Érdemes házasság előtt rendezni a vagyoni kérdéseket

A későbbi viták megelőzése érdekében érdemes házassági vagyonjogi szerződést kötni, mert a felek rengeteg időt, energiát és pénzt spórolhatnak meg ezzel. Ha felsorolják vagyontárgyaikat, ha rendezik a különvagyon kérdéseit, vagyis, ha egyértelmű, átlátszó helyzetet hoznak létre, akkor olyan helyzetet teremthetnek, ahol a párkapcsolat megszűnését követően „egyéb” kérdések nem terhelik viszonyukat.

Sok vita, pereskedés megelőzhető a házassági vagyonjogi szerződéssel, és kifejezetten vannak olyanok, akik számára igencsak ajánlott a kontraktus aláírása. Ilyenek lehetnek például azok, akik már legalább egyszer elváltak és újraházasodnak, vagy, amikor a házasulók, házastársak között jelentős a vagyoni különbség.

Házassági szerződést azok köthetnek, akik éppen házasság a küszöbén állnak, illetve a házastársak. Előbbi eset rendszerint akkor fordul elő, ha a feleknek, vagy a felek valamelyikének nagyobb vagyona van már a házasság megkötését megelőzően, ezért szeretné rögzíteni, mi az, amit a házasság megkötése előtt szerzett.

A precíz lista előnyei

Ajánlott és a későbbi vitákat megelőzendő megoldás, ha a házassági szerződésben felsoroljuk a házastársak saját vagyontárgyait és még az is rögzíthető, hogy a házassági életközösség során szerzett vagyon kit, milyen mértékben és módon illet meg.

A házassági vagyonjogi szerződés tartalmát tekintve az kizárólag a felek akaratától függ. Bizonyos korlátok ugyanakkor mégis vannak, így például jó erkölcsbe ütközhet az a házassági vagyonjogi szerződés, amelyik teljesen egyoldalúan egyik fél házasság előtt és alatt szerzett vagyonát a másik félnek juttatja.

Különvagyoni kérdések

A házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy. Különvagyon a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt, vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás.

Vagyis, ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd, mint ahogyan a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is.

Nagyon fontos rendelkezés, hogy még a házastársi különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték is különvagyon.

Ez azt jelenti, hogy osztja, tovább viszi a különvagyon jellegét, így például a házasságkötés előtt valamelyik házastárs által vásárolt ingatlan – ha a felek nem rendelkeztek róla másképp házassági vagyonjogi szerződésben – akkor is különvagyon, ha a házasság ideje alatt az érintett házastárs, például, eladta és az értékét beforgatta egy új, már közösen vásárolt ingatlanba.

Az osztatlan közös tulajdon

Osztatlan közös tulajdon mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt a házastársak akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A tapasztalatok szerint az egyik legnagyobb tévhit, hogy a párok fizetés mértéke szerint szeretnék szétosztani a szerzett vagyont. Ám a bírói gyakorlat szerint bármekkora is volt a két fél jövedelme, a közösen szerzett vagyon fele-fele arányban oszlik meg.

Forrás: Thinkstock

A házastárs foglalkozásából, tevékenységéből származó jövedelem, így a munkaviszonyból és egyéb keresőfoglalkozásból származó jövedelem mellett minden egyéb többletjuttatás, például a borravaló, a hálapénz, mind-mind közös vagyon.

Közösen vállalt kötelezettségek

Amennyiben a házastársak a házassági életközösség megnyílása után közösen vettek fel a hitelt, közösen tartoznak azt visszafizetni. Ha az egyik házastárs nem tud törleszteni, a másik köteles helyette fizetni.

A bírói gyakorlat is jól jellemzi a helyzetet. A bíróságok a harmadik személlyel szemben, például a bankkal, mint jogi személlyel szemben fennálló tartozásokról nem hoznak döntést a válóperekben (alapesetben), az a házastársak és a pénzintézet ügye, azt nekik kell elrendezniük egymás között.

Vagyis, a házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A fizetési kötelezettség minden ilyen esetben egyaránt terheli a feleket, még akkor is, ha csupán egyikük aláírása szerepelt annak idején a hitelszerződésen.