Rabszolgaság és atomellenes tüntetők a parlamentben
2011. június 14. 12:58
Események
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Rabszolgaság és atomellenes tüntetők a parlamentben
A Greenpeace atomenergia-ellenes aktivistái próbálták megzavarni a parlament keddi ülését, amelyen napirend előtt hosszan vitatkoztak a képviselők a kormány abortuszellenes kampányáról is. Az ellenzék a munkajogi szabályok változását kérte számon a kormánytól, többen is a rabszolgasághoz hasonlították a kabinet szerint rugalmas szabályozást. Ismét meglepetésszerűen nyújtott be az alkotmányügyi bizottság egy komoly törvénycsomagot. Tudósítás a parlamentből.
Cikkünk folyamatosan frissül56 bejegyzés
Két új bűncselekményt büntethetnek
Kétnapos ülést kezd kedden az országgyűlés. A képviselők a büntető törvényköny (Btk.) módosításával két új bűncselekményt tehetnek büntethetővé. Költségvetési csalást követne el az, aki közpénzekkel él vissza, amiért 100 ezer forintos értékhatár felett 2-től 10 évig terjedő szabadságvesztést lehetne kiszabni. A költségvetési csalás alá tartozna többek között az adócsalás, a munkáltatással összefüggő csalás, a csempészet, az áfacsalás vagy a jövedékiadó-csalás is. Aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, így például a rokkantnyugdíjjal vagy a táppénzzel él vissza, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz, ha a kár értéke meghaladja a 20 ezer forintot.
Két emléknapot is szeretnének
Kormánypárti kezdeményezésre parlamenti döntés születhet az 555 évvel ezelőtti, július 22-ei nándorfehérvári diadal emléknapjáról is. Jobbikos képviselők emellett szeretnék azt is elérni, hogy a parlament vegye napirendre a Rákóczi-szabadságharc emléknapjáról szóló határozati javaslatukat.
Két nap alatt döntenek a Mol-üzletről
Házszabálytól eltérést kezdeményezett a kormány, hogy még kedden megtárgyalhassa a parlament a Mol 21 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlásáról szóló határozati javaslatot (amelynek mellékletét képezi az erről az orosz Szurgutnyeftyegazzal kötött szerződés is). Ha a képviselők négyötöde hozzájárul, a határozatot szerdán fogadhatják el.
Interpellációkkal hangol az ellenzék a hitelvitára
Az országgyűlés várhatóan csak szerdán kezdi meg a devizahitelek törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását (ha az ellenzék is hozzájárul a házszabálytól eltéréshez, a jövő héten fogadhatják el a javaslatot), de az interpellációk közt már kedden téma lesz a lakáshitelesek megsegítése. A jobbikos Z. Kárpát Dániel például azt kérdezi a nemzetgazdasági minisztertől: "Mikor lesz a kormánynak elég bátorsága a devizahitelkárosultak problémáinak tényleges megoldásához?"
Egészségügyi béremelést kérnek számon a kormányon
Az egészségügy lesz az egyik slágertéma az interpellációk közt. A közzétett lista szerint az LMP-s Szilágyi László azt kérdezi majd a nemzeti eroforrás minisztertől: "Miért űzi el a Kormány a fiatal orvosokat az országból?" A szocialista Simon Gábor pedig arról érdeklődik: "Miért nem történt meg az egészségügyben sem a bérkompenzáció?"
Jó hír várható a csepeli galvániszapról
A keddi napra mindössze egy kormánypárti interpellációt jelez előre az országgyűlés honlapja. Ebben a fideszes Németh Szilárd azt kérdezi, lezárulhat-e megnyugtatóan az úgynevezett csepeli galvániszap ügy. A kormánypárti interpellációk koreográfiája alapján várható, hogy a vidékfejlesztési miniszter vagy államtitkára jó hírrel szolgálhat az évek óta húzódó környezetvédelmi probléma ügyében.
Balsai nem jelölheti önmagát alkotmánybírónak
A képviselők kedden módosíthatják az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságról szóló országgyűlési határozatot is, így kikerülhet a testületből Balsai István, akit várhatóan hamarosan alkotmánybíróvá választanak.
Hivatalosak az alkotmánybíró-jelölések
Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, volt igazságügy-miniszter, Pokol Béla jogász, politológus, egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd és Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke a Fidesz alkotmánybíró-jelöltje - közölte a Fidesz-frakció keddi ülése után Lázár János frakcióvezető, megerősítve ezzel a múlt heti sajtóinformációkat (részletekről itt olvashat).
