is válhat, a kárpát-medencei magyarság közben keserves küzdelmet folytat a fennmaradásért.
A magyar jövő csak akkor lehet biztonságos, ha minden nemzedék a trianoni történetből is tanulva a szívébe vési, hogy csak az az övé, amit meg tud védeni
- mondta.
A trianoni tanulságok egyikeként elmondta, ma is vannak, akik Európa-szerte olyanok, akik a nemzetek létét tagadják azért, hogy a javaikat megszerezzék, "az európai nemzetállamok puszta léte is akadályt teremt számukra". A politikát pedig ennek megfelelően kell alakítani.
Másik tanulság, hogy geopolitikai módon kell gondolkodni - ahogy már az Árpád-háziak is tették -, az ezzel ellentétes gondolkodás két világháborúba is belesodorta a hazát, szétzilálva a történelmi Magyarországot.
A harmadik trianoni tanulság, hogy nemzetközi szövetségesek nélkül nem lehet sokra menni.
Szerinte a Kárpát-medence népei a globalizmus világában vagy együtt fognak sírni, vagy együtt fognak nevetni, előbbi esetben "saját nemzeti kultúránkat elfeledtetik velünk". Beszéde végén háláját fejezte ki ő is a határon túli magyarság kitartása iránt.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a nemzeti összetartozás napján azt mondta, minden harmadik magyar a határon kívül rekedt, egy sikeres és befejezett gyilkosság ellenére a magyarság életben maradt.
A mai nemzeti gyásznap tíz éve a nemzeti összetartozás napja is, lehetővé vált a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárság intézménye.
Orbán Viktor június 6-án Sátoraljaújhelyen avat emlékművet és mond beszédet. A Citadellán létrejön a Magyar Szabadság Múzeuma.
Trianon tanulsága, hogy a nemzet még az országnál is fontosabb - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség megemlékezésén Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményét is idézve azt mondta mindenkinek,
akinek a magyarság nemcsak forma, hanem tartalom is, átfut az agyán, hogy mit vesztett az ország és a nemzet száz évvel ezelőtt.
A miniszter a Magyar Nemzeti Bank budavári épületében tartott rendezvényen az elmúlt évszázad ékes bizonyítékának nevezte, hogy a nemzethez tartozás erősebb kötelék az államhoz tartozásnál. "A nemzethez való hűségért a kommunista diktatúra alatt a környező országok, sőt még saját államunk is bebörtönzéssel és fizikai megsemmisítéssel fizetett" - mondta. Az állam azonban földi hatalom, a nemzet és a haza viszont a magasban van - idézte Illyés Gyula szavait Gulyás Gergely.
Magyarország ezeréves fáját még a trianoni békeszerződés sem tudta elpusztítani - mondta az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár Sopronban, a Károly-kilátó közelében, ahol átadták a Trianoni Emlékparkot a trianoni békeszerződés centenáriumán, a nemzeti összetartozás napja tizedik évfordulóján. Zambó Péter úgy fogalmazott, száz éve
"Magyarország fájának ágait levágták, lombkoronájának kétharmadát lecsonkolták". A személyes tragédiák és a társadalmi veszteségek mellett a gazdasági károk is súlyosak voltak
- fűzte hozzá.
Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere köszöntőjében azt mondta,
a park arra emlékeztet minket, hogy bár a trianoni békeszerződés különféle országokba osztotta szét a magyarságot, nem választott el bennünket egymástól, "egy a nyelvünk, egy a kultúránk, egy a nemzetünk".
Az emlékpark Nagy-Magyarországot ábrázolja, az elcsatolt részeket piros, a mai Magyarország területét zöld, a területek között futó sétautakat pedig fehér kövekkel burkolták.
16.30-kor egy percre leállt a budapesti közösségi közlekedés és a város teljes vérkeringése. 16 óra 32 perckor táncosok élőzenével kísért, 20 perces produkciója volt látható a Hősök terén. Erdélyben megkondultak a történelmi magyar egyházak harangjai, ezzel egy időben megannyi helyszínen tartottak szűk körű koszorúzást.
A Hősök terén a Magyar Teátrumi Társaság szervezésében száz táncos közös, élőzenével kísért néptáncelőadása emlékeztetett a trianoni diktátumra délután fél ötkor.
A komáromi Monostori Erődben száz ágyúlövéssel emlékeztek a századik évfordulóra.
Trianon centenáriumának mementója utat nyithat a magyar-román megbékélés előtt, ha az erdélyi magyarok teljes jogú polgárai lesznek Romániának, és Bukarest szakít az állampolitikai szintű magyarellenességgel - mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, miután beszédet mondott a bukaresti megemlékezésen, a Calvineum előtt.
"Temesvár azt üzeni: van lehetőség a megbékélésre, de ennek céljából szakítania kell Klaus Iohannisnak és a bukaresti kormánynak a szekuritátés (kommunista titkosszolgálati), iliescui magyarellenes hagyományokkal" - jelentette ki Tőkés László az 1989-es forradalomra emlékeztetve.
Az EMNT elnöke a nemzeti összetartozás napja alkalmából a bukaresti Calvineum református templom udvarán csütörtökön megkoszorúzta a magyar hősök emléktábláját.
20.15-kor a Duna Televízió - Rátóti Zoltán főszereplésével - műsorra tűzi A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámát.
