Így emlékezünk október 23-ra
2014. október 23. 11:39
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a magyarok mindig is tudták, hogy ha időről időre katonai túlerővel elcsendesíthették, terrorral elnémíthatták is az országukat, végleg nem tiporhatták el. Ha eljött az idő, a magyarok egyenes derékkal, büszkén álltak ki igazukért. Erre tanított 1956, erre bizonyíték 1848, Rákóczi és Thököly eszméje, és e szerint él és tesz a mai magyar kormány is, amely nem fél kiállni a magyarok igazáért, „azokért az eszmékért, amelyekért hőseink áldozták életüket” – mondta a miniszter csütörtökön Budán, a Széna téri 1956-os emlékműnél tartott ünnepi megemlékezésen.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulóján, csütörtök reggel, Budapesten a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Szerda délután a rendőrség telefonon tájékoztatta a Szolidaritás mozgalom elnökségét, hogy az október 23-ára tervezett akciójának megtartását nem engedélyezi, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az indoklásban a következő ok szerepelt: „lehetetlen cél”.
A TEK október 20-án rendelkezett arról, hogy a területet lezárja. A Szolidaritás szintén 20-án jelentette be a demonstrációt. Többször rákérdeztek arra, hogy szükséges-e további egyeztetés – ahogyan az általában lenni szokott. Ennek ellenére a hatóságtól mindig azt a választ kapták, hogy nem. Ezért volt meglepő a csütörtöki elutasító határozat, hiszen lehetőségük sem volt arra, hogy a helyszínt megváltoztassák, a 72 órás határidő miatt új demonstrációt sem tudtak bejelenteni.
Varga Mihály beszédében azt is kiemelte, hogy a kommunizmus elleni felkelések történetében a magyarok 1956-os forradalma volt a legnagyobb hatású. Bár a forradalom elbukott, máig ható eredményt ért el: az '56-os hősök mutattak rá arra, hogy a kommunista országokban fennálló rendszerek valójában emberellenes, korrupt és a társadalmi osztályok egymás elleni kijátszására épülő diktatúrák – mondta. „A kommunista rendszer legitimációját aláásó magyar forradalom hatása végső soron a keleti blokk válságát és bukását okozta” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
Még reggel megkoszorúzta az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékhelyét Áder János államfő a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A köztársasági elnök Nagy Imre néhai miniszterelnök és a névtelen áldozatok sírjánál, valamint a 298-as percellában felállított emlékhelynél is elhelyezte az emlékezés virágait.
A II. kerületi önkormányzat által szervezett megemlékezésen beszédet mondott Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki 1956. október 23-át sorsfordító dátumnak, útjelzőnek, a magyarok közös viszonyítási pontjának nevezte. A politikus szerint azonban október 23. nem csak a magyarság történetében jelentős dátum, az ugyanis az egész nyugati civilizációnak erkölcsi és lelki felszabadulást hozott. Végül azt mondta, az idei három választás bebizonyította, hogy nem veszett ki a magyarokból az összefogás képessége.
1956 kettős üzenete a szabadságszeretet és a bátorság, és ezt továbbadva az utódoknak megvalósulhat egy kicsi abból, amiért az '56-osok küzdöttek – mondta a nemzeti ünnep alkalmából tartott nagymarosi megemlékezésen Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője – a jelenlévő nagymarosi ’56-osokat külön köszöntve – ünnepi beszédében hangsúlyozta: 1956. október 23. egy győztes forradalom ünnepe.
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén Hölvényi György, a KDNP EP-képviselője az iraki keresztényüldözésre, és Európa felelősségére hívta fel a figyelmet. Hölvényi György figyelmeztetett: „Az Iszlám Állam további előretörésével szemünk előtt folytatódik Irakban a XXI. század elejének egyik legnagyobb politikai válsága. A török határ menti incidensek figyelmeztetnek, hogy a dzsihádista terjeszkedés elérte az euroatlanti érdekszféra határát”.
A néppárti képviselő az 1956-os magyar forradalommal állította párhuzamba a történéseket: „Magyarországon 1956 óta tudjuk, milyen elszenvedni egy katonai agressziót. Ma irakiak, köztük legnagyobb számban keresztények menekülnek el és szenvednek vértanúságot. Nem szabad, hogy Európa politikai megfontolásokból újra passzív maradjon”.
Az október 23-ai megemlékezés keretében átadták csütörtökön a Magyar Írószövetség székházában a Gérecz Attila- és az Arany János-díjakat. „1956 a nemzeti egység élménye, mikor többek lettünk együtt, mint amire külön-külön képesek lettünk volna” – emlékeztetett ünnepi beszédében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális főosztályvezetője. Hausenblasz Dóra hozzátette, a maiak feladata, hogy ezt az örökséget továbbadják a következő generációk számára, ebben pedig különleges felelősség hárul az írókra.
