Barkassy Grünfeld: hogyan írjunk alá helyesen?

2018.02.07. 17:12

Az ügyvédi közreműködéshez kötött jogügyletek során az ügyfelek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk aláírandó dokumentumokat miként kell helyesen kézjegyükkel, illetve aláírásukkal ellátni. Egyesek már előre tartanak attól, hogy a több példányban elkészült, és adott esetben terjedelmesebb szerződések esetén a több száz kézjegy, aláírás mennyi időt fog igénybe venni – számolt be az Origónak a tapasztalatokról a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője. A külföldi ügyfelek pedig egyenesen felháborítónak tartják ezt a sokszor „középkorinak" titulált túlbürokratizált rendszert, mondván, hogy az államközi szerződéseket is a szerződő felek képviselői csak egyetlen helyen, a dokumentum legvégén írják alá. A legfrissebb hazai jogszabályváltozások tükrében, dr. Barkassy-Grünfeld Loránd segít az eligazodásban.

Egy jognyilatkozat megtételekor, vagy akár egy szerződés megkötésekor az adott nyilatkozat vagy szerződés aláírásával az aláíró személy kifejezésre juttatja, hogy az általa aláírt okiratban foglaltak megfelelnek az ő akaratának.

Amikor az aláírt dokumentum több oldalból vagy akár több lapból áll, felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben az aláíró személy csak az utolsó oldalt írta alá, és a lapok kicserélhetőek, vagy akár az oldalakra még utóbb nyomdatechnikailag újabb tartalmat lehet felvenni, akkor az aláíró személynek nincs biztosítéka arra, hogy korábban kinyilvánított akaratát utóbb ne másítsák meg – vázolta fel dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.

A törvényi háttér

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdés f) pontja előírta, hogy a több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, az ellenjegyző ügyvéd és más tanúsító személyek kézjegyét az okirat valamennyi lapjának tartalmaznia kell.

Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okiratoknál a törvény tehát ezt a problémát megelőzte, amikor minden lapon való kézjegy elhelyezését, és az ügyvédi ellenjegyzést megkövetelte.

Ugyanakkor nem csak az ingatlanjogi ügyletek igényelnek ügyvédi ellenjegyzést, hanem a cégjogi ügyletek is, ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv és a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény ilyen formai követelményt már nem írt elő, tehát sem oldalanként, sem laponként egy társasági szerződést a feleknek kézjegyével nem kellett ellátnia.

A törvény rendet tett, mégis félreértelmezik

A cégjogi és ingatlanjogi tranzakciók egyaránt ügyvédi közreműködéshez és ellenjegyzéshez kötöttek, a formai követelmények mégis merőben eltértek. Ebben tett rendet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 43. §-a, amely a teljes hazai jogrendszert átható módon szabályozza az ügyvédi ellenjegyzést igénylő okiratokkal szembeni formai és tartalmi követelményeket.

Az új ügyvédi törvény hatályba lépésével az ingatlan-nyilvántartási törvény fenti rendelkezése hatályát is vesztette, ezért aztán hirtelen mind az ügyvédek, mind a földhivatalok és végül a tranzakciókban félként résztvevők körében még nagyobb lett a bizonytalanság a helyes eljárást illetően.

Egyes földhivatalok például teljesen félreértelmezték az egyébként félreérthetetlen rendelkezéseket tartalmazó új ügyvédi törvényt – jegyezte meg a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Főszabály idén januártól

2018. január 1-jével tehát, főszabály szerint minden ügyvédi ellenjegyzést igénylő papíralapú okiraton a felek valamennyi oldalon el kell, hogy helyezzék kézjegyüket, az oldalakat oldalszámmal kell ellátniuk, és az utolsó oldalt alá kell írniuk. Végezetül az ügyvédi ellenjegyzés csak az okirat utolsó oldalára kerül rá.

Abban az esetben azonban, ha az ügyvéd a több lapból álló okirat lapjait oly módon fűzi össze, hogy azok az okirat sérelme nélkül nem bonthatók meg, akkor egyetlen oldalon sem kell a feleknek az okiratot kézjeggyel ellátniuk, csupán a végén, az utolsó oldalon egyetlen alkalommal kell aláírniuk.

dr. Barkassy-Grünfeld Loránd: az ügyvédi közreműködéshez kötött jogügyletek során az ügyfelek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk aláírandó dokumentumokat miként kell helyesen kézjegyükkel, illetve aláírásukkal ellátni. Egyesek már előre tartanak attól, hogy a több példányban elkészült, és adott esetben terjedelmesebb szerződések esetén a több száz kézjegy, aláírás mennyi időt fog igénybe venni.Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

A közjegyzői okiratoknál megszokott összefűzés irányadó lehet a fentiek tekintetében, hisz ott pontosan a sérelem nélküli megbonthatatlanság régóta fontos szempont volt.

Az új ügyvédi törvény helyes értelmezése és maradéktalan betartása mellett tehát valamennyi ügyvéd által készített és ellenjegyzett okiratnál, legyen az társasági szerződés vagy ingatlan adásvételi szerződés, idén január 1-jétől elégséges az utolsó oldalon való aláírás, abban az esetben, ha az ügyvéd az okiratot – a közjegyzői okiratok mintájára – megfelelően összefűzte.

Végezetül, dr. Barkassy-Grünfeld Loránd összegzésképpen megjegyezte: az ügyvédi ellenjegyzést igénylő okiratokat, ügyfélbarát módon eljáró ügyvéd esetén elegendő egy oldalon aláírni, az akkor is kiemelten magas okiratbiztonságú magánokiratnak lesz tekinthető.

Ebből adódóan a több oldalból, vagy több lapból álló, terjedelmesebb szerződések aláírásakor érdemes – kifejezett jogszabályi előírás hiányában is – ügyvédi ellenjegyzést igénybe venni, hogy az adott szerződés könnyen, és magas okirati biztonság mellett jöjjön létre.