Lassan gyülekeznek a képviselők
Csak lassan gyülekeznek a képviselők, a 13 órás hivatalos kezdés után is csak a terem harmada telt meg. Kövér László házelnök sincs még a helyén, illetve Orbán Viktor kormányfő sincs jelen. A teremben van viszont egyik helyettese, Semjén Zsolt.
Megérkezett Kövér László is
Megérkezett a házelnök, elfoglalta a helyét az emelvényen, így más nincs akadálya, hogy megkezdődjön az ülés.
Gyászszünettel kezd a parlament
Néma felállással emlékezik az országgyűlés a nemrégiben elhunyt Varsányi Andrásra, aki 1990 és 1994 közt az MDF képviselője volt.
Az abortuszellenes kampányt védte Soltész
A kormány nevében Soltész Miklós szociális államtitkár kért szót napirend előtt, aki azt mondta: a demográfiai kérdés az ország előtt álló legnagyobb kihívás. Soltész szerint a szocialisták kikezdték az abortusz helyett az örökbeadást népszerűsítő kampányt, és "elszaladtak árulkodni elvbarátaikhoz" Brüsszelbe. Az MSZP-sek viszont tévedtek, mivel az EU-s pályázat célcsoportja az egész társadalom volt, azokat akarták megszólítani, akiknek van gyermeke, és akinek nincs. Az államtitkár példaként azt hozta, hogy Finnországban ezer élveszületésre 127 terhességmegszakítás jut, míg Magyarországon 447, és ez meglátszik a népesedési adatokon is. Soltész szerint a kampány csak egy része a kormány lassan építkező politikájának.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](javascript:open_doc('http://www.origo.hu/galleries/itthon/nagykep.html?pic=http://www.origo.hu/i/1106/20110614parlament14.jpg',900,600) "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Soltész Miklós a vitatott plakáttal - nagyobb méretért kattinson a képre!
Az LMP szerint nem így kellene csinálni
A demográfiai krízishelyzet nem ezen a módon oldható meg, érdemi és valós intézkedések kellenek a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására - reagált Ertsey katalin, az LMP képviselője. Szerinte egy felelős abortuszellenes kampányt a szakértők bevonásával, helyes üzenetekkel kellene folytatni, és a nem kívánt terhességek a megelőzésére helyzni a hangsúlyt.
"Két kultúra ütközik egymással"
Az örökbefogadást ajánló kampány nem agresszív, és pozitív üzenetet hordoz - mondta Harrach Péter KDNP-frakcióvezető, aki szerint a vitában két kultúra, az élet és a rombolás kultúrája ütközik egymással. Utóbbi a frakcióvezető szerint közösségellenes és a hagyományos értékek fellazításán dolgozik.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament6.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Tóbiás: Gazdaság- és szociálpolitika kérdése is
Abban mindenki egyetért, hogy összefogásra van szükség annak érdekében, hogy megálljon a népességfogyás - mondta a szocialista Tóbiás József, de úgy vélte, hogy ez gazdaság- és szociálpolitika kérdése is. A jelenlegi kormány szerinte épp az ellen hat, hogy a szegények képesek legyenek gyermeket vállalni és felnevelni.
Vona: Nő az emigrációs nyomás
Nem hittem volna, hogy egy elhagyott mérföldkőhöz visszatérünk - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki szerint a plakátkampány körül kialakult vita is azt jelzi, hogy még mindig nincs egyetértés ebben a kérdésben. Vona szerint a népességfogyás, és az etnikai arányok megváltozása mellett a legújabb probléma az emigráció, egyre többen vándorolnak ki az országból.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament8.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Gulyás: Hiába vitték külföldre az alkotmányvitát
Az új alaptörvény elfogadásáról, és a sarkalatos törvények kidolgozásáról beszélt napirend előtt Gulyás Gergely,a fidesz képviselője (az új alaptörvény egyik kidolgozója), aki szerint az ellenzék nem tudott eredményeket felmutatni a külföldre vitt vitákban, az Európai Bizottság nem szólt bele a magyar alkotmányozásba. A Velencei Bizottság jelentéstervezete a képviselő szerint néhány konkrét kérdésben eltérő álláspontot képvisel, mint a kormány, de megerősíti, hogy Magyarország demokratikus jogállam. Gulyás arra kérte a szocialistákat, hogy a magyar parlementben vívják meg a belpolitikai vitákat, ne vigyék azokat külföldre.
