Favágó

Vágom a fát hűvös halomba,fényesül a görcse sikongva,zúzmara hull szárnyas hajamra,csiklándani benyúl nyakamba -bársonyon futnak perceim. Fönn, fönn a fagy baltája villog,szikrádzik föld, ég, szem, a homlok,hajnal suhint, forgács-fény röppen -amott is vág egy s dörmög közben:tövit töröm s a gallya jut. - Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz,ne szisszenj minden kis szilánkhoz!Ha odasujtsz körül a sorshoz,az úri pusztaság rikoltoz -a széles fejsze mosolyog. 1929. november<< előző    következő >>