Májustól így változtatja életüket a Ptk.

Mivel az Országgyűlés újra elfogadta az új Polgári törvénykönyv hatálybalépéséről szóló törvényt, a jelenlegi "állás" szerint májustól a kódex egyes részei hatályba lépnek, és fontos változást hoznak a mindennapi életünkben.

Az Országgyűlés a Ptk. hatályba lépéséről is döntött

A döntés nyomán az alapelvekről szóló első, valamint a személyekre, a gondnokságra, a cselekvőképességre, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokról szóló második könyv május elsejétől hatályba lép.

A Ptk. hatálybalépését követően induló gondnokság alá helyezési eljárásokban már az új előírásokat kell alkalmazni, így például a gondnokrendelésről sem a gyámhatóság, hanem a bíróság dönt. A várakozások szerint ezzel csökkenhet az indokolatlan korlátozások lehetősége.

A szakértői vizsgálaton alapuló eljárására vonatkozó szabályok terén pedig az igazságügyi elmeorvos-szakértő kirendelése önmagában nem elegendő, ezért a bíróság szükség szerint orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatot rendelhet el.

A szakértők körének bővülése miatt ki kell mondani azt is, hogy az ily minőségben eljáró gyógypedagógus vagy pszichológus nem tagadhatja meg a tanúvallomást.

Jön a sérelemdíj

Májustól sérelemdíj lesz a nem vagyoni kártérítés helyett, a sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértésének közvetett kompenzációjaként, illetve pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi büntetésként tölti be funkcióját.

A bíróság a sérelemdíj mértékét az eset körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására - tekintettel állapítja meg. A sérelemdíj iránti igény csak a Ptk. hatálybalépését követően elkövetett jogsértésekből eredően érvényesíthető.

Májustól a személyhez fűződő jogok megsértésének szankciói között önálló tényállásként lesz nevesítve a bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jog megsértésének szankciója.

Házasság, rokonok, örökbefogadás

A házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával, továbbá a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága az előző Ptk. szerint érvénytelen, ám az új kódex szerint nem.

Az örökbefogadott felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arról, hogy őt örökbe fogadták-e és - ha tizennegyedik életévét már betöltötte - kérheti vérszerinti szülőjének természetes személyazonosító adatait. A felvilágosítás megadásához - többek között - a vérszerinti szülő meghallgatása is szükséges.

Ha a vérszerinti szülő távol van, vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik, illetve, ha a vérszerinti szülő a meghallgatás során úgy nyilatkozik, hogy adatainak közléséhez nem járul hozzá, a bíróság dönt a vérszerinti szülő adatainak az örökbefogadott gyermekkel való közléséről, vagy azok megtagadásáról.

A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében külön törvényben szabályozott közvetítői eljárást vegyenek igénybe.

A bíróság által elrendelhető kötelező közvetítés költségeit és díját a perköltséghez kell hozzászámítani.