A vállalatok konjunktúraérzete kismértékben javult áprilisban

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. áprilisi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,6 indexponttal csökkent, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 0,7 indexponttal javultak az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,4-re gyengült, a vállalati mutató értéke pedig –12,2-re erősödött. Az áprilisi felmérés alapján markáns pozitív változás, hogy a lakosság inflációs érzete folyamatosan közelít a tényleges, immár a jegybank inflációs célsávjában lévő rátához. A vállalatoknál az elmúlt egy év profitját illetően mértük a legnagyobb pozitív változást márciusról áprilisra.

A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A gazdasági várakozások további jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi 0,7-ről –1,8-re csökkent. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése ismét jelentősen kedvezőbbé vált, hiszen a mutató a márciusi értékéhez képest javult: –77,2-ről  –68,7-re. A gazdasági környezet megítélése enyhén, az előző havi –23,7 pontos értékről –24,3-re, míg az anyagi helyzeté  –9,9-ről –13,6-re gyengült.

A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott a márciusban mérthez képest a lakosság aktuális inflációs érzete.

Fotó: Századvég

Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hány százalékkal emelkedtek átlagosan az elmúlt egy évben a fogyasztói árak?” jelentősen kevesebben (a márciusi 74,7 százalék után áprilisban 66,7 százalék) adták azt a választ, hogy 7 százalék feletti mértékben nőttek átlagosan az árak az elmúlt időszakban. Eközben a kevesebb, mint egy százalékkal nőttek választ 0,5 százalékuk, míg az 1–2 százalékkal nőttek  választ 1,6 százalékponttal többen (2,5 százalék) jelölték meg az előző hónaphoz képest. A jegybank inflációs célsávjában (2–4 százalék) lévőnek érzékelte a megkérdezettek 6 százaléka az átlagos áremelkedés mértékét. 4–5 százalékos árszínvonal-emelkedést érzékelt 8,8 százalékuk, 5–6 százalékos emelkedést 7 százalékuk, míg 6–7 százalékost 3,9 százalékuk. Érezhető tehát, hogy a lakosság által érzékelt infláció egyre inkább közelít a  jegybanki célsávban lévő, ténylegesen mért éves pénzromlási ütemhez.

Fotó: Századvég

Áprilisban a lakosság konjunktúraérzete egy korcsoportban javult: a 40–49 éves korosztályban ( –17,8-ről –17,6-re). A legoptimistábbak immáron a 60 év felettiek (–14,3), őket követik a 18–29 évesek (–14,5), míg a legpesszimistábban, jelentős indexgyengülés (5,5 indexpont) után, a 30–39 éves korosztály (–21,0) vélekedett. Az 50–59 éves korcsoportban az aktuális indexérték  –15,9.

A vállalati felmérés esetében három alindex értéke kedvezőbbé vált, míg egy alindex értéke gyengült. Az iparági környezeté –4,7-ről –2,1-re, az üzleti környezet mutatója –22,1-ről  – 20,4-re, továbbá a termelési környezet alindex az előző havi –8,8-ről –8,2-re javult, a  gazdasági környezeté pedig –24,1-ről –24,5-re csökkent.

A legnagyobb pozitív irányú változás a vállalatoknál 2024 áprilisában az elmúlt időszak profitjait illetően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Hogyan alakult az Ön vállalkozásának profitja az elmúlt 12 hónapban?” összességében jelentős mértékben, 4,2 százalékponttal kevesebben (15,9 százalék) mondták azt, hogy jelentősen csökkent, illetve 2,2 százalékponttal kevesebben (26,2 százalék), hogy kismértékben csökkent. Ugyanakkor a márciusihoz képest 1,6 százalékponttal többen (31,2 százalék) mondták azt, hogy nem változott. Továbbá 4,9 százalékponttal többen (23,1 százalék) kismértékben növekvő, és 0,4 százalékponttal kevesebben (2,0 százalék) pedig jelentősen növekvő profitról számoltak be.

Fotó: Századvég

A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy négy szektor esetében emelkedett, míg egy szektor esetében csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. 

Ugyanis míg a kereskedelemben 4,4 indexpontot csökkent, addig a szolgáltatásoknál 0,7 indexpontot nőtt, a mezőgazdaságban 13,7, az iparban 4,2 és az építőiparban 1,6 pontos indexérték-növekedés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait márciusról áprilisra. Így áprilisban az iparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–6,2), míg a leggyengébbet az építőiparban (–14,7).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK