Júliustól új munkajogi magatartási szabályok jönnek

Bár külön figyelmet szentel júliustól az új Munka törvénykönyve a munkáltató és a munkavállaló egymással szembeni, általános magatartási követelményeket megfogalmazó szabályoknak, ám számos kérdésben, így például az adott helyzetben általában elvárható magatartás tekintetében, vagy a munkavállaló pillanatnyi helyzetét meghatározni képes GPS-es mobiltelefonok figyelembevétele módjában, az adott helyzet határozza meg a jogi értékelést - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Orbán Zita, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője

E magatartási követelmények részben már a jelenlegi szabályozásban is megjelennek - bár nem egy helyen, csokorba szedve, hanem elszórtan a törvényi rendelkezések között - részben azonban olyan újdonságokat is tartalmaz az új Munka törvénykönyve, amelyek inkább a polgári joghoz közelebb álló szemléletet tükröznek, illetve egyéb, eddig nem szabályozott kérdésköröket ölelnek fel.

Egyik ilyen újdonság annak deklarálása, hogy, a polgári jogi jogviszonyokkal összhangban, a munkaviszony során is úgy kötelesek eljárni a felek, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható - mutatott rá dr. Orbán Zita.

E rendelkezés beépítését megelőzően vitára adott okot, hogy a "tőle elvárhatóságot", vagy az "adott helyzetben elvárhatóságot" követeljék-e meg. Végül az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye került beépítésre, amelyet pontos tartalommal majd az a bizonyos konkrét adott helyzet fog megtölteni.

Munkahelyen kívüli magatartás

További újdonság annak kifejezett deklarálása, hogy a munkavállaló munkaviszonya fennállása alatt munkahelyén kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

Ugyanígy nem gyakorolhatja a munkavállaló a vélemény-nyilvánítási jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét sértő, vagy veszélyeztető módon. A megfogalmazásból kitűnik, hogy a tényleges veszélyhelyzetnek nem kell fennállnia, elegendő a veszélyeztetés is - hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Ennek kivédése érdekében pedig a munkáltató korlátozhatja a munkavállaló magatartását - e korlátozásról azonban őt előzetesen tájékoztatni kell. Ugyanígy a személyhez fűződő jogok is korlátozás alá eshetnek abban az esetben, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges. További feltétel pedig, hogy ez arányos legyen.

E korlátozás azonban természetesen nem lehet általános érvényű, minthogy a munkavállaló a személyhez fűződő jogáról általános jelleggel nem mondhat le. A korlátozás módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

A magánélet nem ellenőrizhető

Az ellenőrzési jogkör deklarálása körében az új jogszabály rögzíti, hogy a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti a munkáltató, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Érdekes kérdést vet fel e szabály napjainkban, a GPS-es mobiltelefonok korában, amelyek révén a munkavállaló pillanatnyi helyzete a nap huszonnégy órájában meghatározható.

Bár egyes nézetek szerint ez nem az ellenőrzési jogkörbe tartozik, csupán adatkezelés, azonban az esetleges jogviták elkerülése érdekében javasolt a munkavállalóval írásban megerősíttetni, hogy a fentieknek tudatában van, és azt elfogadja.  Az ellenőrzés módjáról egyébként is tájékoztatni kell a munkavállalót - emelte ki dr. Orbán Zita.

További általános magatartási követelmények

Az új Munka törvénykönyve az általános magatartási követelmények tekintetében azt is kimondja, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, és a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

A felek továbbá kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás, ebben a körben a jogalkotó mások jogos érdekeinek csorbítását, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozását, zaklatását, véleménynyilvánításának elfojtását sorolja fel.