A kormány családtámogatásai miatt egyre többen vállalnak gyereket

Egy négygyermekes családanya, Szuromi-Kovács Ágnes lett a Családbarát Ország új ügyvezetője. Komoly tapasztalatokat szerzett a magánszektorban, több nagyvállalatnak volt korábban az igazgatósági tagja. Most az mondja, egyre többen házasodnak, és egyre több gyerek születik Magyarországon. Nem véletlen, a kormány az elmúlt években folyamatosan újabb és újabb támogatásokat jelentett be azért, hogy minél többen merjenek gyereket vállalni. Saját példaként említi, hogy míg korábban, amikor a gyerekeivel sétálni ment, furcsán néztek rá, volt, hogy meg is állították, hogy miért vállal ennyi gyereket, addig ma már csak biztató, támogató tekintetekkel találkozik.  

Az interjú fél kilenckor készül, reggel. Négygyerekes anyaként min van már túl?

A mai egy szerencsés nap. A négy gyerekből három logisztikája az én feladatom reggelente, ebből
most kettőnek iskolai szünete van. Így ma csak egy gyermeket kellett iskolába vinnem. Bár előtte még
megreggeliztettem, megfésültem a hosszú haját, de egy átlagos naphoz képest a mai reggel így is
kifejezetten könnyű volt.

Dr. Szuromi-Kovács Ágnes Fotó: Koncz Márton - Origo

Ez akkor a Mindennapi kötéltáncosok egy visszafogottabb fejezete? Ez a címe a könyvének is, amely olyan édesanyákat mutat be, akik a munkájuk terén is úttörőek tudtak lenni.

Ezzel az úttal régóta ismerkedem. Amikor még nem voltak gyerekeim, azt gondoltam, hogy
megnyomom a karrierem, mindent beleadok, kipróbálom, hogy milyen igazgatósági tagnak lenni,
mert nekem erre később már nem lesz se időm, se energiám.

Ennyire tudatos volt?

Igen.

A férjemnek az első randevúnkon elmondtam, hogy nekem a három gyerek a minimum,úgyhogy teljesen tudatosan ugrott ebbe a dologba.

Nem vádolhat engem azzal, hogy nem voltam őszinte. És igen, nekem az időmenedzselés iszonyú nagy kihívás. Ezért volt az a tervem, hogy előbb a karrier, aztán a gyerek. Aztán, amikor megszülettek, azt vettem észre, hogy szeretnék még valamit csinálni azon túl, hogy a gyerekeimet nevelem. Nekem akkor az volt magamnak előírva, hogy csak gyereket nevelek. És csalódtam, amikor azt éreztem, hogy ez nekem nem elég, másfajta szellemi kihívásra is szükségem van. Akkor írtam meg az előbb említett könyvet, mert azt gondoltam, hogy vannak olyan anyukák, akik nemcsak gyereket nevelnek, hanem mellette még valamit csinálnak. Az volt a fontos, hogy olyan anyukákat mutassak be, akik a társadalom számára is hasznos munkát végeznek. Aztán eljutottam oda, hogy visszahívtak a munka világába, és kaptam egy vonzó ajánlatot, hogy részben távmunkában, rugalmasan végezzek vezetői felelősséggel bíró feladatot. Ezt nem tudtam kihagyni. És akkor jött a kötéltánc, hogy hogyan lehet a gyerekeket és a munkát összeegyeztetni.

Most a Családbarát Ország NK Kft. ügyvezetőjeként többek között pont abban kell utat mutatnia az embereknek, amiről eddig beszéltünk. És mivel pont a gyereknevelésben talán a legfontosabb a példamutatás, ön egy nagyon autentikus vezetője a szervezetnek. A saját tapasztalatait ülteti át a munkájába?

A felelősséget érzem a vállaimon a kollégáim és munkatársaim iránt. Ezt próbálom egyensúlyba
hozni. A munkahelyemen azt érzem, hogy támogatnom kell a kollégáimat abban, hogy azon az úton
járjunk, amit kitűztünk magunknak.

Szerencsés dolog, hogy négygyerekes anyaként végezhetem ezt a munkát, de nem gondolom, hogy ez feltétlenül fontos egy ilyen pozícióhoz.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Mi az, amit ön a legfontosabb tudásnak tart azoknak, akik gyereket akarnak vállalni?

Most lesz egy kerekasztal-beszélgetésünk a lánygyerekek október 11-ei világnapja alkalmából, amit
európai uniós forrásból szervezünk. A központi téma a felkészülés az anyaságra, testi-lelki
értelemben.

Ha egy dolgot tudok elmondani a leendő édesanyáknak, akkor az az, hogy biztos, hogy más lesz, mint ahogy azt elképzelik. De ez jó lesz, őszintén mondom!

