Versenyjog: a hazai bírságolási gyakorlat tanulságai (1. rész)

Ingyen pénz mellé magas kamat, illusztráció
Vágólapra másolva!
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár a milliárdos kartellbírságok hazai viszonylatban soknak tűnnek (igaz, sok más európai versenyhivatal alkalmaz ennél magasabb bírságmértékeket), ám mégis félő, hogy a mind magasabb bírságok célt tévesztenek. Dr. Tóth Tihamér szerint attól lehet tartani, hogy nem a jogsértésben személyesen részt vevő személyeket érik el, hanem az arról legtöbbször mit sem tudó tulajdonosokat, vagy éppen a vállalkozás fogyasztóit sújtják közvetett módon.
Vágólapra másolva!

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a 2008 és 2012 közötti öt évben összesen 15,6 milliárd forint bírság és egyéb jellegű bevétel folyt be a nemzetgazdasági számlára – idézte fel a jelentést elöljáróban a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, aki az ÁSZ vizsgálódás időszakának egy részében a Versenytanács elnöki posztját töltötte be.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásainak hatását jellemzi a visszatérő ügyek nagyságrendje, illetve tendenciája. Az ellenőrzött időszakban a versenyfelügyeleti eljárás során visszaesőnek minősített esetek száma évente nem változott, átlagosan 25 db volt, ami azt mutatja, hogy ezen a területen a GVH nem tudott kimutatható eredményt elérni. A GVH az esetek 81 százalékában sújtotta bírsággal a visszaesőket.

A legnagyobb összegű bírságok kartellek miatt voltak

A legnagyobb összegű bírság – a GVH stratégiája szerint leginkább büntetendő – gazdasági versenyt korlátozó megállapodások (kartellek) esetében került kiszabásra (4,7 milliárd forint). A leggyakoribb jogsértés a fogyasztók megtévesztése és az üzletfelek döntésének tisztességtelen befolyásolása, itt a kiszabott bírság összesen 1,9 milliárd forint volt.

A bírsággal sújtott visszaesők száma ezen a két területen volt a legmagasabb (80 db), a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnál 20, míg a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnél csak három ilyen eset volt (igaz ott az eljárások száma is viszonylag csekély).

A bírságok kapcsán fontos megjegyezni, húzta alá Dr. Tóth Tihamér, hogy 2012. január 1-től a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról rendelkező törvény (Tpvt). 43/A. §-ának módosításával a GVH bírságbevételekből egyáltalán nem részesedik. Ez a szabályozói megoldás több más közigazgatási szerv esetében is példaértékű lehetne, mert eloszlatja azokat az aggályokat, hogy egy hatóság azért szab ki magas bírságot, hogy működését finanszírozni tudja.

A bírósági döntések tanulságai

A hivatal munkájának jogszerűségét dicséri ugyanakkor, hogy a bíróság a Versenytanács határozatai ellen indított felülvizsgálati kérelmek 89 százalékát, az eljárást megszüntető végzések ellen indított kérelmek 99 százalékát elutasította. A felülvizsgálat eredményeként a bíróság dönthet a bírság visszafizetéséről, amelyhez kapcsolódóan a GVH-nak az ügyfél számára késedelmi pótlékot is kell fizetnie.

Az ellenőrzött időszakban a bírósági felülvizsgálatok alapján közel 5 milliárd forint bírságot, plusz késedelmi pótlékot kellett megfizetni az ügyfelek részére, amelyet azonban a Kúria végső döntései nyomán végül is visszaszerzett a költségvetés.

Az ÁSZ intézkedést csak a követelések és behajtások nyilvántartása, ellenőrzése terén irányzott elő. Az ismétlődő jogsértések kapcsán azt deklarálja, hogy ezek visszaszorítása terén érdemi sikert nem lehetett elkönyvelni.

Nincs új a nap alatt?

Az ÁSZ legutóbbi, az 1996-2004-es időszakot értékelő átfogó ellenőrzése keretében is már értékelte az intézmény belső szabályozottságát, működésének eredményességét. A jelentésben az ÁSZ egyebek mellett javasolta, hogy a GVH kezdeményezze a bírságok visszatartó erejének fokozását célzó törvényi módosításokat, és korszerűsítse a bírságok nyilvántartását, biztosítva azok áttekinthetőségét, ezen belül a visszaesők definiálását és lekérdezhetőségét.

A versenytörvény 2005-ös módosítása némileg szigorított a bírságszabályokon. Ettől kezdve a bírság megfizetéséért a vállalkozáson kívül a vállalatcsoport is felel. Amennyiben a bírságot az eljárás alá vont vállalkozás nem fizeti meg, az behajtható olyan vállalkozásoktól is, akik irányítási kapcsolatuk szorossága miatt azzal egy csoportot alkotnak. Nem lehet tehát azzal trükközni, hogy – kihasználva az eljárások meglehetősen hosszú időtartamát – a csoport eljárás alá vont tagját kiüresítik úgy, hogy annak ne legyen végrehajtás alá vonható vagyona.

Az ÁSZ jelentés a bírságpolitika szigorításának könyveli el, hogy a törvény kifejezetten lehetővé tette a GVH részére az engedékenységi politika kialakítását a kartellek felderítésében közreműködő jogsértő vállalkozás részére.

Ez azért nem megalapozott észrevétel, mert a GVH korábban is adott ki ilyen témában közleményt, másfelől az engedékenység első ránézésre éppen csökkenti a bírságbevételeket az elengedés vagy jelentős mérséklés révén. Más kérdés, hogy engedékenység hiányában esetleg nem is kerülne sor az adott kartell feltárására és a tagok büntetésére.

Az ÁSZ jelentés felidézi azt is, hogy a bírságok nyilvántartásának korszerűsítése, áttekinthetősége és teljes körűsége, valamint a visszaesők definiálása és lekérdezhetősége érdekében a GVH új elnöke 2011-ben belső utasítást adott ki.

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)