Rétvári: A sarkalatos törvények stabilitást biztosítanak
Az MSZP-t bírálta reakciójában Rétvári Bence államtitkár is, aki szerint a szocialistáknak lett volna négy évük 1994 és 1998 közt csökkenteni a kétharmados törvények számát, ha lett volna ilyen szándékuk. Rétvári egy holland üzletembert idézett, aki azért vitte el a cégét Szlovákiába, mert kiszámíthatatlanul változtak a jogszabályok. Az államtitkár szerint ezért fontos, hogy a sarkalatos törvények stabilitást biztosítsanak.
Scheiring: Rabszolgaként értékesítik a munkavállalókat
Átlátszó, hogy a kormány sarkalatos törvényekkel kívánja bebetonozni a politikáját - mondta Scheiring Gábor LMP-s képviselő, aki szerint a kormány célja nem más, mint hogy rabszolgaként értékesítse a munkavállalókat a vállalkozóknak. Ezt jelzi a képviselő szerint a heti munkaidő 48 órára emelése, az Országos Érdekegyeztető Tanács "szétverése", illetve a korkedvezmények nyugdíjak megszüntetése is. Az intézkedések Scheiring szerint nem fognak célt érni, csak a káoszt növelik.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament11.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Cséfalvay: Rugalmasság kell a munkaerő-piacon
Mit kellene tenni? Hagyni azt, ami az elmúlt nyolc évben volt - reagált Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki szerint nem szabad megengedni, hogy még egyszer felhalmozódjon a jelenlegihez hasonló adósság. A munkajogi változások az államtitkár szerint ahhoz kellenek, hogy rugalmas legyen a munkaerő-piac, ezzel helyzetbe hozzák a vállalkozókat, hogy létrejöhessen az ígért egymillió új munkahely. Jelenleg Cséfalvay szerint azért sem vesznek fel új embereket, mert a vállalkozók félnek, hogy nehéz és drága lesz őket elbocsátani.
Vallásháború a parlamentben
A pünkösdi csíksomlyói búcsúról beszélt napirend előtt Vejkey Imre, a KDNP képviselője, aki felidézte, hogy 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta az unitárius hitre kényszeríteni a katolikus székelyeket, de azok fényes győzelmet arattak felette.
Vona szerint közvetett megszorítás zajlik
Orbán Viktor egy olyan gazdaságpolitikát szeretne bebetonozni, ami már ma sem működik - mondta napirend előtt Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki szerint jelenleg közvetett megszorítás zajlik, amit azonban a végén úgyis a lakosság fizet majd meg. A Jobbik javaslata a progresszív adórendszer visszaállítása, az egykulcsos adó eltörlése. A párt emellett bevezetné a szociális kártyát, erre utalnák a segélyeket, és ezeket egy szociális bolthálózatban lehetne felhasználni. Ezzel többek közt a cigányság körében tapasztalható visszaéléseket is vissza lehetne szorítani - mondta Vona, aki átszervezné a szerinte pazarló EU-s pályázati rendszert és újratárgyalná az államadósságot is.
Cséfalvay az egykulcsos adót védi
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az egykulcsos adó a belső fogyasztást fogja egy éven belül fellendíteni, de fontosabbnak tartja az üzenetét, hogy aki többet dolgozik, az többet is érhet el. Az adósság átütemezéséről az államtitkár szerint beszélni sem lenne szabad a parlamentben. Magyarország jelenleg a piacról képes finanszírozni önmagát, nincs szüksége külső segítségre.
Atomellenes transzparens a karzaton - kép
Egy hatalmas, az atomenergia biztonságosságát megkérdőjelező transzparenst engedtek le az elnöki emelvény feletti karzatról a Greenpeace, nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament13.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Középen épp egy teremszolga próbálja behúzni a transzparenst
"A modern rabszolgaság rendszere"
A nyílt őszinte párbeszédet kérte számon a kormányon az MSZP-s Tóbiás József, aki szerint a munkaügyi törvények kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat. Ezt szerinte a kormánypártok azért teszik, mert téves elképzeléseik vannak a világ működéséről, nem a munkavállalót akarják rugalmassá tenni, hanem a munkaadókat. "Mi ez, ha nem a modern rabszolgaság rendszere?" - kérdezte Tóbiás.