Lelkileg arra kell felkészülni, hogy nagyon rugalmasak legyünk mint édesanyák. Én is próbáltam előre mindenfajta esetre felkészülni, de ez lehetetlen. Az egyik nagyon fontos dolog a gyereknevelésben az elengedés. Megtanulni azt, hogy valamilyen szinten el tudjuk engedni a saját elvárásainkat. Azt mondani, hogy

én felülök erre a hullámvasútra, és lehet, hogy lesznek benne nagy kanyarok, meg fejjel lefelé is megyünk majd, de nagyon jó lesz és élvezni fogom

És fontos, hogy minden gyerek más. A harmadik gyerekemnél azt hiszem, hogy mondhatom, hogy elég nagy volt a rutinom. És egyszer csak pár naposan elkezdett vérezni a köldöke. Erre nem voltam felkészülve. Azon kaptam magam, hogy rémülten hívom az ügyeletet, hogy vigyem-e be a gyereket, hogy mi legyen... Minden helyzetre nem lehet felkészülni.

A generációk közötti tudás átadása is központi kérdés a szervezetüknél. Ismeri azt a szülői
attitűdöt, amikor hullafáradtan hazaér, és rutinból csinálja a dolgát, és miközben a gyerekhez
beszél, a saját hangját hallja, de a szülei szavai csengnek vissza, az ő hangsúlyaikkal, gesztusaival...

Azt hiszem, hogy ezen a többségünk átesik, és talán a többségünk ennek a jó oldalán is átesik. Igen,
ezt az érzést én is ismerem. A weboldalunkon, a www.csalad.hu-n nagyon sok információt tudunk
átadni, akár azoknak is, akik most készülnek a szülői szerepre, akár azoknak, akik már szülővé váltak.
Abban bízom, hogy erősíteni tudjuk abban őket, hogy

igen, előjön sokszor bizony a rossz is, és mindannyiunknak vannak olyan dolgaink, amiket másként csinálnánk, de ha többször jön elő a jó, mert figyelünk erre, hogy így legyen, akkor jó úton járunk.

Fontos, hogy elmagyarázzák, hogy mi az, ami jó, amit tovább kell vinni, és mi az, amit nem, mert az káros?

A szakértőkkel, mondjuk, pszichológussal elkészített írásainkkal is segítjük azt, hogy a szülők minél
felkészültebbek legyenek. Nálunk működik az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat
is.

Nagyon fontos nekünk, hogy bajba került családoknak is segítsünk.

A nap 24 órájában elérhető telefonszámunk van (06-80/20-55-20) krízishelyzetbe került nőknek, akár azoknak is, akik emberkereskedők áldozatai lettek. Nekem ez is a szívügyem.

Mernek az emberek segítséget kérni?

Egyre jobban azt tapasztalom, hogy igen. Remélem, hogy például ezzel a cikkel is tudatosítjuk az
emberekben, hogy

nem a gyengeség jele az, ha segítséget kérnek, hanem az igazi bátorságé. Az igazi bátorság jele az is, ha beismerem, hogy ma már erre nincs erőm, és megkérem a társamat, a férjemet vagy a feleségemet, hogy segítsen.

Az igazi erő jele az is, ha beismerem, hogy ezt a problémát már nem tudom megoldani, és szakemberhez fordulok. Nevelési tanácsadóhoz, pszichológushoz, vagy bárki máshoz. Ahogy az is, ha krízisben vagyok, és felhívom az adott számot. Én ebben hiszek.

Kik és mivel keresik meg önöket a leggyakrabban?

Van egy rész az oldalunkon kifejezetten a támogatásokról. Ezt nagyon sokan keresik fel. Ezt a részét a
weboldalnak szeretnénk továbbfejleszteni. A csalad.hu oldalon lesz egy igazán naprakész, valódi
élethelyzetekhez igazodó kalkulátor az érdeklődőknek a családtámogatásokkal kapcsolatban.
Mondjuk, „ha egy fiatal pár vagyunk, és szeretnénk tudni, hogy pontosan mire vagyunk jogosultak",
vagy „van már két kisgyerekünk, és szeretnénk tudni, hogy ebben az élethelyzetben mit lehet tenni",
akkor mi segítünk, hogy egyetlen fillér se maradhasson az állam zsebében abból, ami valakinek jár. Azt szeretnénk, hogy mindenki pontosan tudja, hogy milyen támogatásokat, hogyan tud igénybe venni.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Korábban egy olyan alapítványt vezetett, amely abban segít, hogyan tanuljunk meg bánni a pénzzel. Mennyire fontos ez a mai világban, amikor „venni, venni, venni" kikerülhetetlen, bárhová nézünk, kapcsolunk, ezt kapjuk?

A legfontosabb, hogy addig nyújtózkodjunk, amíg a takarónk ér, és ezt úgy tudjuk a gyakorlatban is
megvalósítani, hogy

átgondoljuk egy kicsit a kiadásainkat, majd azt a bevételeinkkel szembeállítjuk, és megnézzük azt, hogy mi az, amire reálisan van lehetőségünk.

