Magyarországon is szükség lenne a magáncsőd intézményére

A pozitív európai tapasztalatok ellenére a hazai csődjog még nem ismeri a természetes személy fizetésképtelensége esetén lefolytatható adósságrendezési eljárást, ám javaslatok már születtek az ügyben - mondta el az [origó] - nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A magáncsőd intézményére vonatkozó törvényjavaslatot már benyújtották a Parlamentnek

A háztartások növekvő adósságállománya rendezett eljárási keretek között tartható adósságrendezést kíván meg. Erre azonban csak a jelenleg hatályos csődtörvény módosítása nyújthatna megoldást. Tavaly októberben ellenzéki törvényjavaslat került benyújtásra, amely a három lépcsős adósságrendezést tenne lehetővé.

A kilakoltatási moratórium próbált a sokakat fenyegető helyzetre átmeneti megoldást adni, ám nem jelenti a probléma érdemi kezelését, sőt, egyesek szerint csupán késlelteti az igazi problémák eszkalálódását, emellett pedig rontott az adósok fizetési morálján is.

Nyugat-európai mintát vennénk alapul

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a magáncsőddel kapcsolatos törvényjavaslat részleteiben mutatja be a nyugat-európai modelleket, és a hazai jogban is a nyugat-európai mintát alapul véve három lépcsős rendszer bevezetését tűzte ki célul.

Az első szakasz nálunk itt is az egyezségkötési kísérlet lenne. Ez hitelezői közreműködést és kompromisszum-készséget igényel. A második szakaszban egy gyorsított csődeljárásra kerülne sor.

Dr. Kovács Attila szerint ebben az esetben vagyongondnokot rendel ki a bíróság, aki az adós vagyonát számba veszi, és javaslatot tesz az értékesítésre, illetve a hitelezők közötti szétosztására. Amennyiben ez megtörténik, az adós megszabadul a fennmaradó tartozások kiegyenlítésétől azok behajthatatlansága címén.

Az adós gazdasági helyzetének jövőbeni javulása esetére a hitelezők a polgári eljárás szabályai szerint követelhetnék az adós ki nem fizetett tartozásait. A javaslatnak ez egy elég következetlen rendelkezése, hisz az adóst semmiben nem ösztönzi, sőt, éppen, hogy visszatartja attól, hogy a jövőben erőfeszítéseket tegyen a gondosabb gazdálkodás érdekében.

Tartós törlesztési eljárás

A harmadik szakasz, az úgynevezett tartós törlesztési eljárás nagyban hasonlít az osztrák mintához. Erről szintén a bíróság dönt, de a hitelezők hozzájárulására is szükség van - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Az eljárás időtartama előreláthatóan öt év lenne, ami hitelezői jóváhagyás mellett akár két évre is rövidülhet, vagy akár egy évvel meghosszabbítható is lenne.

Lényegét tekintve az adós vagyona feletti rendelkezési jog vagyongondnok általi gyakorlásáról van szó. Így az adós gazdálkodása és életvitele szoros felügyelet alá kerülne, csak a legalapvetőbb, létfenntartáshoz szükséges kiadásokról való döntés joga maradhatna az adósnál.

Dr. Kovács Attila emlékeztetett, hogy a magáncsőd intézményének hazai bevezetéséről egy évvel ezelőtt vita alakult ki. A Magyar Bankszövetség fejezte ki aggodalmait, amellett, hogy a magáncsőd intézményének létjogosultságát, a számos európai országban való működésére tekintettek, elismerte.

A szövetség megjegyezte ugyanakkor, hogy a magáncsőd bevezetéséhez sokkal nyugodtabb gazdasági helyzetre lenne szükség, a jelenlegi válságos helyzet azonban sem Nyugat-Európában sem Magyarországon nem teremti meg az intézmény bevezetésének lehetőségét.

Felelős hitelfelvétel kell

A már 2009-ben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kidolgozott törvényjavaslat is tartalmazott rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az adósság egy része megfizetése alól az adós mentesülhet.

Ezen intézményes mentesítést a bankok elfogadhatatlannak tartják. A hangsúlyt inkább a felelős hitelfelvételre helyezik - mondta az ügyvéd.

A jelenlegi törvényjavaslat egyelőre nem váltott ki jelentősebb vitát, ennek oka talán az lehet, hogy a kormánynak is kész konstrukciója van a devizahitelesek megsegítésére. A kormány nyilvánosságra jutott javaslata azonban továbbra is csak egy speciális helyzetet, a deviza hitelesek sajátos problematikáját kezeli.

Időszerű lenne a megalkotás

Ám a családok eladósodottságának magas foka és a hiteleiket késedelmesen törlesztők arányának fokozatos növekedése elgondolkodtató, és sok minden azt bizonyítja, időszerű lenne a magánszemélyekre vonatkozó csődszabályok hazai megalkotása is.

Ebben pedig ajánlatos szem előtt tartani olyan szociális szempontokat is, amelyek okán a kormányzat(ok) megakadályozták a lakóingatlanokból való kilakoltatásokat eddig - emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.