Na, most nekem a Gordon [Bajnai Gordon egykori miniszterelnök] azt mondta, hogy ő két embert ajánlott be a Gergőnek [Karácsony Gergely főpolgármesternek]
– fogalmazott Gansperger Gyula, a Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis korábbi vezetője azon a hangfelvételen, amely kedden került nyilvánosságra. Gansperger később elárulta, kik ők. Az egyik Kiss Ambrus, a másik pedig Tordai Csaba, aki manapság a főpolgármester jogi főtanácsadójaként tevékenykedik.
A hangfelvételről azt is kiderült, hogy:
Ismeretlen: „Ühüm. Jó, tehát a Tordai Csaba, ő azt tudjuk, hogy azt meg is mondtam, ez a Gordonnak az embere. Tehát ez a Bajnai Gordon..."
Gansperger: „A Tordai Csaba nem pénzezik. Tehát ő nincs bent ebbe a jutalékos rendszerben. Legalábbis..."
Ismeretlen: „Melyik részében? Ezt nem értem."
Gansperger: „A jutalékos rendszerben, amit nekem a Zsoltnak kell fizetnem."
Ismeretlen: „Igen."
Gansperger: „Az csak a Kiss Ambrus felé van."
Ismeretlen: „Tehát ez a Kiss Ambrus és a Karácsony van mögötte. Tehát a Bajnai Gordonnak az embere a Tordai Csaba..."
Gansperger: „Ővele nincsen elszámolnivalónk."
Ismeretlen: „Ühüm."
Gansperger: „Anyagi értelemben."
A fenti részletből egyértelműen kiderült, hogy Gansperger tájékoztatása szerint a „jutalékot" Berki Zsoltnak és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnek kell fizetniük a korrupciós ingatlanügyletek részvevőinek, miközben a háttérben folyamatosan ott mozog Bajnai Gordon.
Ezek a hanganyagok világosan mutatják, hogy Karácsony győzelmével a régi baloldal tért vissza Budapestre a vezető pozíciókba, és ez lenne akkor is, ha a baloldal országosan győzne.
Most idézzük fel, kicsoda is valójában Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc régi szövetségese.
Bajnai mindig a posztkommunista üzleti világ befolyásos alakja volt. 1995 és 2000 között a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese volt, ugyanabban az időszakban, amikor a cég vezetője Simor András későbbi jegybankelnök volt. Bajnai több jelentős cég (OTP, Richter, MOL, MATÁV) tőzsdei bevezetésében közreműködött.
2005 végétől, annak privatizációját követően a Budapest Airport Zrt. elnöke, illetve a Zwack Unicum Nyrt. (2003) felügyelőbizottsági tagja lett, és bekerült a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsába is.
Kormányzati pozíciót először 2006. július 1-jétől 2007. június 30-áig vállalt, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos lett.
Felügyelete alá tartozott az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) vezetőjeként 2007. július 1-jétől 2008. május 14-éig tevékenykedett. Miután az SZDSZ kilépett a koalícióból, 2008. május 15-étől a kormányban az újonnan alakult Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetését vette át.
Bajnai Gordon egy kínos komédiává fajult jelöltkeresés végén lett gazdasági miniszterből kormányfő. Gyurcsány mindvégig támogatta a kormányfői casting során. Bajnai egyébként a Gyurcsány-kormány minden hibás gazdasági döntéséhez asszisztált, sem az őszödi hazugságbeszéd, sem a gyurcsányi rendőrterror ellen nem emelte fel a szavát.
Kormánya alatt megszüntette a 13. havi béreket, és két évre befagyasztotta a fizetéseket a közszférában.
2009-ben nem fizette ki a 13. havi nyugdíj második részletét, 2010-ben pedig megszűnt ez a juttatás. Az erről szóló javaslatot még Gyurcsány nyújtotta be, de bukása után már Bajnaival hajtatta végre.
65 évre emelte a nyugdíjba vonulás korhatárát és megváltoztatta a nyugdíjindexálás szabályát.
A családi pótlékot is befagyasztotta, két évre maximálta a gyes és a gyed időtartamát, az ilyen segélyek megszerzéséhez szükséges biztosítási időt pedig hat hónapról egy évre emelte.
Eltörölte az addigi lakástámogatási rendszert - helyette egy szűkebb körre szabott szisztéma lépett életbe. Megpróbálta bevezetni az ingatlanadót, de azt később az alkotmánybíróság megsemmisítette.
A 2010-es kormányváltás után az év végén kormánya több tagjából és baloldali szakértőkből létrehozta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt, ennek tagja lett többek között Tordai Csaba is, akinek a neve előkerült a most kiszivárgott hangfelvételen. Később Bajnai Együtt-PM néven pártot is alapított. Mindig is Gyurcsány egyik legfontosabb szövetségese volt, és maradt is.
Gyurcsány és a DK Bajnainak köszönhette, hogy 2014-ben bejutott az Országgyűlésbe, mivel az Együtt vezetője javasolta azt, hogy Gyurcsány és pártja legyen rajta a közös listán.
Jól látszik, hogy Gyurcsány érdeke az volt a 2014-es parlamenti választás előtt, hogy Bajnai legyen a baloldal jelöltje, de ez végül meghiúsult.
Így Bajnai volt Gyurcsány első jelöltje a miniszterelnök-jelölti posztra.
Gyurcsány később Karácsony Gergelyt támogatta abban, hogy a baloldal jelöltje legyen, de a budapesti közlekedési káosz és az egyre több városházi botrány miatt a főpolgármester támogatottsága olyan mértékben meggyengült még a legelkötelezettebb baloldali szavazók között is, hogy végül Márki-Zayra esett a választása. Márki-Zay pedig minden kérdésben pontosan ugyanazt mondja, mint Gyurcsány.