Én ezt éveken keresztül csináltam,
saját magam. Sok éves statisztikám és adataim vannak arról, hogy mire, mikor mennyit költöttünk.

Most a saját háztartásáról beszél?

Persze, hogyne. Én vezettem fillérre pontosan.

Szokták mondani, hogy a friss házasok vegyenek egy kockás füzetet, és oda írják be az összes
kiadásukat...

Az a tapasztalatom, ha mindig, mindent leírunk, az sok idő. De minden új élethelyzetben mindig
vezettem, mert minden új élethelyzet más kiadásokat vonz maga után. Amikor eljegyeztük egymást
és összeköltöztünk, amikor összeházasodtunk, aztán amikor gyerekek születtek, akkor is mindig
néztük.

Tudtam, ha most letesszük a pelenkát, akkor ennyivel kevesebb kiadásunk lesz.

Nekem ez nagyon fontos volt, és erre szeretnék mindenkit buzdítani, hogy nem kell mindig, állandóan, csak néhány hónapot kell vezetni, de aztán azt elemezni kell. Talán ez a legfontosabb. Én azt vettem észre, hogy apróságokon megy el a pénz.

Egy-egy nagyobb kiadást, mondjuk, egy mosógépvásárlást mindenki jól körüljár, megnézi az összes gépet, amelyet jónak tart, valamennyi funkcióját, és közben amit megspórol a mosógépen, azt könnyen elkölti apróságokra,

amelyre nincs is szüksége.

A lányanyaság most a központi téma önöknél. Másként kell nevelni egy lányt, mint egy fiút?

Leginkább jóra kell nevelni a fiút és a lányt is, és egy olyan útravalót kell nekik adni, hogy jó társak
tudjanak lenni.

Ha arra neveljük, hogy szeretettel, a gondokon át is a társa mellett maradjon, és támogassa mindig, akkor tettük a legjobbat.

Én azt tapasztaltam, hogy a gyerek személyisége határozza meg, hogy hogyan kell nevelni. Nagyon fontos egy kislánynak az anyai minta, de ugyanúgy nagyon fontos a kisfiúnak is az édesanyjával történő kapcsolata. És nem szabad elfelejteni az édesapákat, akiknek más miatt fontos a szerepe a kislányoknál, kisfiúknál. Fontos az anyaságról szóló blokkunk, de ez egy apaságról szóló blokknak a folytatása, ezek párban vannak.

Az anyának és az apának is megvan a maga szerepe, és meg kell becsülni mind a két szerepet. A férfi és nő együtt tud életet létrehozni.

Azért is volt fontos, hogy az apákkal kezdjünk, mert nagyon sokszor a gyerekneveléssel foglalkozó tartalmak csak az édesanyáknak szólnak. Most már nagyon helyesen az édesapák is ugyanúgy felelősséget vállalnak a családjuk iránt, és ők is elolvassák a cikkeket. Szerettük volna első körben őket megszólítani, és elismerni az ő értéküket.

Szuromi-Kovács Ágnes Fotó: Koncz Márton - Origo

Az elmúlt években folyamatosan egyre több programmal támogatja a kormány a gyermekvállalást. Mit tapasztal, a gyakorlatban ennek milyen hatásai vannak?

Azt tapasztaljuk, hogy például a házasságkötések száma megemelkedett az elmúlt években, és a gyermekvállalási kedv is nő. És ez most, a Covid miatti bizonytalan időszakban is emelkedőben van, és reméljük, hogy ebben szerepet játszik az is, hogy a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.-nél is igyekszünk, hogy a családbarát szemlélet Magyarországon elterjedjen.

Hogy úgy érezze mindenki, hogy biztonságban tud családot vállalni. És ez nem csak anyagi biztonságot jelent. Nyilván azt is, de egyfajta lelki biztonságot. Én megtapasztaltam személy szerint azt, amikor megszületett a harmadik gyerekem, hogy megállítottak az utcán, és megkérdezték, hogy minek nekem ennyi gyerek. Pedig még csak rosszak sem voltak, egyszerűen csak sétáltam velük. Ez kilenc éve volt.

Ma, ha végigsétálok a négy gyerekemmel, akkor barátságos, mosolygó pillantásokat kapok. Én azt gondolom, hogy ez a lelki biztonság része, az, hogy elismertnek érezhetem magam azért, mert gyermeket szültem.

Ez ugyanolyan fontos része annak a döntésnek a meghozatalában, hogy világra jöjjön-e még egy gyermek, mint hogy anyagilag biztonságban érezzük magunkat. Magyarországon szerencsére nem azzal van a gond, hogy nem szeretnénk gyermekeket - ha hazánkban minden pár megszüli a vágyott gyerekeket, akkor, úgy látom, rendben leszünk.