Az írószövetség dísztermében adták át a fiatal költőknek járó Gérecz Attila-díjat. Az elismerésben az idén Áfra János részesült az etika, az irodalom és a szociális problémák iránt is érzékeny, Glaukóma című, 2012-ben megjelent verseskötetéért.
Az ünnepség keretében Oláh János költő, a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának elnöke átadta az alapítvány életműdíjait. Elismerésben részesült Alföldy Jenő irodalomtörténész, Bertha Zoltán irodalomtörténész és Kemsei István költő, író. A laudációk után a díjazottak a pénzjutalom és oklevél mellett Kő Pál Arany János-szobrát is átvehették a kuratórium elnökétől.
Magyarország csak akkor lehet sikeres ország, ha felismeri, hogy minden baj forrása a szabadság hiánya – mondta Pataki Márton, az Együtt országos politikai tanácsának alelnöke a Bem-szobornál tartott október 23-ai megemlékezésén. A politikus arról beszélt, hogy amelyik ország nem szabad, az megállíthatatlanul halad a kudarc és az elszegényedés felé. Hozzátette: Magyarország még felemelheti önmagát, de csak akkor, ha kivívja saját szabadságát, ha nem engedi a mohó és igazságtalan hatalomnak, hogy milliók érvényesülését és életlehetőségét korlátozza.
Az LMP szerint az 1956 októberében az ország szabadságáért harcolók bebizonyították, hogy a legreménytelenebb helyzetben is szembe lehet szállni a legfélelmetesebb hatalommal is. Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke és frakcióvezetője az LMP október 23-ai megemlékezésén a budapesti II. kerületi Mansfeld Péter téren úgy fogalmazott: a hatalom ma „kisstílű packázással” fenyíti az önszerveződéseket, ezért sokan egyéni menekülőutakat keresnek, és „úrrá lesz rajtuk az úgyis mindegy”.
Barabás Richárd, az Együtt-PM XI. kerületi képviselője arról beszélt, hogy október 23. sokak számára „kötelező körré” vált, amelyet „le kell tudni”. Az idei választások lezárulta viszont lehetővé teszi, hogy ne az „aktuális, ki kivel fog össze című bábjátékra összpontosítsunk”, hanem arra, amiről az ünnep szól – állapította meg.
Érdeklődők egy T-34-es harckocsit néznek a Magyar Rádió budapesti, VIII. kerületi Bródy Sándor utcai épületének udvarán az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapján. A Magyar Rádióban 1956-ra emlékező tárlat nyílt, amelyen az MTI és a Magyar Rádió archívumából válogatott korabeli felvételeket mutatnak be, a látogatók megtekinthetik a történelmi helyszínt.
Egy érdeklődő korabeli rádiókat fotóz a 6-os stúdióban, az 1956-os eseményekre emlékező tárlaton a Magyar Rádió budapesti, VIII. kerületi Bródy Sándor utcai épületében az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapján.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke szerint a liberálisok a szabadságot képviselik a Kádár-rendszerrel és azzal a paternalizmussal szemben, amely ma újra megfigyelhető a magyar politikában. A független országgyűlési képviselő csütörtökön az MLP október 23-ai ünnepi megemlékezésén Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál azt mondta, 1956 számukra értékválasztás, történelmi orientáció, és a demokratikus ellenzék által az 1980-as évek végén megkezdett hagyományt folytatják azzal, hogy megemlékeznek 1956-ról a 301-es parcellánál.
Erdély-szerte megemlékeznek csütörtökön a magyar pártok, közösségek és önkormányzatok az 1956-os magyar forradalom kitöréséről; mivel Romániában október 23-a nem munkaszüneti nap, a rendezvények többségét délutánra vagy estére időzítették.
A Szabadság téri szovjet emlékmű lebontásáért demonstrál Budaházy György. A figyelemfelhívó demonstráció november 4-éig tart, az akcióhoz hazafias zenekarok, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom és a Jobbik is csatlakozik.
A parlamenti nyílt napon is rengeteg az érdeklődő. Hosszú sorokban állnak a bejutásra várakozók.