Lázár és Schiffer beszélget - kép
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament10.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Schiffer András, az LMP és Lázár János a Fidesz frakcióvezetője, jobbra Balog Zoltán államtitkár
Vita a sürgős tárgyalásról
A kormány házszabálytól eltérést kezdeményezett, hogy a devizahitelek árfolyamásnak rögzítéséről szóló törvényjavaslatot már szerdán, rövidített időkeretben megtárgyalják, és a jövő héten szavazás legyen róla. Hegedűs Tamás jobbikos képviselő azt mondta: félmegoldának tartják a javaslatot, de az is jobb, mint a semmi, ezért támogatják a házszabálytól eltérést.
A szocialista Józsa István viszont arról beszélt, hogy nem támogatják a sürgős tárgyalást, mert a kilakoltatási tilalom feloldása kétezer család lakását veszélyezteti, illetve a valóságban nem jön létre a Nemzeti Eszközkezelő, és hiányzik a bérlakásprogram is. A hitel átütemetése a képviselő szerint csapda, mert egy külön számlán gyűlni fog az árfolyamkülnbözet, amit 2015-ben el kell kezdeni visszafizetni.
Az LMP-s Scheiring Gábor szerint nagyon sok alapvető problémájuk van a javaslattal, blöffnek tartják az egész konstrukciót, de támogatják a házszabálytól eltérést, mert még ez is jobb, mint a semmi.
A fideszes Rogán Antal szerint a probléma az MSZP-SZDSZ kormányzása idején keletkezett, mert az akkori kormányok megszüntették a támogatott forinthitelezést.
Hoffmann Rózsa a gyerekek jogairól olvas - kép
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament15.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Szerdán tárgyalják a deviza-árfolyam rögzítését
A parlament 303 igen szavazattal 42 nem ellenében hozzájárult a házszabálytól eltéréshez, így szerdán, rövid időkeretben tárgyalhatják a a devizahitelek árfolyamásnak rögzítéséről szóló törvényjavaslatot. A szavazás jövő hétfőn lehet.
Kedden sem tárgyalnak a kampányfinanszírozásról
Ismét nem vették napirendre az LMP javaslatát a kampányfinanszírozásról. A javaslat már egy éve tárgysorozatban van, de a kormánypárti képviselők eddig mindig leszavazták, hogy megkezdjék a tárgyalását.
Nem tárgyalnak a Rákóczi-emléknapról sem
A kormánypárti többség nem vette napirendrea a Jobbik javaslatát a Rákóczi-szabadságharc emléknapjára.
Schiffer: Ami sok, az sok
"Ami sok, az sok" - mondta Schiffer András LMP-frakcióvezető, reagálva arra, hogy az alkotmányügyi bizottság kedd reggel benyújtott egy törvényjavaslatot, amely alapvetően módosítaná a büntetőeljárási és a polgári perrendtartási törvényt is.
Kihallgatás két napig, védő nélkül
Egyetért Schifferrel a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki felháborítónak tartja az eljárást. A képviselő csak egy példát emelt ki a törvénymódosításból, amely megengedné például, hogy kiemelt bűnügyekben 48 órán keresztül védő jelenléte nélkül hallgassanak ki egy gyanúsítottat.
Ügyészi beavatkozás a bíróságok munkájába
A szocialista Steiner Pál szerint a javaslat alapvető intézményeket támad, és alapjaiban forgatja fel az igazságszolgáltatás rendszerét. Példaként azt mondta: a legfőbb ügyész beleavatkozhat a bíróságok munkájába, ő dönthet például arról, hogy egy ügyet melyik bíróságon tágyalják. "Út az önkény felé" - minősítette a javaslatot Steiner.
Az interpellációk következnek
Elfogadták a napirendet, kezdődnek az interpellációk. Kövér László is átadta az elnöklést Latorczai János alelnöknek.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament18.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Ingyenes M43-ast szeretne Botka László
Az M43-as autópálya Szegedet elkerülő szakaszának ingyenességét kérte a kormánytól Botka László, a város szocialista polgármestere, aki szerint a fideszes többségű közgyűlés is ezt kezdeményezte. A polgármester idézett egy levelet, amely szerint az elektronikus útdíj 2013-ra tervezett bevezetéséig már nem lesz ingyenes ez a szakasz, de Botka szerint ez túl késői lenne.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament21.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Fónagy János államtitkár szerint a kormány nem bírálhatja felül a korábbi uniós támogatási szerződést, amelyben fizetős szakaszként jelölték meg az M43-ast. Az egységes, elektronikus rendszer az államtitkár szerint megszünteti majd azokat az aránytalanságokat, amelyeket joggal vethetnek fel azok az autósok, akik joggal sokallják egy négynapos matrica árát.
Botka nem fogadta el a választ, mert ő a hétkilométeres szakasz azonnali ingyenességét szeretné. A parlament többsége elfogadta a választ.
"A Nemzeti Eszközkezelő a ködbe veszett"
A devizahitelesek megsegítését kérte számon a kormányon a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint a napirenden lévő törvény csak a következő kormány idejére, 2015-re napolja el a problémát. A törvényjavaslta emellett nem rendezi azok helyzetét, akiket szabad felhasználású hitelek felvételére vettek rá a bankok. A Nemzeti Eszközkezelő a ködbe veszett, mert nem tudtak rá forrást biztosítani - mondta Z. Kárpát, aki beismerést vár a kormánytól.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a parlament előtt olyan megoldás fekszik, amelynek lényege, hogy az állam, a bank és a hitelfelvevő együtt vállalja a terheket. A forintban gyűlő árfolyamkülönbözetre az állam - díj ellenében - garanciát vállal, az Eszközkezelő pedig nyomott áron vásárolhatja meg a lakásokat.
A képviselő nem fogadta el a választ, szerinte a Jobbik nem támogatja a "kormányzati oroszrulettet". A kormánypárti többség azonban elfogadta az államtitkári választ.
Illés a galvániszap-ügy felelőseit akarja látni
Ki kell vizsgálni, hogy miért nem nevezte meg az ügyészség a mai napig az úgynevezett csepeli galvániszap-ügy felelőseit - mondta Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, aki Németh Szilárd fideszes képviselő interpellációjára válaszolt. Illés szerint 2008-ban a környezetvédelmi felügyelőség megpróbálta eltussolni az ügyet, még őt is feljelentették arémhírterjesztés miatt. Az államtitkár azt ígérte, hogy lépéseket fog tenni azért, hogy az ügyészség megtalálja a felelősöket, őket felelősségre vonják, és kifizettessék velük a kármentesítésre fordított mintegy 120 millió forintot. A képviselő elfogadta a választ.
"Kevesebb olajrészvény kellene és több orvos"
"Kérem, kíméljen meg a már ismert szövegek elismétlésétől, nem érdemes már az elmúlt nyolc évet okolni" - mondta az LMP-s Szilágyi László, aki a rezidensek béremelését kérte számon a kormányon. "Kevesebb olajrészvény kellene és több orvos" - mondta a képviselő, aki szerint a rezidensek hamarosan beváltják a fenyegetésüket, felmondanak és elmennek az országból. Szilágyi azt várta az egészségügyi államtitkártól, hogy mondjon egyértelmű igent vagy nemet a rezidensek követelésére.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament23.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Szócska Miklós államtitkárt állítása szerint meglepte a Szilágyi által használt hangnem, aki szerint a kormány komoly erőfeszítéseket tesz, amelyeknek már eredményei is látszanak, de nem lehet egy év alatt mindent megoldani. "Dolgozunk az alternatív forrásteremtésen" - jelentette ki az államtitkár, aki szerint hamarosan visszatérnek a megoldási javaslattal.
A képviselő nem fogadta el a választ, szerinte a rezidenseknek nettó 200 ezres fizetés kellene, mert különben elmennek. A parlament elfogadta a választ.
Késő támogatások, packázó hivatal
A mezőgazdasági termelőket érintő, állítólag központi utasításra történő forrásvisszatartásokat kérte számon a vidékfejlesztési miniszteren az MSZP-s Gőgös Zoltán, aki szerint a mezőgazdasági hivatal (MVH) számtalan kisebb-nagyobb szabálytalanságot követ el, megkeserítve a gazdák életét. A képviselő kifogásolta a falugazdász hálózat leépítését is.
V. Németh Zsolt államtitkár szerint Gőgös az előző kormány idején államtitkárként segíthette volna a konkrét ügyek megoldását. V. Németh szerint a jelenlegi kormány hatalmas ügyhátralékot örökölt, számos területen tapasztaltak hiányosságokat.Az MVH átesett az uniós akkreditációs eljáráson, így az államtitkár szerint biztos, hogy törvényesen működik.
