A gyermektartásdíj mértéke

2018.08.24. 17:42

A gyerektartás mértékét a jelenlegi szabályok szerint elsősorban a felek megállapodása határozza meg. A bíróság kérelemre abban az esetben dönti el, hogy mekkora tartásdíjat kell fizetni, amennyiben a felek egymással nem tudnak megegyezni a kérdésben – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Gombolai Éva kifejtette: korábban a bíróság több módon is meghatározhatta a gyerektartás mértékét, így fix összegben, a kötelezett jövedelmének bizonyos százalékában, illetve a két módszer vegyítésével is.

A jelenlegi szabályok szerint a tartásdíjat fix összegben kell meghatározni. Az ítélet tehát jelenleg egy pontos összeget fog tartalmazni, például úgy, hogy gyermekenként 30 ezer forint tartásdíj mértéke.

Az összeg meghatározásánál természetesen még mindig szempont a kötelezett jövedelme, mert a fix összeget általában annak 15-20%-ban határozzák meg gyermekenként azzal, hogy az összes tartásdíj összege nem haladhatja meg a kötelezett jövedelmének az 50%-át.

A szülőnek korlátoznia kell szükségleteit

A mérték meghatározásánál a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teljesítőképességét vizsgálja a bíróság. Utóbbi körében azonban kiemelést érdemel, hogy a szülő a kiskorú gyermekét a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles eltartani – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ezt a rendelkezést abban az esetben nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresete vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

A bíróság ítéletében rendelkezhet úgy is, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével - külön intézkedés nélkül - módosul.

Vélelmezni kell a gyermek rászorultságát

A nagykorú gyermek esetén 20 éves koráig, amennyiben középiskola tanulmányokat folytat, a rászorultságát vélelmezni kell.

Ezen felül a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a tovább tanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

Ilyen tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.

Amikor megszűnik a tartásra való jogosultság

Abban az esetben azonban, ha a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget, vagy a tartása révén a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné, megszűnik a nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága.

Forrás: Thinkstock

A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot. A huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására pedig csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető a szülő.

A tartás mértékének a megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, amennyiben az annak alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.

Ez mind a megállapodással, mind a bírósági ítéletben meghatározott tartásdíjra érvényes. Nem kérheti azonban a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.