Aprónak tűnő, ám a családoknak fontos munkajogi változások

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az év első hónapjaiban megszokott jogszabályi változások a munkajogot sem hagyták változatlanul, az újév beköszöntével apróbb, ám a családok számára fontos változások léptek hatályba a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben.

A három vagy több gyermeket nevelő családok esetében az Mt. a gyermek öt éves koráig – szemben a korábbi három éves korhatárral – teszi kötelezővé a munkáltató számára a munkavállaló ajánlata esetén a munkaszerződés módosítását az általános tejes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre.

A szabályozás a közalkalmazottak esetében is ekként változott – ismertette dr. Kapetz Mónika.

Három vagy több gyermeket nevelők

Az Mt. az értelmező rendelkezések között határozza meg a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló fogalmát: olyan munkavállaló, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerin szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Vezető nők felmondási vélelme

A vezető állású nők számára kedvező változás, hogy idén január 1-jétől a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok módosulásának eredményeképpen az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időszakára, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap időtartamra a vezető nők is felmondási védelem alatt állnak.

A jogalkotó ezzel biztonságosabbá tette a vezetőként dolgozó nők helyzetét ebben az amúgy is kritikus és a családok számára érzelmi és fizikai terhet jelentő eljárásban – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Valamennyi munkavállaló számára kedvező a Munka törvénykönyvének az a módosítása, melynek értelmében a szabadságra való jogosultság szempontjából a keresőképtelenség teljes időtartama munkában töltött időnek minősül, míg korábban csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartamára illette meg szabadság a munkavállalót.

A fent ismertetett módosítások nem jelentenek olyan horderejű módosítást, mint magának az munkajogi kódexnek a hatálybalépése volt, azonban a jogalkotó ezen apróbb módosításokkal számos munkavállaló életét könnyíti meg – összegezte dr. Kapetz Mónika.

A bírói gyakorlat is folyamatosan pontosít, értelmez

Nem csak a jogalkotó fent ismertetett módosításai jelentenek a munkajog területén változást, a bírói gyakorlat is folyamatosan pontosítja, értelmezi a jogszabályokat.

A

Forrás: Thinkstock

Kúria az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében elvi határozatokat tesz közzé. A januárban megjelent 1/2015. számú munkaügyi elvi határozat a munkáltató gazdasági érdekének veszélyeztetése körében állapította meg, hogy a munkavállalónak az a magatartása, amellyel a munkáltatónál megszerzett szakmai tapasztalatait, ismereteit saját internetes oldalán „tudásmegosztás” címén a nyilvánosság számára megosztja, megvalósítja a munkáltató gazdasági érdekének veszélyeztetését, így jogszerű indokaként szolgálhat a munkáltató által közölt rendes felmondásnak.

A határozat hangsúlyozta azt is, hogy a jogos gazdasági érdek veszélyeztetése nem kívánja meg a sérelem tényleges bekövetkezését, elég, ha a magatartás alkalmas arra, hogy a munkáltató üzleti, vagy egyéb titka a nyilvánosság számára megismerhetővé váljon – hangsúlyozta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.