Az 1956-os magyar és az 1989-es romániai forradalom között vont párhuzamot Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje a román főváros közelében lévő Snagovban, ahol a magyar nemzeti ünnep alkalmából megkoszorúzta Nagy Imre emlékoszlopát. „Nagy Imre emlékműve előtt arra emlékezünk, hogy létezett olyan magyar hazafi, aki a kommunizmussal szakítva egy jobb, szabadabb jövőt kívánt a magyaroknak és a térség népeinek. A szabadság egyetemes gondolata mindmáig összeköti a románokat és a magyarokat: történelmünkben sokkal több a közös vonás, mint a különbség, és ezt meg kell becsülnünk” – hangsúlyozta az EMNP politikusa. Szilágyi Zsolt kifejtette, hogy az erdélyi magyarok 90 éve vannak a szabadságharc állapotában.
A Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalom a Nagy Imre-szobornál emlékezett. Beszédet mondott a párt elnöke, és Pusztai Erzsébet is.
Tedd magad szabaddá! mottóval, a civil szervezetek aktívabb közéleti szerepvállalásáért tüntettek a Blaha Lujza téren. A felszólalók a kormányt kritizálták, arról beszéltek, hogy a szabadságért mindenkinek tennie kell. Az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociális ágazat szervezeteit összefogó Humán Platform volt a szervező. A több száz résztvevő a Corvin áruház előtti parkolóban felállított színpadtól a Bacsó Béla utcáig töltötte ki a teret. A szónokok közös éneklésre, mozgásra biztatták a hallgatóságot a szemerkélő esőben.
A Tedd magad szabaddá! tüntetésén a Blahán Ferge Zsuzsa szociológus volt az egyik felszólaló, aki párhuzamot vont a jelennel: „Most is egy elnyomott ország küzd a szabadságáért, mert szabadon akar választani sorsot és életet.” A tüntetésen tudósítónk szerint ott volt Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester és Karácsony Gergely zuglói polgármester is, illetve körülbelül 3000 ember.
A magyar volt az első nemzet, amely fegyverrel kelt fel a sztálinista önkény és a kommunizmus ellen - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön a karcagi ’56-os megemlékezésen. A szülők és nagyszülők hihetetlen tenni akarásáról és hazaszeretetéről beszélt, ami a mai napig példa, amely erőt ad, és megmutatja, hogy a történelem ilyen nehéz pillanataiban is helyt kell és lehet állni.
A magyarokkal szemben adóssága van a világnak. Az öntudatára ébredt magyarság azonban nem kér többet, de nem is éri be kevesebbel, mint a többi, hozzá hasonló európai nemzet – olvasható Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 1956-os évforduló alkalmából, a hódmezővásárhelyi önkormányzat honlapján megjelent írásában.
Így telt az ünnep Miskolcon: volt vonulás a városon át a forradalom helyszínein a Zsolcai kaputól a Hősök teréig. A kormánypárti városvezetés mellett tizenegy helyszínen jelen volt a Jobbik, és több helyszínen a baloldali pártok is koszorúztak. A központi megemlékezés a Művészetek Házában volt, ahol Kriza Ákos polgármester (Fidesz-KDNP) a forradalom egységéről beszélt, szerinte ez jellemzi most az országot, és Miskolcot is.
1956-ban egy egész nemzet lázadt fel az önkényuralom ellen, bebizonyítva ezzel az egész világnak, hogy szembe lehet szállni az elnyomással – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Kapuváron. Kövér szerint 1956-ban „Szabadságunkért, függetlenségünkért, magyarságunkért és az európai keresztény értékekért harcoltunk”. Az ausztriai Andau (Mosontarcsa) és Kapuvár város közös megemlékezésén az andaui hídnál tartottak koszorúzást, és felszentelték az ott álló emlékoszlopot. A kapuvári Szent Anna-templomban Kövér László, Martin Eichtinger, Ausztria budapesti nagykövete, valamint a két város polgármestere mondott beszédet.
A Blahán tüntetők szerint meghalt a Magyar Köztársaság, és újra kell éleszteni. Riportunkat itt olvashatja.
1956 a bizonyíték arra, hogy van értelme az áldozatnak, van értelme a bátor kiállásnak, van értelme az erkölcsi helytállásnak. Erről beszélt Áder János az Operaház ünnepi díszelőadásán.
Véget értek az '56-os forradalom emléknapjának központi programjai, a rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs befejezte a munkát a Honvédelmi Minisztérium épületében – közölte a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH). Azt írták, hogy a nemzeti rendezvények sikerrel zárultak. A rossz idő ellenére több ezren látogattak el a Magyar Rádióban tartott kiállítása, a Terror Háza Múzeumba, valamint a fényfestéssel egybekötött Hobo és Bandája koncertre. A parlamentbe tízezren mentek. Rendkívüli esemény nem volt. A szabadtéri fotókiállítás a Margit körúton november 4-ig látogatgatható, és szintén november 4-ig közlekedik a 4-6-os villamosok vonalán a forradalmi villamos.