A tény: ma Magyarországon több tanár jut 100 gyerekre, mint az USA-ban vagy Finnországban

A héten hozta nyilvánosságra az OECD a legfrissebb „Education at a Glance 2023" átfogó oktatási jelentését. Ebben a világ több mint negyven fejlett országának oktatási rendszereit hasonlítják össze. Az OECD most megjelent adatai cáfolják azokat, akik azzal harsogták tele a médiát, hogy Magyarországon van az egyik legkevesebb pedagógus. A tavasz folyamán 16 ezer, a nyár végén 7 ezer hiányzó tanárról beszéltek, de sose mondták el, hogy mit tartanak elegendő szintnek, és mit kevésnek. A teljesen eltérő számok is jól mutatják, hogy minden alap nélkül csak össze-vissza dobálóznak a számokkal.

Fontos tisztázni, hogy mi is a tanár-diák arány. Ez nem az osztálylétszámot jelenti, hanem azt, hogy arányosan elosztva átlagosan egy pedagógusra hány diák jut. Ha ez az arány magas, akkor több diák jut egy tanárra, és kevesebb figyelem jut egy-egy gyerekre. Ha az arány alacsonyabb, akkor kevesebb diákkal kell a tanároknak egyszerre foglalkozni, így több idő jut egy-egy gyerekre.

Elegendő pedagógus van egy jó minőségű magyar iskolarendszerhez

Az OECD külön-külön méri az egyes iskolaszinteken a tanár-diák arányokat. Az alsó tagozaton a magyar átlag 10,3, az OECD átlag pedig 14,6, azaz

átlagosan négy diákkal jut kevesebb egy tanítóra nálunk, mint a világ legfejlettebb országaiban átlagosan.

A felső tagozaton és középiskolában egy tanárra Magyarországon átlagosan 10,7 diák jut, az OECD országaiban 13,4, azaz nálunk közel 3 gyerekkel kevesebb jut egy tanárra.

Az, hogy egy tanárnak nálunk 3-4 gyerekkel kevesebbel kell foglalkoznia, mint a fejlett országokban általában, az azt mutatja, hogy elegendő pedagógus van egy jó minőségű magyar iskolarendszerhez

– nyilatkozta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az OECD jelentésből az is kiderül, hogy

Magyarországon a diákok számához képest arányosan több a pedagógus, mint Finnországban, Japánban, Svájcban, Franciaországban, Németországban vagy az USA-ban.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A magyar oktatást megbecsülni kell, és nem lebecsülni

A tanár-diák arány, azaz a pedagógusok száma megfelelő alap arra, hogy a magyar oktatási rendszer versenyképes legyen. Amiben viszont fontos javítanunk, az a bérek szintje, ezért fontos, hogy a kormány a költségvetési források mellett az EU-s források egy részét is pedagógus béremelésre fordítaná, hogy 2025-re elérjük a 800 ezer forintos pedagógus átlagbért. A béremelés alapjait az új életpálya törvény teremtette meg. Költségvetési forrásból 10-10 százalékos emelést megvalósítunk, de több mint a dupláját szeretnénk az uniós források felhasználásával.

Brüsszel nyolcszázmilliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak. A dollárbaloldal bevallottan azért dolgozik Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a nekünk jogosan járó EU-s forrásokat.

Ők havi öt-hat millióért azért verik az asztalt Brüsszelben, hogy egy magyar pedagógus ne kaphasson nyolcszázezer forintot. A baloldal a pedagógusbér-emelés kapcsán már rég elvesztette a hitelét: egyrészt, amikor kormányoztak, akkor válságkezelésre hivatkozással elvettek egyhavi bért minden pedagógustól 2008–2009-ben. Másrészt most pont ők akadályozzák a béremelés forrásához való hozzáférést - mondta Rétvári. Szintén biztató tény, hogy

idén a pedagógus szakokra felvettek száma húszéves szinten rekord magas.