Az EU szigorítaná az online földrajzi blokkolást

2016.09.13. 20:41

Az online kereskedéssel foglalkozó cégek most még szabadon élhetnek a „földrajzi blokkolás" lehetőségével. Ha például egy cég valamilyen okból nem akarja, hogy egy adott országból megrendelések érkezzenek hozzá, akkor minden további nélkül blokkolhatja és megakadályozhatja, hogy honlapjához hozzáférjenek a kérdéses országból. Ám ez a helyzet nemsokára megváltozik – hívta fel a figyelmet a VJT & Partners szakértője. Az EU Bizottság közzétette tervezetét, amely várhatóan jövő évtől igen szigorú keretek közé szorítja az online „földrajzi blokkolást".

Dr. Várady Endre kifejtette, hogy az online piacon már bevett gyakorlat az úgynevezett „földrajzi blokkolás". Az interneten működő cégek ma már könnyen meg tudják határozni a honlapjukon böngésző emberek földrajzi helyzetét (például IP cím, postacím vagy bankkártya adatok alapján).

És ha az adott cég nem akar ide szállítani – ennek oka lehet akár a magas szállítási költség – akkor blokkolhatja honlapjának hozzáférését a felhasználó országából. Földrajzi blokkolásnak számít az is, ha egy cég átirányítja a külföldi felhasználót egy olyan honlapra, amelyet az adott országra alakított ki, és ahol még az is előfordulhat, hogy ugyanaz a termék, vagy szolgáltatás csak magasabb áron érhető el.

De ide tartozik az is, ha egy szolgáltató egyszerűen megtagadja a határon átnyúló megrendelés teljesítését, illetve az áruszállítást – ismertette a VJT & Partners szakértője.

Új játékszabályok az online kereskedelemben

Az EU Bizottság szerint a földrajzi blokkolás a szolgáltatók nyereségének növelése érdekében indokolatlanul különbözteti meg az egyes tagállambeli fogyasztókat. Ez pedig az „EU szabad áru és szolgáltatás áramlás" elvébe ütközik.

Az EU Bizottság felmérése szerint a szolgáltatók 63 százaléka már alkalmazott földrajzi blokkolást. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a fogyasztóknak csak hozzávetőleg 15 százaléka rendel online határon átnyúló terméket vagy szolgáltatást.

A Bizottság ezért úgy döntött, hogy tiszta vizet önt a pohárba, és megfelelő jogi mederbe tereli a földrajzi blokkolás kérdését. A rendelet néhány kivétellel (például: a szerencsejáték, a pénzügy és az egészségügy területe) a teljes online kereskedelemre vonatkozik és igen szigorú játékszabályokat fektet le.

Hozzáférés a termékhez vagy a szolgáltatáshoz

Az EU tervezet meghatározza azokat a helyzeteket, amikor nem lehet „blokkolni", vagyis semmilyen objektív körülmény nem indokolhatja, hogy a szolgáltató földrajzi vagy állampolgársági alapon megtagadja a szolgáltatás nyújtását illetve a termék értékesítését.

Például, ha egy osztrák fogyasztó Budapesten veszi át a magyar online webáruháztól a ruhát, akkor semmilyen körülmény nem indokolja a megtagadást, hiszen a szolgáltatónak nem keletkezik többlet szállítási költsége, és Ausztriában adóregisztrációs kötelezettsége sem áll fenn.

Hasonló a helyzet webszolgáltatások (például: felhő-szolgáltatás, tárhely-szolgáltatás) és fizikai helyhez kötött szolgáltatások esetében is. Az EU tervezet szerint ezekben az esetekben a termék megvétele, vagy a szolgáltatás nyújtása nem ütközhet akadályba – mutatott rá dr. Várady Endre.

Hozzáférés a honlapokhoz

A tervezet tiltja a honlapok blokkolását földrajzi vagy állampolgársági alapon. A más honlapra történő automatikus átirányítás is csak a fogyasztó hozzájárulásával lehetséges, és ekkor is biztosítani kell az eredeti honlaphoz való könnyű hozzáférést.

Ha például egy német fogyasztó egy magyar webáruház oldalára kerül, akkor nem lehet őt automatikusan átirányítani a honlap német nyelvű verziójára. Az átirányítás csak a német fogyasztó külön engedélyével lehetséges, és azt is biztosítani kell, hogy német létére a magyar nyelvű honlapon is böngészhessen.

Egységes fizetési feltételek

A tervezet szerint az online cégeknek egyforma fizetési feltételeket kell majd szabniuk az EU tagállamain belül, a vásárlók földrajzi helyzetétől és állampolgárságától függetlenül.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Kalker

A szolgáltató szabadon meghatározhatja a fizetési módozatot, de itt is az a lényeg, hogy egyformán járjon el a különböző tagállambeli fogyasztókkal (például: ha a szolgáltató elfogadja a magyar fogyasztóktól a MasterCard kártyát, akkor ugyanúgy el kell fogadnia azt a német fogyasztó esetében is).

Mire számíthatnak a magyar online szolgáltatók?

A rendelet várhatóan 2017-ben lép hatályba, miután a tervezetet az EU Parlament és Tanács jóváhagyja. A tervezet szerint a rendelet hatályba lépése után a szolgáltatóknak 6 hónapjuk lesz arra, hogy a jelenlegi gyakorlatukat a rendelettel összhangba hozzák.

A rendelet közvetlenül lesz alkalmazandó Magyarországon, azaz a magyar szolgáltatóknak kötelezően be kell tartaniuk majd ezeket a szabályokat. A szabályok megszegése pedig az adott esetben bírságot is vonhat maga után.

A belföldi online szolgáltatóknak érdemes már most felülvizsgálniuk kereskedelmi gyakorlatukat, hogy felkészülten érje őket az új szabályok életbelépése – szögezte le végül a VJT & Partners szakértője.