A semmisség alapján támadnák a devizahitelesek szerződéseit

A svájci frank alapú hitelszerződések értékelése eltérő, az egyik álláspont szerint akár egyes szerződések semmisségét is kimondhatja bíróság, más vélemények szerint a jogszerű és engedélyezett hitelek felvevői hosszú éveken keresztül jól jártak az ügylettel.

A Szociális Kerekasztal állásfoglalása szerint a bankok a devizahitelek alkalmazása vonatkozásában megtévesztették a hitelfelvevőket, hiszen a devizahitel jellemző tulajdonságait nem mondták el, sőt olyan alkalmazásra beszélték rá a hitelfelvevőket, amely a számukra egyértelmű veszteséget eredményez.

A jó erkölcsbe ütköző, megtévesztéssel létrejött szerződések a magyar polgárjog, a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmisnek tekinthetők.

Az ominózus bekezdés szerint ugyanis "semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik."

A Ptk. 234. § (1) szerint a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat, azaz közömbös, hogy a szerződés kötése, vagy a semmisség felismerése óta mennyi idő telt el.

Más jogászi vélemények szerint, illetve a Bankszövetség illetékeseinek több nyilatkozata alapján a szerződések jogszerűek és szabályosak voltak, és mindezt a felügyeleti szervek rendszeres ellenőrzései is alátámasztották.

(A magyar médiában egyébként megjelentek olyan vélemények is, melyek szerint a hitelfelvevők éveken keresztül élvezték a devizahitelek előnyeit a forintban felvett hitelekkel szemben.)

A szerződések nem egyformák

A szerződések nem egyformák - húzták alá megkeresésünkre a D.A.S. JogSzerviz szakértői -, ám maga a kérdés valóban nagyon érdekes, miszerint a svájci frank alapú hitelek felvevői hivatkozhatnak-e a szerződések semmis voltára.

Ennek eldöntéséhez nem lehet általánosságban kezelni a hitelszerződéseket, hanem minden egyes szerződésnél külön-külön kell végigmenni a szerződéskötés folyamatán, és megvizsgálni, elmaradt-e a tájékoztatási kötelezettség?

Meg kell továbbá vizsgálni továbbá, hogy a kontraktus megkötésekor jogszabályba ütközött-e, így például van-e úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat, majd valamennyi körülmény egyedi mérlegelését követően lehet eldönteni, hogy a semmisségre történő hivatkozásnak van-e alapja.

A bankok tájékoztatási kötelezettsége

A hitelszerződések megkötése előtt a hitelt nyújtó bankokat részletes tájékoztatási kötelezettség terhelte - húzták alá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

2005. január 1-től ugyanis jogszabály írja elő, hogy a hitelt felvevő fogyasztók figyelmét külön, úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozatban fel kell hívni a lehetséges árfolyamváltozásokra. A nyilatkozatot az ügyfélnek alá kell írnia, mellyel az abban foglaltakat tudomásul veszi.

Általánosságban elmondható, hogy legtöbb ember hitelfelvételi döntését a hitelfelvételkor aktuális törlesztő részletek határozták meg. A legalacsonyabb törlesztő részletet a svájci frank alapú hitelek eredményezték, így a hitelfelvevők nagy része emellett döntött.

A devizahitel ugyanakkor az árfolyam változása miatt jelentős kockázatot rejt magában, a törlesztő részletek megemelkedhetnek. Az esetleges hátrányos árfolyam- és kamatváltozások lehetőségét a hitelfelvevők nem vették figyelembe.

Az emberek tízezreit érintő ügyben kulcsszerepet kaphat az a kérdéskör, hogy a hitelfelvevők milyen módon, formában kaptak tájékoztatást az esetleges kockázatokról. A semmisség megállapításához egyébként a szerződés megkötésekor fennálló körülményekre lehet hivatkozni - mutattak rá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.