Elérkezett a családi vállalkozások első nagy generációváltása

A magyarországi családi vállalkozások jelentős része generációváltás előtt áll, a rendszerváltást követően útjára indított családi cégek alapító, vezetői napjainkra elérték a nyugdíjas kort. A családon belüli utódlás, vagy a cég külsős szakember által történő további működtetése számos gazdasági, stratégiai és jogi kérdést vet fel - tudta meg az [origo] a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől.

Dr. Kovács Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője

A rendszerváltást követően létrehozott családi vállalkozások különböző utakat jártak be, akadt közülük, amely egészen naggyá nőtte ki magát, akadt, amelyik lényegében maradt az eredeti struktúrában, és számos közülük úgynevezett közepes vállalattá vált - fejtette ki dr. Kovács Attila.

Túlnyomó részükre viszont az jellemző, hogy a rendszerváltást követően az akkor ereje teljében lévő harmincas, negyvenes korosztály kezdte el a munkát, kezdte felépíteni a céget. Az alapító generáció napjainkra érte el, éri el a nyugdíjas kort.

Egy részük el sem tudná képzelni életét a cégben folytatott munka nélkül; mások viszont már szívesen átadnák a stafétabotot, elsősorban a leszármazottaknak. Megtörténhet azonban, utóbbiaknak ehhez nincs kedve, vagy bizonyos képességeknek híján vannak, ilyenkor akkor egy külsős szakemberrel kell számolni a működés érdekében.

A váltás számos gazdasági, stratégiai, munkaszervezési, jogi kérdést vet fel, és a fontos fordulópontot felismerve, Magyarországon jelenleg már működik a Családi Vállalat Akadémia, amely célkitűzése a magyar és a régiós, közép- és nagyvállalati körbe tartozó családi vállalkozások segítése, támogatása a rendszerváltás után két évtizeddel törvényszerűen bekövetkező működési, munkaszervezési, utódlási kihívásokban.

Társasági és szindikátusi szerződés

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a tanácsadással foglalkozók első lépése mindenképpen az adott társaságnál kialakult helyzet elemzése, az adott vállalatra szabott átvilágítás. Ennek ismeretében lehet meghatározni a stratégiát, kialakítani a megfelelő jogi alapformákat.

Adott cég esetében ugyanis számos jogi kérdésben dönteni kell, példának okáért abban, hogy miképp rendezzék a klasszikus társasági jogviszony kérdéseit, a tagok, döntéshozók egymás közti viszonyait, milyen jogi kereteket találjanak a vállalkozás minél sikeresebb működése kialakításának elősegítésére.

A társasági szerződés elsősorban a társaság szervezetét és működését, harmadik személyekkel szembeni kapcsolatfelvételének a módját, a tagoknak a társasággal szembeni jogait és kötelezettségeit rendezi. Az úgynevezett szindikátusi szerződésben a tagok egymással kapcsolatos viszonyaikat rendezhetik.

Családtagok, beházasulók és külsősök jogi helyzete

A szindikátusi szerződésben kialakítható az egymással szembeni együttműködés kölcsönös elvárásainak jogi kerete. Ez abban a helyzetben is rendkívül fontos, ha a családi vállalkozást nem az alapító leszármazója menedzseli tovább, hanem racionális okokból külsős menedzser viszi tovább a célkitűzéseket - emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Ilyenkor törvényszerűen felmerülnek a döntéshozással, a szavazati joggal kapcsolatos kérdések, a menedzser és a családtagok egymás közti jogviszonyainak megnyugtató szabályozása.  Felmerülnek a tulajdonlással, az örökléssel kapcsolatos jogi problémák is.

Adott esetben, ha nem külsős menedzser, hanem a leszármazók viszik tovább a céget, egy tanácsadónak meg kell birkóznia azzal a helyzettel is, hogy kielégítő módon rendezze például a társaságot irányító testvérek egymás közti kapcsolatát, cégen belüli helyzetüket, döntéshozatali kompetenciájukat (melyek lehetnek egyenrangúak, ám születhet ellenkező döntés is).

Dr. Kovács Attila hangsúlyozta: a generációváltás pillanatában lévő hazai cégek esetében, és itt elsősorban a közép- és nagyvállalati körbe tartozókról van szó, létezik egy állandó, konstans jellemző is. Ez pedig a nemzetgazdasági fontosságuk, a felmérések szerint ugyanis ma Magyarországon a cégek felét a családi vállalatok adják, és a GDP előállításában is döntő szereppel bírnak.

A Családi Vállalat Akadémia éppen ezért indította útjára speciális képzéseit, amelyben a jogászok számára is számos kérdésben próbálnak segíteni. Például abban, hogy a szervezet irányítási struktúráját miképp illesszék a tulajdonosi adottságokhoz, vagy az alapító öröklési szándékait hogyan hangolják össze a cég menedzselési érdekeivel. Arra is választ kell adott esetben találni, miképp rendezzék a családba beházasodók és a nem családtag menedzserek jogi helyzetét.