Az elektronikus ingóárverés megszüntette a manipulációt

Az eddigi tapasztalatok szerint az elektronikus ingóárverés kihúzta a talajt az árverések nepperei alól, az új rendszer kizárja az összejátszást, és ennek köszönhetően az ingóságok a korábbiakhoz képest háromszoros becsértéken kelnek el.

A vonatkozó jogszabály három felhasználási szintet különböztet meg, így az elektronikus árverési rendszer nem regisztrált felhasználók számára a felhasználói szabályzat megtekintését, az általános rendszerüzenetek megtekintését, az árverési hirdetmények nyilvántartásába való betekintést, és a licitnaplók megtekintését tesz lehetővé.

A második körbe a regisztrált felhasználók köre, akik amennyiben rendelkeznek az adott árverésre aktivált felhasználói névvel és jelszóval, úgy lehetőségük van az árverésen való részvételre, a licitálásra. A felhasználók harmadik csoportjába a végrehajtók tartoznak, akik e rendszeren tehetik közzé az árverési hirdetményeket, illetve végezhetik az árveréshez kapcsolódó egyéb feladataikat.

Nincs mód a befolyásolásra

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke szerint a rendszer óriási előnye, hogy bizonyos kapukat beépítve, kizárja a manipuláció lehetőségét. Például, az érverező anonim, így fizikailag nincs arra mód, hogy valakit egy szervezett árverezői kör eltántoríthasson a licitálástól.

Krejniker Miklós kifejtette: a hagyományos árverésen, ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték egynegyedéig. Mivel itt befolyásolni lehetett a bizonyos körökön kívüli árverezőket, ezért ez a leszállítás meg is történt.

Ám most változott a helyzet: a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem is teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer, ha az nem éri el a becsérték egynegyedét, arra pedig végképp nincs mód, hogy valaki egy "tisztességesebb" áron licitáljon.

Mindennek következtében a becsérték 50-60 százalékát is sikerül érvényesíteni, ez a korábbi, jellemző összeg háromszorosa, akkor ugyanis a hagyományosan licitálók mindig lementek a legalacsonyabb becsértéki határig.

A tapasztalatok szerint a visszaélések kizárásával nőnek a bevételek is. Jellemzően gépkocsi árverésekről beszélünk, hiszen az átalagos műszaki cikkek, bútortárgyak esetében olyan kicsi a haszon, hogy nagy kereslet nincs rá.

Ha nem akar fizetni a győztes

Mivel anonim szereplőkről beszélünk, a hagyományos árverésen pedig főszabályként az árverés után, készpénzben kellett fizetni, felmerül a kérdés, miképp lehet fizetésre kötelezni az anonim szereplőket?

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke rámutatott: az árverést lefolytató végrehajtó csak akkor aktiválja a felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy, vagy szervezet a becsérték 10  százalékának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták.

A becsérték megfizetésének megtörténte visszakereshető, hiszen mindenki szerepel az árverezők nyilvántartásában. Ugyanígy nyomon követhető a győztes, aki ha mégsem akarja befizetni a liciten legjobb ajánlatnak számító összeget, a bíróság ezt megfizetteti vele, az általa megajánlott összegért felelősséget kell vállalnia.

Nem vehet részt

Sőt, a jogszabály a következőket mondja: a legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat a megvett ingóság elárverezése után készpénzben azonnal kifizetni, ellenkező esetbe az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. (A fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben.)

Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha nem térítette meg, a végrehajtást foganatosító bíróság őt a különbözet megtérítésére kötelezi.

Végrehajtók világnapja

A bírósági végrehajtók 3. világnapján 2010. június 10-én a Bírósági Végrehajtók és Tisztviselők Nemzetközi Szervezete kinyilvánította, hogy a végrehajtó munkája jelenti az egyetlen törvényes, jogilag teljes körűen szabályozott utat a bíróság határozatainak teljesítéséhez, jelenti a garanciát a bírósági határozatok eredményes és törvényes végrehajtásában.

Az Alkotmánybíróság egyébként 46/1991.-es határozatában rámutatott arra, hogy a bírósági határozatok tiszteletben tartása a jogerős bírósági döntések teljesítése - akár bírósági végrehajtás alkalmazásával is - a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik.