A közüzemi tartozás, elmaradt lakbér és a rongálás a kiadott lakás legnagyobb kockázata

A bérlő és az ingatlantulajdonos közötti leggyakoribb probléma a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás, a bérelt ingatlan lakó által történt megrongálása, és természetesen az esedékes részletek meg nem fizetése szokott lenni - számolt be a tapasztalatokról a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vizi András hangsúlyozta: noha stabil befektetésnek tűnik a megtakarítást ingatlanba fektetni és azt bérbeadással hasznosítani, de a tapasztalataik szerint korántsem olyan kicsi a kockázat, mint az első látásra tűnik.

A bérlő és az ingatlan tulajdonos közötti leggyakoribb probléma a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás szokott lenni. Amennyiben a közüzemi szerződést nem írták át bérlő nevére akkor a lakás tulajdonosnak kell rendezni a bérlők által hátrahagyott számlákat - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Hiába hivatkozik arra, hogy a lakást nem ő használta, tőle lehet a tartozást behajtani. Arra van csak lehetősége, hogy később kártérítés formájában behajtsa az általa már kifizetett összegeteket, ami vagy sikerül, vagy nem. Ezért érdemes inkább átvezetni a szerződést a bérlő nevére, vagy minden hónapban beszedni a pénzt a közüzemi számlákra - tanácsolta dr. Vizi András.

Az ingatlan megrongálása

A másik gyakori probléma, hogy a lakó rongálj a bérleményt. Ennek kiküszöbölésére kaucióként több havi bérleti díjat elkérnek az ingatlanok kiadói. Ha valamilyen komolyabb baj történik, akkor ez az összeg már kevés a teljes kár megtérítésére. Az érem másik oldala, hogy csak a bérlő által okozott tényleges kárt lehet levonni a kaucióból.

A rongálást csak a bérlemény rendszeres ellenőrzésével lehet megakadályozni, de a jogszabály évente egy alkalommal teszi kötelezővé a bérlemény ellenőrzését, azzal a kitétellel, hogy évi több alkalom is lehetséges a bérlő szükségtelen zavarásának mellőzésével. Fontos tudni, hogy a bérlőnek joga van új zárat felszerelni, kivéve, ha ezt a szerződésben a felek kizárták.

Az esedékes részletek meg nem fizetése

Szintén gyakori, hogy a bérlő nem fizeti meg az esedékes részleteket. Ilyenkor első lépésként nyolc napos határidővel fel kell szólítani a tartozás rendezésére, ha nem fizeti meg, akkor további nyolc napon belül a szerződés felmondható és a lakó távozásra köteles.

Ha ez nem történik meg, akkor pert kell indítani a lakás kiürítése iránt - mondta a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Amíg a jogerős bírósági határozat nem születik meg, addig a tulajdonost a bérleti díjjal megegyező lakáshasználati díj illeti meg.

Amennyiben a bírósági eljárás véget ér és a lakás elhagyására kötelezett mégsem távozik, akkor végrehajtást és, ha szükséges rendőri segítséget kell kérni. Erre egyetlen megszorító intézkedés van, hogy a hideg hónapokban senkit nem lehet az utcára kitenni. Sajnálatos tény, hogy sem jogszabály, sem egy jó szerződés nem nyújt teljes körű védelmet, a lakás bérbeadása kockázatos ügylet - emelte ki dr. Vizi András.

Határozott vagy határozatlan idejű?

Sokszor a jogászok véleménye is megoszlik a tekintetben, hogy határozott, vagy határozatlan idejű bérleti szerződést kössön az ingatlan tulajdonosa. A határozott idejű szerződés előnye, hogy a megjelölt időpont elteltével megszűnik, és ezt követően a bérlő már birtokháborítást követ el. Hátránya: csak rendkívüli felmondással vagy közös megegyezéssel szüntethető meg idő előtt.

Létezik zálogjog

A Polgári törvénykönyv szerint az ingatlan, vagy lakás bérbeadóját a hátralékos bér és járulékai erejéig zálogjog illeti meg a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain, tehát számára is léteznek jogi lehetőségek. Továbbá: a bérbeadót külön megállapodás nélkül megilleti ez a jog, ám csak akkor, ha a bérletet hivatalosan, azonnali hatállyal felmondta, és be is jelentette: a hátralékok erejéig élni kíván ezzel a jogával.

A bérbeadóra a felelős őrzés szabályai vonatkoznak, a tárgyakat visszatarthatja, igaz, nem használhatja, és óvadékként sem kezelheti, azok eladásából például igényét nem fedezheti. Használni azonban annyiban használhatja, amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.