Dr. Heinrich Renáta elmondta: egyes esetekben a jogszabályok bizonyos szerződések megkötését kifejezetten kötelezővé teszik. A legismertebb példa erre a gépjárműveket érintő felelősségbiztosítási szerződés.
Annak, aki a forgalomban szabályosan kíván részt venni, nincs tehát választási lehetősége, mindenképpen rendelkeznie kell kötelező felelősségbiztosítással. Hasonlóképpen alakul a szerződéskötési kötelezettség bizonyos hivatások (ügyvédi, tervezői tevékenység) gyakorlása esetén.
Amikor korlátozott a másik szerződő fél megválasztása
Ettől eltérnek azok az ügyletek, melyek körében a másik szerződő fél megválasztása korlátozott – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ezzel jellemzően akkor szembesülünk, amikor közös tulajdonú ingatlan saját tulajdonunkban álló hányadát kívánjuk elidegeníteni. Polgári törvénykönyvünk egyértelműen leszögezi, hogy ilyenkor a kapott vételi ajánlatot változatlan tartalommal meg kell ismertetni a tulajdonostársakkal is.
Amennyiben bármelyik tulajdonostárs meg kívánja azt vásárolni, az eladónak vele kell megkötnie az adásvételi szerződést, nem pedig az eredetileg választott vevővel. Lényeges, hogy társasházak esetén a külön tulajdonú ingatlanok vonatkozásában jogszabály nem szabályoz elővásárlási jogot, de annak kikötése az alapító okiratban lehetséges.
Piaci helyzet és kötelező tartalmi elemek
Fontos megjegyezni, hogy a szerződő partner megválasztását bizonyos szolgáltatások szervezése és a szolgáltatást nyújtók piaci helyzete is akadályozhatja.
Gondoljunk csak a fővárosi közösségi közlekedésre: amennyiben tömegközlekedési eszközök igénybevételével kívánunk az egyik kerületben lévő otthonunkból más városrészben található munkahelyünkre utazni, a jegy vagy bérlet vásárlásával jön létre szerződés köztünk és az üzemeltető közt, ez utóbbi személyét illetően azonban választási lehetőségünk nincs.
Hasonlóképpen beavatkozik a jogalkotó a felek szerződési szabadságába azzal, hogy bizonyos megállapodásokra vonatkozóan kötelező tartalmi elemeket ír elő, például gépjármű adásvételi szerződések esetén kilométeróra állás rögzítése. Az ilyen kötelezések jellemzően a jogalanyok védelmét és általában a jogbiztonságot szolgálják.
Eltérő megvalósítási móddal ugyan, de hasonló cél szolgálatában állnak az olyan jogszabályi rendelkezések, melyek felső limitet jelölnek meg bizonyos fizetési kötelezettségek tekintetében. A kiadó lakások körében például rendkívül elterjedt eszköz a kaució, melyet a bérbeadók jellemzően a havi bérleti díj alapulvételével határoznak meg.
A törvény ugyanakkor behatárolja a felek mozgásterét azzal, hogy leszögezi: amennyiben a biztosíték a havi bérleti díj háromszorosát meghaladja, a túlzott mértéket a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.