Előrelátható kár: az új Ptk. új felelősségi rendszerrel közelítene az üzleti valósághoz (2. rész)

A szerződő felek közötti kommunikáció és együttműködés elősegítése és az új Polgári törvénykönyvnek az üzleti valósághoz való közelítése a célja a polgári kódex jövő márciusban életbe lépő új felelősségi rendszerének – mondta el az Origónak a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője. Az új felelősségi rendszer egyik legfontosabb reformja, az úgynevezett előrelátható kár fogalma – húzta alá dr. Unger Balázs. A két részes írás második részét olvashatják, az első rész itt érhető el.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint alapkérdésnek minősül, hogy mi is tekinthető előrelátható kárnak. Dr. Unger Balázs kiemelte: ezt alapvetően a joggyakorlat fogja kialakítani, mivel ezt esetenként lehet csak megítélni.

Mi várható a gyakorlatban?

Néhány, a Bécsi Vételi Egyezménnyel kapcsolatos és a Kommentár (A Ptk. kommentárja, Polgári Jog. Kommentár a Gyakorlat Számára. Szerkesztő: Petrik Ferenc) által is említett jogeset alapján számos gyakorlati tapasztalat már most leszűrhető azzal, hogy a magyar bíróságok szabadon eltérhetnek ezen döntésektől.

Alapelvnek tekinthető, hogy az ellenértékkel, vételárral valamennyire arányban kell lennie a követelt kárnak ahhoz, hogy azt előreláthatónak minősítse a bíróság. Például raktározási többletköltséget csak annyiban lehetett egy jogesetben érvényesíteni, amennyiben az arányban állt a vételárral.

Dr. Unger Balázs, ügyvéd, a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője

A legtöbb döntés előrelátható kárnak minősíti a szerződés teljesítésének az elmaradásából származó termeléskiesést és méltányos mértékű elmaradt hasznot, azonban ebben már nem egységes a joggyakorlat.

Több bírósági döntés is foglalkozott azzal az esettel, amikor a károsult a szerződéses partnereinek nem tud teljesíteni a szerződésszegés következményeként. A többségi álláspont szerint ezek a károk előreláthatónak minősülnek, ideértve a szokásos mértékű kötbért is.

A fölöslegessé váló ráfordítások, beruházások csak akkor tekinthetők előreláthatónak, ha másra nem hasznosíthatóak. Figyelemreméltó, hogy a Bécsi vételi Egyezményhez kapcsolódó gyakorlat szerint az üzleti hírnév sérülése nem minősül előreláthatónak, csak ha erre kifejezetten felhívta a jogosult a kötelezett figyelmét – mutatott rá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Kinek kell bizonyítania?

A bizonyítás kérdése nyilvánvalóan egy esetleges bírósági peres eljárás során bír relevanciával. Az új Ptk. szerint mindig a károsultnak kell bizonyítania, hogy az adott kár előrelátható volt, sosem a károkozónak azt, hogy az adott kár nem volt előrelátható.

Ebben a tekintetben óriási felelőssége lesz a bíróságoknak, hiszen lényegében ők fogják meghatározni, hogy milyen szintű bizonyítottságot várnak el: elég lesz csak valószínűsíteni, hogy az adott kár ésszerűen kalkulálható volt, vagy esetleg olyan szintű bizonyítást fognak elvárni a károsulttól, ami akár az ésszerű kártérítési igényt is meghiúsíthatja. Kérdés még, hogy milyen szintű előreláthatósági mércét állapítanak meg: az ésszerűen eljáró üzletemberét, vagy az ésszerűen eljáró átlagemberét – húzta alá dr. Unger Balázs.

Mire kell figyelni szerződéskötéskor?

Mivel az új Ptk. eltérést enged a fenti szabályok alól, ezért azok csak akkor alkalmazandóak, ha a felek kifejezetten eltérően nem rendelkeznek. A potenciális károkozó szemszögéből például fontos lehet azt tisztázni, hogy milyen összeghatárig áll fenn egyáltalán a felelőssége. A fentiekben már jeleztük, hogy a vételárral kell arányosnak lennie az előrelátható kárnak, azonban ezt egyértelművé teheti az adott fél azáltal, ha ténylegesen a vételár összegében korlátozza a kártérítési kötelezettségének a felső határát.

A jogosult szempontjából ugyanakkor kifejezetten veszélyes az olyan, a kötelezettek által előszeretettel alkalmazott felelősségkorlátozó fordulat, amely szerint a konkrét összegben maximalizált felelősség független attól, hogy a kár lehetőségére a jogosult figyelmeztette-e a kötelezettet vagy sem, ezt a kérdést ugyanis elrendezi a Ptk. előreláthatóságra vonatkozó rendelkezése.

A jogosult szemszögéből ugyanis a szerződéskötést megelőző kommunikáció igencsak felértékelődik, és alapvető érdeke lesz a szerződésbe foglalni, hogy melyek azok a különleges, vagy speciális körülmények, amire mindenképpen szeretné, ha a szerződéses partnere tekintettel lenne, és melyek azok a különleges kockázatok, amelyek az adott szerződéssel kapcsolatban fennállnak. Ezáltal képes lehet az előrelátható kár fogalmát valamelyest tisztázni, ami a későbbi jogviták esetében a bizonyítási kockázatát csökkentheti. A fenti korlátozó mondat elfogadása ugyanakkor azt jelentené, hogy erre a jogosultnak egyáltalán nem lesz lehetősége.

Az írásban már említett autóipari beszállítói példánál maradva, a megrendelőnek, vagy gyárnak alapvető érdeke a szerződésbe beleírni, hogy akár egy, vagy két napos késedelem is milyen jelentős károkat tud okozni az adott iparágban.

Amennyiben ezt megteszi, a beszállító már sokkal nehezebben fog tudni arra hivatkozni, hogy ésszerűen nem volt előrelátható az egynapos késedelem miatti jelentős kár. Ennek ugyanakkor az a veszélye a jogosult számára, hogy a szerződéses partner a szolgáltatás árába emiatt esetleg be fog építeni egy „kockázati felárat” – tanácsolta a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Összegzés

Az előreláthatósági klauzula szándéka a szerződő felek közötti kommunikáció és együttműködés elősegítése továbbá az új Ptk.-nak az üzleti valósághoz való közelítése. Azt majd a jövő fogja eldönteni, hogy az ezzel kapcsolatos perek során vajon az eljáró bíróságok is az üzleti realitásokhoz való közelítést fogják-e szem előtt tartani – mondta végezetül dr. Unger Balázs.