Csökkenő bérek miatt interpellált egy MSZP-s képviselő
A személyi jövedelemadó és az adójóváírás szabályainak változása miatt csökkenő bérekről kérdezett a miskolci szocialista Simon Gábor képviselő. Példaként a miskolci kórházakat működtető kft. 1600 alkalmazottjából ezer embernek csökkent a nettó fizetése, és ennek kompenzálására a cégnek nincs forrása. A képviselő azt kérdezte az egészségügyi államtitkártól, hogy miből és hogyan történik meg a bérkompenzációs.
Szócska Miklós államtitkár szerint a kormány kitart amellett, hogy az egykulcsos adó nem okozhat nettó bércsökkenést. Szócska szerint Miskolcon akkor követtek el súlyos hibát, amikor gazdasági társaságba szervezték a kórházakat, hiszen így nem jogosultak az állami kompenzációra (az egyházi intézményekben lesz ilyen kompenzáció). Az államtitkár szerint a küzdelmet folytatni fogják, mert mindenkinek hozzá kell jutnia a bérkompenzációhoz.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament24.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Simon Gábor nem fogadta el a választ, szerinte a problémát az szja-szabályok változása okozta. A parlament többsége viszont elfogadta az államtitkári választ.
Múzeum vagy Közszolgálati Egyetem?
A Természettudományi Múzeum épülete miatt interpellált Bödecs Barna jobbikos képviselő, arról érdeklődve, hogy mi lesz a múzeum sorsa, ha az egykori Ludovika Akadémia épületében helyezik el a január 1-én létrejövő Közszolgálati Egyetemet. A képviselő kifogásolta, hogy eddig milliárdokat költöttek a múzeumra, amit most talán kitesznek az épületből, vagy legalábbis nem költözhet minden részlege a központi épületbe.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament28.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Szőcs Géza államtitkár szerint a múzeum ma omladozó munkaterületen működik, így az intézménynek sem érdeke, hogy a nem erre a célra szánt. épületben működjön. Szőcs szerint az 1990-es években hibás döntésekkel kezdték átépíteni a műemlék épületet a múzeum céljaira. Az államtitkár szerint az egyetem fejlesztése nem érinti a múzeumi részeket, tehát nem válnak feleslegessé a korábbi beruházások. Döntés pedig még nem született arról, hogy hol helyezzék el az új egyetemet.
A képviselő nem fogadta el a választ, szerinte az első Orbán-kormány idején is folyt a most hibásnak nevezett múzeumfejlesztés. Az országgyűlés elfogadta az államtitkári választ.
Ki művelheti az állami földeket?
Az interpellációk végére értek a képviselők, az azonnali kérdések következnek. Az MSZP-s Harangozó Gábor azt kifogásolta, hogy a Hajdú-Bihar megyei Kaba környékén a helyi gazdák helyett a megyei közgyűlés fideszes elnökének barátai bérelhettek nagy szántóterületeket. A képviselő azt kérdezte: milyen módon kerülhetett ez az ezer hektár az érintettekhez, és általános lesz-e ez a gyakorlat.
Ángyán József államtitkár szerint a kormány elképesztő állapotban vette át az állami földvagyont, a földek 80 százalékát néhány nagy társaság bérli, esetenként száz forintért hektáronként, vagy akár ingyen is. A kabai földeket az államtitkár szerint egy csődbement társaság bérelte, amelynek lejárt a szerződése, és azt egy családi gazdaságokból álló társaság vette bérbe.
Miért nem a húsz kabai gazda kapta meg a földet? - kérdezte a viszontválaszban Harangozó, mire Ángyán úgy reagált: csak tavasszal derült ki, hogy az államnak olyan földjei is vannak, amelyekről nem is tud. A képviselő által kifogásolt bérlet az államtitkár szerint csak egy évre szól, és az őszi pályázaton a családi gazdálkodókat fogják előnyben részesíteni.
Debrecen csődjétől tart egy jobbikos képviselő
A debreceni csatornaberuházásról kérdezett Kulcsár Gergely,a Jobbik képviselője, aki szerint a Kósa Lajos által vezetett önkormányzat akár csődbe is mehet, ha vissza kell fizetnie az EU-s támogatást. Kulcsár szerint a projektben szinte nem úgy sikerül, mint ahogy kellett volna, a terveket is utólag rajzoltk az elkészült munkákhoz.
