D.A.S. JogSzerviz: tartoznak nekem, mit tehetek?

Budapest, 2015. május 9. Számológép, bankkártyák és bankjegyek a gazdasági, pénzügyi események, hírek illusztrálására. MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

Ha tartoznak nekünk és peren kívül nem járunk sikerrel, akkor a legjobb megoldás fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni. Ha a fizetési meghagyásra nem érkezik ellentmondás, akkor jogerős és végrehajtható – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Egyre gyakoribbak azok az esetkörök, amikor egy cég vagy magánszemély adós marad, aztán futhat a pénze után a hitelező. Sokan egyből csalás miatt akarnak feljelentéssel élni, ami nem feltétlenül jelent megoldást az esetre, ám a felmerült követelésünk behajtására azért vannak lehetőségek.

Dr. Fodor Ádám szerint először is érdemes különválasztani, hogy magánszemély, vagy pedig gazdasági társaság az adós. Gyakori eset, hogy valaki bármilyen aláírt szerződés vagy megegyezés nélkül ad például kölcsönt, vagy ad bérbe ingatlant. Ezek utólagos behajthatósága közel van a nullához, ugyanis egy bírósági perben dokumentumok hiányában kellene bebizonyítani a tartozás tényét.

Abban az esetben, ha az illető nem tud fizetni, tartozáselismerő nyilatkozatot írathatunk alá az érintettel vagy valamilyen kedvezményt nyújthatunk részére, például részletfizetést vagy a tartozás részbeni elengedését. Ekkor máris van a kezünkben egy dokumentum, ami egy perben jól jöhet.
Ha az illető nem akar fizetni és egyértelmű, hogy csalást követett el, élhetünk rendőrségi feljelentéssel is. Ezzel érdemes óvatosan bánni, mert hamis vád miatt velünk szemben is tehet feljelentést az illető.

Fizetési meghagyási eljárás kezdeményezése

Ha peren kívül nem járunk sikerrel, akkor jellemzően fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményezni. Ha a fizetési meghagyásnak nem érkezik ellentmondás, akkor a jogerős és végrehajtható. Ugyanolyan erővel bír, mint egy jogerős bírósági ítélet. A fizetés meghagyás illetéke a követelés 3 százaléka. Természetesen ellentmondás esetén polgári perre lesz szükség, ahol már a bizonyítékoknak lesz kiemelt szerepe.

Ha az adósunk egyéni vállalkozó és ilyen minőségében tartozik nekünk, például egy asztalos vállalkozó, némiképpen könnyebb a dolgunk. A fentieken túl lehetőségünk van az illető személyt bepanaszolni az illetékes iparkamaránál.

Egy esetleges működési engedély elvétele vagy egy vizsgálat, lehet, hogy elősegítheti a fizetési hajlandóságot. Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozó a teljes vagyonával felel, ami komolyabb fedezetet jelenthet, mint például egy kft. esetében.

Csodaszer nincs

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint csodaszer sajnos nincsen. A tartozások többségében nem a fizetési hajlandóság hiányzik, hanem anyagi okok állnak a háttérben. Mindenképpen éljünk ajánlott tértivevényes felszólítással, hogy egy későbbi jogvitában tudjuk ezt bizonyítani.

Próbáljunk meg mindenről dokumentumokat készíteni, legyen szerződés a bérletről vagy a kölcsönről. Ha ez hiányzik, akkor pótoljuk tartozáselismerő nyilatkozattal. Ha a fizetési hajlandóság hiányzik, próbáljuk meg azt kikényszeríteni. De ami a legfontosabb, kétszer is gondoljuk meg, hogy kinek adunk kölcsönt.

Ha a gazdasági társaság tartozik

Gazdasági társaság esetében is igénybe vehetjük a fizetési meghagyás jogintézményét. Sajnos sokszor a végrehajtási eljárás már nem jár eredménnyel, mert nincs végrehajtható vagyona a cégnek. Érdemes ennek utána járni, hiszen előfordulhat, hogy több százezer forintot elköltünk, mire a végrehajtó megállapítja, hogy behajthatatlan a követelésünk. Nézzük meg az ingyenes e-cégjegyzékben, hogy van-e végrehajtás a céggel szemben.

Szintén információval szolgálhat, ha megnézzük a cég gazdasági eredményét a http://e-beszamolo.im.gov.hu/ oldalon, hogy működik-e egyáltalán a cég – tanácsolta dr. Fodor Ádám.

Sok esetben a végrehajtás már nem járhat eredménnyel és megkezdeni sem érdemes. Felszámolási eljárást tudunk kezdeményezni, amit a cégbíróság fizetésképtelenség esetén indít meg. Azokat az esetköröket, amikor lehetséges ennek megindítása a 1991. évi XLIX. törvény 27.§.(2) tartalmazza.

A felszámolási eljárás lehetőségei

Ilyen például, ha a cég a nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Szintén ilyen esetkör, ha az előírt határidőn belül nem teljesíti a bírósági ítéletben foglaltakat.

Fontos, hogyha a bíróság elrendeli a felszámolást, akkor 40 napunk van bejelenteni követelésünket a kijelölt felszámoló biztoshoz. Erre senki nem fog figyelmeztetni minket, nekünk kell a cégközlönyben figyelni, hogy érkezik-e ilyen felhívás a céggel kapcsolatban.

A cégek alkalmazottai szempontjából sem rózsásabb a helyzet, ha munkabérrel tartozik nekik a cég, ami felszámolás alatt áll, akkor a bérgarancia alapnál tudnak bejelentéssel élni és tudják követelni az elmaradt munkabérüket.

Forrás: MTI/Faluldi Imre

Ha mi magunk is cég, vagy egyéni vállalkozó vagyunk, további követelésünk lehet a cégekkel szemben. Akár a számla egy napon túli befizetése esetén is jogosult behajtási költségátalányt kiróni a hitelező.

A követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre, azaz behajtási költségátalányra tarthat igényt.

Ha gazdasági társaság tartozik nekünk, elég sokféle lehetőségünk van a követelés behajtására, azonban ennek gátat szab a cégek gazdasági teljesítőképessége. Érdemes mérlegelni, hogy melyik eszközt választjuk, nehogy további komoly összegeket fizessünk ki egy behajthatatlan követelésre – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.