Mi a klaszter?

SONY DSC

A klaszter egy különleges együttműködési forma, olyan gazdasági – illetve esetenként tudományos és egyéb - szereplők hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze, a közös és kölcsönös előnyök megszerzése érdekében – hívták fel az Origó figyelmét a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértői. Ez a sajátos szövetség, az Egyesült Államokban már régóta ismert szerveződési modell, de Európa-szerte is egyre népszerűbbé válik.

Dr. Dessewffy Alice és dr. Sükösd Erika kifejtette: a klaszter létrehozható a tagok közti szerződéses viszonnyal. A kötöttebb egyesülés, illetve egyesületi formában való működéshez képest a tagok közötti együttműködési szerződéssel létrehozott klaszter nagyobb rugalmasságot biztosít a tagok számára, a szerződéses szabadság elve maximálisan alkalmazandó.

A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda egyébként jelenleg két klaszter tevékenységét is segíti jogi munkával, mindkét klaszter a rugalmasabb formát választotta alapításkor.

A klaszter nem egyetlen, körülhatárolt projektre jön létre

Miben különbözik a szerződéssel létrehozott klaszter a két vagy több vállalat közötti szerződéses együttműködéstől?

Az egyéb szerződéses együttműködési formák tekintetében a legjelentősebb elkülönítő szempont, hogy a klaszter hosszútávú együttműködésre jön létre, vagyis nem egyetlen, körülhatárolt projektre például, hanem általánosabban megfogalmazott, hosszútávú célok érdekében.

Hogyan működik a klaszter?

A hosszútávú együttműködési szerződés fogja meghatározni a klaszter alapvető működését, ezért javasolt meghatározni benne a célokat, az együttműködés kereteit, azt, hogy milyen úton és eszközökkel kívánják a felek elérni a célokat, az egyes klasztertagok célok megvalósításában történő közreműködésének módját.

Ugyancsak szabályozni javasolt a klasztertagok jogait és kötelezettségeit –a klaszter finanszírozásához szükséges fizetési kötelezettségekre, és a teljesítés elmaradása esetén az alkalmazandó szankciókra is kiterjedően.

Fontos eleme és a működés szempontjából elengedhetetlen a döntéshozatali mechanizmusok szabályozása: döntéshozó és ügyvezető szervek és azok összetételének, hatáskörének, eljárásának meghatározása, egyes klasztertagok részvétele a döntéshozó szervek munkájában.

A dokumentumot minden klasztertagnak alá kell írnia. Klaszter esetében nyilvántartásba vételi kötelezettség nincs, a klaszter a szerződés aláírásától „él" – hangsúlyozta dr. Dessewffy Alice és dr. Sükösd Erika.

A klaszter alapítását követően „induló", azt követően „fejlődő" klaszternek minősül, és két – sikeres – évet követően pályázhat „akkreditált" klaszteri cím elnyerésére. Ez azért lehet fontos, mert a legtöbb, klaszterek számára elérhető finanszírozási pályázatot akkreditált klaszterek számára írnak ki.

Milyen formában működik a klaszter ügyvezetése?

Az együttműködési szerződéssel létrehozott klaszter nem jogi személy, a gazdasági életben való részvétele, pénzügyeinek bonyolítása érdekében jogi személyiséggel rendelkező klasztermenedzsert érdemes megbízni. A klasztermenedzser a klaszter tagvállalatai együttműködésének operatív irányítását ellátó személy, lehet egy tag is, de külső, csak ezzel a menedzsmenttel foglalkozó cég is.

A jelenlegi akkreditációs rendszer szerint elvárás, hogy a klasztermenedzser gazdasági társasági formában működjön, egyik tagvállalat se gyakoroljon abban többségi és ez a társaság más akkreditált klaszterben ne rendelkezzen tagsági jogviszonnyal.

Mit jelent az akkreditált klaszter cím, milyen előírások vonatkoznak rá?

Egyes források szerint Magyarországon több mint 100 klaszter működik. A klaszterek által elérhető jelentős források indokolttá teszik a klasztert alakító vállalkozási hálózatok előzetes szűrését – ismertették a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértői.

A klaszter akkreditáció legfontosabb célja, hogy kiválassza azokat a hálózati együttműködéseket, amelyek magas innovációs és export teljesítményükkel illetve az együttműködésben rejlő hatékonyságuk révén jelentős fejlesztési projekteket képesek megvalósítani valamint régiós viszonylatban is kiemelkedő teljesítmény elérésére képesek.

Dr. Dessewffy Alice ügyvédnő, a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda vezetője Fotó: Szabó Balázs [origo]

Sikeres akkreditáció esetén a klaszter minden tagja 2 év időtartamra kap jogosultságot dedikált pályázatokon való indulásra, illetve más pályázatokon egyéb előnyök, többletpontok megszerzésére.

Az akkreditációs pályázatok a foglalkoztatás, a KKV jelleg, az exportorientáltság, az együttműködés és az innováció, mint fő szempontcsoportok szerint kerülnek értékelésre – húzta alá végezetül dr. Dessewffy Alice és dr. Sükösd Erika.

Van esetleg nemzetközi szintű minősítő rendszer is?

Az European Secretariat for Cluster Analysis (ESCA) az Európai Klaszter Kiválóság minősítéseinek hivatalos intézete, mely a klaszterek működésének minőség-auditját végzi. A minősítés során olyan működési-, teljesítmény- és eredményességi mutatókat vesznek figyelembe a szakértők, melyek a klasztermenedzsment szervezet tagjainak képzettségét, kompetenciáit, személyes teljesítmény-értékelő gyakorlatát is magukban foglalják. Az indikátorok megmutatják a klasztertagok együttműködési készségét és eredményeit, a workshopok, tréningek, benchmarking- és nemzetközi üzletember találkozók mennyiségét és hasznosságát, a klaszterek nemzeti és nemzetközi környezetben elért láthatósági szintjét a K+F tevékenység és a piacra juttatott innovatív termékek és szolgáltatások mennyiségét, jellemzőit. A szervezet bronz, ezüst és arany fokozatú minősítéseket ad ki. Magyarország egyetlen arany fokozatú klasztere egyébként a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda ügyfele.