Cséfalvay Zoltán szerint nem ő az illetékes az uniós pályázatok ügyében, de azt el tudja mondani, hogy valóban pénzügyi korrekcióra van szükség egy 170 ezer eurós és egy 1,5 millió eurós többletmunka-megrendeléssel kapcsolatban.
Kulcsár szerint ő a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak címezte a kérdést, de a tárca átpasszolta azt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A képviselő dokumentumokból idézett, amelyek szerint tervek nélkül végeztek munkákat. Kifogásolta azt is, hogy egyes alválallkozókat máig nem fizettek ki. Cséfalvay szerint az EU mindent ellenőriz, ha szabálytalanság történt,a zt ki fogják deríteni.
Scheiring megvárja Matolcsyt
Scheiring Gábor LMP-s képviselő nem fogadta el válaszadónak Cséfalvay Zoltán, úgy döntött, megvárja Matolcsy György minisztert. Dorosz Dávidnak is várnia kell, mert a neki válaszoló az államtikár még nem ért be a terembe.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament32.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Támogatás egy nem létező alapítványnak?
Az erdélyi lapokat felvésárló Határon Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítványnak a Szerencsejáték Zrt-től kapott 250 milliü forintos adományáról kérdezett az LMP-s Dorosz Dávid, aki szerint az átutalás pillanatában, tavaly december 10-én az alapítvány még nem is létezett.
Fónagy János államtitkár szerint a Szerencsejáték Zrt. támogatási tevékenységét a cég társadalmi tanácsának javaslata alapján a vezérigazgató dönt. Az eljárás során minden esetben megvizsgálják, hogy jogképes-e a támogatott szervezet. Az államtitkár szerint a támogatási nyilatkozat december 10-én készült, az alapítványt pedig december 2-án vette nyilvántartásba a bíróság, ez a határozat december 11-én vált jogerőssé.
Dorosz szerint december 10-én az alapítvány nem létezett, és arról érdeklődött, hogy ez megvalósítja-e a hűtlen kezelés bűncselekményét. Fónagy szerint az alapítvány jogszerűen december 2-től működik.
Mi lesz a tűzoltóságok pénzével?
Az MSZP-s Pál Tibor azt kérte, a Belügyminisztérium nyugtassa meg az embereket, a tűzoltóság a tervbe vett államosítással nem veszti el azokat a forrásokat, amelyeket eddig az önkormányzatok biztosítottak. Tállai András államtitkár szerint 112 önkormányzati tűzoltóságot érint majd az államosítás. A vagyoni kérdéseket viszont a katasztrófavédelmi törvény vitájában kell rendezni. Pál szerint majdnem mindegy, hogy hol van a feladat, ha a finanszírozás változatlan. A képviselő ismét azt kérdezte, hogy mi lesza plusz támogatásokkal. Az államtitkár ismét azt javasolta Pélnak: vegyen majd részt a törvény vitájában. Tállai szerint ugyanakkor a hatékony gazdálkodással jelentősen javulhat a tűzoltóság helyzete.
Budaházyról és Képíró Sándorról kérdezik a legfőbb ügyészt
Miért visz tovább az ügyészség "önkényuralmi jellegű időszakban" megkezdett eljárásokat? - kérdezte a legfőbb ügyésztől Gaudi-Nagy Tamás, aki a Budaházy György és társai ellen terrorizmus, illetve Képíró Sándor ellen emberiség elleni bűncselkekmény vádjával folyó eljárást említette. Ezek Gaudi-Nagy szerint politikailag motivált ügyek, amelyekkel az ügyészség csak lejáratja magát.
Az ügyészség szempontjából nincsenek politikai ügyek - mondta Polt Péter legfőbb ügyész, aki szerint majd a bíróság eldönti, hogy mi legyen ezekkel az ügyekkel. Gaudi-Nagy szerint az ügyészségen elmaradt a rendszerváltás, és olyan ügyészsek képviselik jogellenes módon a vádakat,a kik nem képesek a jogállami követelményeknek megfelelni. Polt a viszontválaszban is ragaszkodott ahhoz, hogy csak a bírósági ítélet után lehet megíténi, helyesen jártek-e el.
A Közgép plusz 24 milliárdja
"Egy hihetetlen méretű lopás gyanújáról" kérdezett a szocialista Göndör István, kifogásolva, hogy a kormány 24 milliárd forinttal megemelte a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújítására szánt összeget. A beruházást az ismeretlen tulajdonosi hátterű Közgép Zrt. nyerte el. Göndör azt kérdezte: hogyan adhatott megbízást egy ismeretlen hátterű cégnek az a kormány, amely harcof hirdetett az offshore-cégek ellen.
Fónagy János válaszában nem foglalkozott a Közgéppel, csak azt modnta: hamarosan nyilvánosságra hozzák a pályázat dokumentumait, abból ki fog derülni, hogy magasabb műszaki tartalommal valósítják meg a beruházást, amely így is meg fog térülni. Göndör szerint viszont azt kifogásolta: a kormányhatározat már az eredményhirdetés után rendelkezett arról, hogy plusz 24 milliárd forintot adjanak a cégnek.
Morvai Krisztina és a Hunnia mozgalom szompatizánsai - kép
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament36.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője (balra) hallgatja Gaudi-Nagy Tamás felszólalását
Mikor semmisítik meg a konzultációs kérdőíveket?
Az úgynevezett szociális konzultáció adatvédelmi kérdéseire kérdezett rá az MSZP-s Nyakó István, aki idlzte az adatvédelmi biztos állásfoglalását, amely szerint a kormány jogtalanul kezel érzékeny személyes adatokat. A képviselő azt kérdezte: mikor semmisítik meg a kérdőíveket. Rétvári Bence államtitkár megismételte a kormány korábbi állítását, amely szerint a KEK KH a konzultáció előtt egyeztetett az adatvédelmi biztossal (az állítólagos egyeztetésekről itt olvashat). Rétvári azt is kiemelte, hogy a kérdőíven használt azonosítóhoz hasonlót javasolt az MSZP a kopogtatócédulákra, hogy így előzzék meg a visszaéléseket.
Mi lesz a csőd szélén álló önkormányzatokkal?
Kevesli a bajba jutott önkormányzatok megsegítésére szánt 30 milliárd forintot a jobbikos Volner János, aki azt kérdezte: mikor vet véget az önkormányzatokat csődbe vivő megszorításoknak. Tállai András államtitkár szerint ő nem veszi magára a kritikát, mert a jelenlegi kormány nem tehet az önkormányzatok helyzetéről, a 30 milliárd forint pedig a hátomszorosa annak,a mi erre a célra a múltben rendelkezésre állt. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a 250 milliárdos költségvetési zárolás nem érinti az önkormányzatokat.
L. Simon László és a nokiásdoboz - kép
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1106/20110614parlament37.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
A rokkantnyugdíjas cigányok érdeklik a Jobbikot
A rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról kérdezett a jobbikos Vágó Sebestyén, aki szerint a cigányság körében kiemelten nagy a rokkantak aránya. A képviselő egy kutatást idézet, amely szerint egy megyében a felnőtt cigányok ötöde rokkantnyugdíjas. A képviselő azt szeretné tudni, hogy ebben a körben miért nem kívánják felülvizsgálni az ellátásokat.
Halász János államtitkár örül annak, hogy a Jobbik támogatja a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, de visszautasítja azt a hozzáállást, amely származási alapon tesz különbséget a rokkantnyugdíjasok közt. Halász szerint még folyamatban van a felülvizsgálat szabályainak kidolgozása, az új szabályozás csak 2012. január 1-én lép hatályaba.
Miért nem számoltat el az elszámoltató?
Miért nem számoltat el az elszámoltató? - kérdezte Kepl Lajos jobbikos képviselő, aki szerint hiába keresték meg Budai Gyulát a balatonvilágosi volt BM-üdülő elcserélésével kapcsolatban, a kormánybiztos lezárta az éltala egyébként törvénytelennek ítélt a vizsgálatot. Rétvári Bence államtitkár szerint Budai feltárta, amit lehetett, és megadta a helyi önkormányzatnak a választ arra, hogy milyen további bizonyítékokra lenne szükség egy esetleges perben. Az államtitkár szerint a kormánybiztosnak nincs legitimációja eljárni egy magánjogi perben.
Szünetet tart az országgyűlés
A kérdések végére ért a parlament, az elnöklő Lezsák Sándor szünetet rendelt el. Tudósításunk ezzel véget ért.