Nyugdíj és jog: összetett a rendszer és sok a kivétel

34 ezer nyugdíjas fog tudni pihenni idén nagyon méltányos önrésszel, szinte ingyen

A nyugdíjra vonatkozó jogszabályok rendkívül összetett rendszert alkotnak és a főszabályok alól is számos kivételt tartalmaznak, mondja a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Bekk Judit szerint ezért nagyon fontos tanács, hogy amennyiben komolyabb kérdés merülne fel, mindenképp ajánlott egy-egy döntés meghozatala előtt szakemberhez fordulnunk, vagy az illetékes hatóságtól segítséget kérünk.

A nyugdíjak fajtái tekintetében különbséget tehetünk a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátás között: a saját jogú nyugellátás az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék, míg a hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás és az özvegyi járadék.

Ki jogosult öregségi nyugdíjra?

A jogosultság feltétele nemtől függetlenül a törvény által előírt életkor betöltése – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ez jelenleg sávosan van meghatározva: az 1952 előtt születetteknél a 62. életév, míg az 1957-ben vagy az után születetteknél 65. életév a mérföldkő, a kettő között születetteknél születési évenként eltérő feltételeket támaszt a jogszabály.

Ki jogosult teljes, illetve résznyugdíjra?

Teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől a nyugdíjat megállapították nem áll biztosítással járó jogviszonyban. A résznyugdíjhoz 15 év szolgálati idő szükséges a másik két feltétel fennállása mellett.

A megkívánt szolgálati idő hosszán túl azonban lényeges különbség mutatkozik a két ellátás között a megállapított nyugdíj összegében is. Erre mindenképp érdemes figyelni – mondta dr. Bekk Judit.

A nőket illető kedvezmény

Öregségi teljes nyugdíjra jogosult életkorától függetlenül az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, ha azon a napon, melytől kezdve az öregségi teljes nyugdíjat megállapították, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Fontos, hogy itt jogosultsági időről és nem szolgálati időről rendelkezik a törvény – mutatott rá dr. Bekk Judit.

Forrás: AFP/Bengt Olof Olsson

Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő is.

A nyugdíj összege

A nyugdíj összegét a megszerzett szolgálati idő hossza és az alapját képező havi átlagkereset nagysága határozza meg.

A megállapított nyugdíj összegét lehet növelni. A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt is, ha valakinek az ellátása szünetel – nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján növelni kell.

A nyugdíj mellett természetesen lehet munkát is végezni, a saját jogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenység időtartama azonban szolgálati időként nem vehető figyelembe – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.