Répássy: Jó döntés volt, hogy a közjegyzők intézzék a fizetési meghagyásokat

Helyesen döntött a jogalkotó akkor, amikor a fizetési meghagyások kibocsátását a közjegyzők hatáskörébe utalta - jelentette ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a 22. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon.

Az igazságügyért felelős államtitkár szerint jó döntés volt a közjegyzőkre bízni a fizetési meghagyások kibocsátását

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára szerint a jogalkotó 2010. június elsejével az elektronikus ügyintézésre alapozva utalta a hazai közjegyzők hatáskörébe a fizetési meghagyások kibocsátását.

Ezzel a legfontosabb permegelőző módszerrel a bíróságok tehermentesítése mellett a jogalkotó azt is szerette volna elkerülni, hogy az ügyletek kötelezettei esetleg azért érezzenek kísértést a nemfizetésre, mert bízhatnak az eljárás elhúzódásában.

Százezer kibocsátás, ügyhátralék nélkül

Répássy Róbert szerint nagy kérdés volt a júniusi induláskor, hogy a közjegyzők rendszere alkalmas lesz-e a nagy mennyiségű fizetési meghagyás kibocsátására, kezelésre. Mára beigazolódott, helyes volt a jogalkotói döntés.

A júniusi indulás óta a közjegyzők mintegy 100 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki úgy, hogy ügyhátralékot sem halmoztak fel, ezért az államtitkár szerint köszönet és elismerés jár a közjegyzői karnak.

Ugyanakkor pár kérdésben még pontosítani kell az új törvényt, például a kamatszámítás módjával kapcsolatban eltérő szakmai véleményeket hallani. A szükséges módosításokra az érvek mérlegelése, valamint esetleges bírói döntések után kerülhet sor - mondta Répássy.

Hatalmas változások a közjegyzőknél

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, Tóth Ádám szerint az elmúlt egy év hatalmas változásokat hozott a hazai közjegyzők életében, elsősorban az eljárások gyorsaságát segítő, komoly informatikai rendszert igénylő eljárások esetében.

Pedig a nagyon szerencsétlen kodifikációs körülmények miatt a semmiből kellett megteremteni az új rendszert az igazságszolgáltatás részeként jogszolgáltató tevékenységet végző közjegyzőknek, akiknek megítélése szerint ismét sikerült bizonyítaniuk.

(Ismeretes, a kamara azért küzdött az előkészítés során, hogy legyen elég idő a rendszert kezelő szoftver kidolgozására. Ám csak áprilisban három olyan lényeges változtatás történt a jogszabályi környezetben, amelyek külön-külön is másfél-két hónapos fejlesztést igényeltek volna. A rendszer viszont júniusban elindult, miközben az utolsó végrehajtási rendeletek május elején jelentek meg - a szerk.)

Hasonló próbatétel volt annak idején a végrendeletek rendszerének létrehozása - amelyet jelenleg már az ügyvédség is használ -, vagy a zálogjogi nyilvántartás megalkotása, ahol immár perceken belül bejegyzésre kerülnek a zálogjogok - fejezte be Tóth Ádám.

Hat-nyolc hónap helyett két hét

A bíróságokra évente mintegy félmillió fizetési meghagyás érkezett, ám a leterhelt igazságszolgáltatás hónapokig intézte ezek sorsát, az átlagos ügyintézési határidő hat-nyolc hónap volt.

A kormányzat annak érdekében, hogy a bíróságok több időt fordíthassanak az érdemi ítélkezési munkára, a fizetési meghagyásos eljárásokról szóló a 2009. évi L. törvénnyel, 2010. június elsejével, a közjegyzők hatáskörébe utalta a pénzkövetelésekkel kapcsolatos fizetési meghagyásos eljárások intézését.

A közjegyzők által június óta működtetett új rendszerben, ha az adós nem fizet ki egy számlát, meglehet, már két héten belül megérkezik hozzá a fizetési meghagyás, szemben a korábbi, a bíróságok által kezelt rendszerrel, ahol hat-nyolc hónapig kellett várni.