Magyarország a szabadságharcosok földje volt, ma is az, és az is marad - zárta le a Magyarországról szóló európai parlamenti vitát szerdán Orbán Viktor miniszterelnök, aki közel három órán át hallgatta az európai képviselők kritikáit a kormány elmúlt másfél évéről. A felszólalók egy része keményen bírálta, más részük védte a magyar kormányt, a leginkább az alapján, hogy ki melyik európai pártcsalád képviselője.

Orbán megköszönte a kritikákat és a támogató hozzászólásokat is, bár szerinte sok képviselő érvelésébe nyilvánvaló tárgyi tévedések csúsztak, másokat pedig az érvek helyett a pártpolitikai düh vezérelt. Orbán azt mondta, ezek nem méltóak Európához.

A vita elején az Európai Bizottság ismertette álláspontját a kedden Magyarország ellen indított jogi eljárásokról. A bizottság szerint a jegybankról, a bírák nyugdíjazásáról és az adatvédelmi biztosról szóló jogszabályok értik az európai alapelveket, és mivel a kormány az eddigi felszólítások ellenére nem módosította ezeket, ezért jogi eljárást indítottak. A bizottsági ismertető után a néppárti képviselők azzal védték a magyar kormányt, hogy az EU nem szólhat bele ilyen mértékig egy független ország életébe, mint amennyire a bizottság szeretne, és sokan kiemelték Orbán szerepét a rendszerváltásban.

Orbán kapott kemény kritikákat is. Daniel Cohn-Bendit zöldpárti képviselő kiabálva ostorozta a magyar kormányt, azt állította, hogy Magyarországon kisebbségi csoportok élnek rettegésben, az új alkotmányról pedig nem volt érdemi vita. Guy Verhofstadt szabaddemokrata frakcióvezető szerint a kormány hatalmas munkát végzett el, de rossz útra tévedt. Bokros Lajos arról beszélt, hogy az Orbán-kormány szőnyegbombázást hajtott végre, többen pedig elővették Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, aki az új bírói hivatal vezetője lett, de a fideszes Áder János az összes nő nevében a védelmére kelt.

A vita egy idő után már inkább az európai identitásról kezdett szólni, egyre többen csak ürügyként használták a magyar problémát arra, hogy politikai nyilatkozatot tegyenek, vagy a saját pártjukról beszéljenek. Orbán záróbeszédében kijelentette, hogy a politikai verseny barátja, és csak az időhiány miatt nem igazítja ki a számos elhangzott ténybeli tévedést. Mindenkinek azt ajánlotta, hogy olvassa el az új alkotmányt, amely szerinte nagyon értékes dokumentum. Orbán azt mondta, a legtöbb vitás pont már rendeződött a kormány és az Európai Bizottság között, a többit pedig a következő hetekben lezárják.

Hallgassa meg, mit mondott Orbán!

Viviane Reding az EU igazságügyi biztosa szerint a vita arról szólt, hogy az egész EU azt szeretné, ha Magyarország tiszteletben tartaná az európai értékeket. Szerinte a bizottság pártatlanul járt el Magyarország ügyében és az európai értékeket tartotta szem előtt.

Egy néppárti képviselő szerint hatalmas túlzás arról beszélni, hogy a magyar kormány tejlhatalomra tör. A vita egyre nagyobb kitartást igényel mindenkitől. Többen a telefonjukkal babrálnak, Orbán a nyakkendőjét igazgatja.

Az egyik képviselő arról beszélt, hogy a magyar politikáról szóló vita az európai értékeket is érinti. Attól, hogy valami jogszerű, még nem biztos, hogy jogos is - mondta. Egy olasz néppárti képviselő azzal folytatta, hogy felszínes támadások érik Magyarországot, ami azt mutatja, hogy a vita rossz úton halad. Ha valamelyik tagállam intézkedései megfelelnek az európai alapelveknek, akkor azokat nem lehet más alapon kétségbe vonni.

Bokros Lajos európai parlamenti képviselő egy felszólalást hallgat. További képekért kattintson!

Egy néppárti képviselő hosszan szabadkozott felszólalása elején, hogy már nem emlékszik, mi volt Orbán elődjének neve, aki bevallotta, hogy hazudott.

Az ülést vezető Martin Schultz szerint már most is jó negyven perccel hosszabb volt a vita a tervezettnél, ezért nem fog tudni szót adni minden jelentkezőnek.

Az egyik felszólaló szerint az Orbán-kormány által hozott intézkedések egy részét más kormányok is meghozhatták volna. Ilyen volt szerinte a bankadó. A vitában érintett problémák szerinte nem Magyarországról, hogy egész Európáról szólnak. Felszólalását azzal zárta, hogy sikert kívánt a kormánynak.

Az egyik felszólaló azt mondta, nem politikusként, hanem egykori újságíróként aggódik a magyar sajtószabadságért. Szerinte rossz jel, hogy - amint fogalmazott - a belügyminiszter megfenyegette azt az újságírót, aki nyilvánosságra hozta Barroso Orbánnak írt decemberi levelét. A levelet az [origo] újságírója hozta nyilvánosságra, majd Kocsis Máté fideszes képviselő írásbeli kérdésben faggatta Pintér Sándort arról, hogy bűncselekmény történt-e a levél nyilvánosságra kerülésénél. Pintér válasza szerint elképzelhető, hogy az újságíró megsértette a levéltitkot, bár a levélben közügyekről volt szó, amelyek így közérdekből nyilvánosak.

Az egyik euroszkeptikus litván felszólaló szerint a szabadságot nem szabad összekeverni az elszámoltathatatlansággal. Azt javasolta Orbánnak, hogy ne az EU diktátumaira hallgasson, mert az visszahozza a szovjet időket.

Göncz Kinga MSZP-s képviselő szerint a kritika nem Magyarországnak, hanem a kormánynak szól, a kormány kommunikációja zavaros. Szerinte a kormány intézkedései a demokratikus intézményeket ássák alá. Göncz azt mondta, ez társadalmi robbanással fenyeget.