D.A.S. JogSzerviz: tartási kötelezettség, jogosultak, kötelezettek, sorrend

A bíróság a tartás mértékét elsődlegesen a jogosult szükségleteinek és a kötelezett teljesítőképességének figyelembevételével állapítja meg. A tartást a kötelezett elsődlegesen pénzben köteles nyújtani, annak tartamát a bíróság egyaránt meghatározhatja határozatlan és határozott időre, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Heinrich Renáta kifejtette: a tartási kötelezettséget említve legtöbbünknek valószínűleg az egykori házastársról vagy éppen a külön háztartásban élő kiskorú gyermekekről való gondoskodás jut eszébe, a polgári törvénykönyv azonban ennél szélesebb körben szabályozza ezt a kérdéskört.

Elsődlegesen egyenes ági hozzátartozóknál

Tartási kötelezettség elsődlegesen egyenes ági hozzátartozók közt áll fenn, így elsősorban a szülőnek gyermekével szemben, valamint a nagykorú gyermeknek rászoruló szülőjével szemben.

Amennyiben azonban a kiskorú gyermeknek tartásra kötelezhető egyenes ági rokona nincs, tartásáról nagykorú testvére köteles gondoskodni, tehát ez a hozzátartozói kapcsolat is megalapozhat tartási kötelezettséget – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A mostohaszülő kötelezettségei

A törvény kötelezővé teszi továbbá a mostohaszülő számára, hogy vele együtt élő házastársának kiskorú gyermekének tartásában részt vegyen, amennyiben a gyermeket a házastárs a mostohaszülő beleegyezésével hozta a közös háztartásba.

Fontos kiemelni, hogy ez a kötelezettség nem érinti a vérszerinti szülő tartásra vonatkozó kötelezettségét. A mostohagyermek azonban csak akkor köteles mostohaszülőjét eltartani, ha a mostohaszülő az ő tartásáról hosszabb időn át gondoskodott.

A sorrendiség kérdései

Ezzel összefüggésben említést kell tenni a sorrendiségről: amennyiben egy tartásra kötelezett személynek több tartásra jogosult személyről kell gondoskodnia, és mindegyikük tartására nem képes, a jogszabály egyfajta rangsort állít fel – húzta alá dr. dr. Heinrich Renáta.

Ennek értelében a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket, a gyermek a házastársat, volt házastársat, volt élettársat, a házastárs, volt házastárs, az egykori élettárs a szülőket, a szülők pedig a többi rokont megelőzik a tartásra való jogosultság szempontjából.

A mostohaszülők- és gyermekek a vér szerinti szülőkkel és gyermekekkel egy sorban jogosultak tartásra. Ettől a sorrendtől a bíróság indokolt esetben, kérelemre eltérhet.

Forrás: Thinkstock

A bíróság a tartás mértékét elsődlegesen a jogosult szükségleteinek és a kötelezett teljesítőképességének figyelembevételével állapítja meg.

A tartást a kötelezett elsődlegesen pénzben köteles nyújtani, annak tartamát a bíróság egyaránt meghatározhatja határozatlan és határozott időre, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy amennyiben a tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, mely miatt a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának megváltoztatását is kezdeményezhetjük – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.