Dessewffy és Dávid: az új Pp. bizonyítási eljárási szabályai (1. rész)

Budapest, 2009. szeptember 28. A Fővárosi Törvényszék épülete a főváros V. kerületében, a Markó utcában (k), mögötte, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának piros tetős épülete (b), jobbra fent pedig, a Legfelsőbb Bíróság épületének részlete (zöldes tetővel). MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Az új Polgári perrendtartás jelentős változásokat tartalmaz a korábbi törvényhez képest és alapjaiban átalakítja a bizonyítási eljárás szabályait, amely a képviseletet ellátó ügyvédeken kívül az ügyfeleket is jelentősen érinti. A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Bozsó Brigitta ezért kétrészes, átfogó írásában ismerteti a legfontosabb tudnivalókat. Most az első részt olvashatják.

2018. január 1-én hatályba lépett az új Polgári perrendtartás, amely a bíróság előtti polgári peres ügyek szabályait tartalmazza – ismertette a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

A korábbi Polgári perrendtartás alapján az elsőfokú eljárás során a felek bármikor előadhatták kérelmeiket, újabb kérelmeket terjeszthettek elő, kiegészíthették a korábbi tényállításokat, bizonyítási indítványokat tehettek.

A leglényegesebb változás

Az új Pp. leglényegesebb változása az, hogy a peres eljárás most már két részből áll, perfelvételi szakasz és érdemi tárgyalási szakasz követik egymást. Az osztott perszerkezet kifejezett célja, hogy az eljárások gyorsabban befejeződhessenek, ne húzódjanak el újabb kereseti kérelmek, viszontkereset vagy bizonyítási indítványok miatt.

A perfelvételi szakaszban pontosan meg kell határozni a jogvita kereteit, mit kér a felperes, mi a kereset pontosan, milyen tényeken alapul, milyen jogcímen kéri azt, milyen bizonyítékai vannak a felperesnek és azok miért fontosak az ügy elbírálása szempontjából.

A perfelvételi szakaszban a bíróság véglegesíti a jogvita kereteit, így az érdemi tárgyalási szakaszban már csak a perfelvételi szakaszban véglegesített kereset, viszontkereset, ellenkérelem és előterjesztett bizonyítékokról lehet tárgyalást folytatni és a bíróság lefolytatja a bizonyítást.

A két részre osztott perszerkezet jelentősége

Miért fontos ez a két részre osztott perszerkezet? Dr. Bozsó Brigitta szerint azért, mert a perfelvételi szakasz véglegesítése után már nem lehet újabb kereseti kérelmet előterjeszteni, vagy arra vonatkozóan bizonyítást kérni, csak akkor, ha a Pp.-ben írt szabályoknak ez a módosított kereset és a bizonyítékok megfelelnek, és a bíróság azt engedélyezi.

Ezért a kereset előterjesztése előtt nagyon pontosan végig kell gondolni, mit szeretnénk elérni, mi az eljárás célja, és főként, hogy erre vonatkozóan milyen bizonyítékokat tudunk felsorakoztatni, vagy az előterjesztett bizonyítási indítványtól milyen eredményt várunk, annak milyen veszélyei lehetnek, milyen bizonyítékokkal rendelkezik az ellenérdekű fél.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Mint fent a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője írta, a perfelvételi szakasz lezárulta után csak kivételes esetekben, igen szűk körben van lehetőség arra, hogy újabb bizonyítékot terjesszenek elő a felek. Ilyen eset például, ha a bizonyíték később keletkezett, önhibáján kívüli okból nem tudta a fél a perfelvételi szakaszban ezt a bizonyítékot csatolni.

Lehetőség van utólagos bizonyításra akkor is, ha ellenbizonyításról van szó, vagyis lefolytatott bizonyítás eredménye alapján vált a fél számára egyértelművé, hogy milyen eszközzel vagy módon tudja a már lefolytatott bizonyítás eredményét megcáfolni.

A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzi, ha nem a törvénynek megfelelően került sor az előterjesztésére.

Ez jelentheti azt, amennyiben a perfelvételi szakasz lezárul és utána kerül elő egy bizonyíték, ami nem felel meg a fentiek szerint utólagos bizonyítás feltételeinek, a bíróság a bizonyítékot az ítélet meghozatalakor nem veszi figyelembe. Vagyis olyan, mintha nem is rendelkeznénk ezzel a bizonyítékkal.

(A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)